Programok:
2012.05.17.
Utazás, érkezés
2012.05.18.
Rhön-hegység
Ostheim, templomvár
Egykori német-német határ
Kloster Kreuzberg
Die Scheune
2012. 05.19.
Látogatás a Thomann hangszeráruházban
Délutáni uzsonna a gokart-pályán
Freundschaftsabend a Stadthalléban
2012.05.20.
Négy nyelvű mise a templomban
Ünnepi díszbeszédek és műsor a Spittalgartenben
2012.05.21.
Hazautazás
Hónap: 2012 május
A frank Gerolzhofent néhány napra külhoni seregek vették be
Gerolzhofen városa idén több évfordulót ünnepelt – a Mamers, Rodewisch és Scarlino városokkal kötött testvérvárosi kapcsolatok okleveleit 40, 20 és 10 évvel ezelőtt írták alá. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségekre hívták meg az eleki delegációt is. Az ünnepségekhez való méltó hozzájárulásként ezúttal az eleki fúvószenekart és a néptánccsoportot is magunkkal vittük az útra.

Péntek
Első ott töltött teljes napunkon kedves vendéglátóink a Rhön-hegységbe, vittek minket, ahol először egy szép kisvárosban, Ostheim an der Rhön-ben Németország legnagyobb templomvárát tekintettük meg.

Idegenvezetőnk, egy kedves hölgy a “Templomvár barátai egyesület” tagjai közül, sok érdekes dolgot mesélt a teljesen a város egykori lakói által épített erődítményről. Ide akkor menekült a város lakossága, ha jött az ellenség. Időnként szükség volt a vár védelmére, hiszen a város nagy hadi és kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik, és emiatt történelme során gyakran jártak erre különféle fosztogató hadak. A legsúlyosabb esemény a Harmincéves Háborúban történt, amikor a svéd csapatok bevették a várat. Az erőd történetéről többet olvashatunk a vár Wikipedia-oldalán illetve az egyesület weboldalán.

Az érdekes vár megtekintése után Kelet-Németországba vitt utunk – ugyanis a Hotel Eisenacher Haus fogadóban ebédeltünk, amely az egykori határ túloldalán van. Mindenki ötféle fogásból választhatott. Ebéd közben eldönthettük, ki megy másnap a Geomaris élményfürdőbe, és ki a treppendorfi Thomann-központba. A Geomaris-t választók ingyenes belépőjegyeket valamint étkezési bónokat kaptak a következő napra.
Ebéd után annyit javult az addig igencsak borongós és főleg hideg időjárás, hogy vidáman kerekedtünk fel egy kis sétára.
A 2012. májusi gerolzhofeni úton készültek a képek az eleki táncegyüttesről és a fúvószenekarról.
Rapajkó Tibor
Elek Gerolzhofennek 2008. május 18-án lett hivatalosan is testvérvárosa, mely szerződést az ottani régi városházán írták alá. Ezen az igen nagy jelentőségű eseményen sor került egy emléktábla avatására is, amellyel dr. Csepregi Imre (1876-1954) 1927-es útjára emlékeztek, aki akkori eleki plébánosként (1913-31) először utazott el az eleki németek őshazájába, Gerolzhofenbe és környékére. Csepregi főképpen azért érdemel nagy tiszteletet, mert nem volt német származású, de mégis sokat tett a helyi németségért!
A német nyelvű emléktábla ma az új gerolzhofeni városházán található. Egy évvel korábban Eleken is volt egy táblaavatás, a különbség csupán annyi, hogy az emléktábla szövege itt magyar, a helyszín pedig az eleki plébánia volt.

Az elekiek 2008. május 17-21-i gerolzhofeni útjáról az Eleki Krónika 2008. május 28-i (www.elek.hu) lapszáma is részletesen beszámolt.

Danilov Mihályról már írtunk ez év március 5-6-i bejegyzésünkben, de most mégis fontosnak tartjuk, hogy ezt most is megtegyük, mert szerintünk újabb, nagyon fontos információkhoz jutottunk az eleki városházán található korabeli halotti anyakönyvből.
Danyilov Mihály a korabeli eleki polgári halotti anyakönyvben az akkori helyesírásnak megfelelően Daniloff néven szerepel, de mi mégis a most használatos formát használjuk.
A bejegyzések alapján most már tudjuk a szülök neveit is, vagyis édesapját Danilov Teodornak, édesanyját pedig Dornel Erzsébetnek hívták.
A halál pontos dátumaként 1943. augusztus 31. délután hat óra szerepel, helyszín a Bánhidy-major volt, okként pedig májsorvadást írták be.
A 63 éves korában meghalt Danilovról azt is tudjuk még az anyakönyvből, hogy kisbérlő volt, illetve cári tábornok is, mint hogy azt is, a vallása görögkeleti volt.
Ezek az adatok azért nagyon fontosak, mert megerősítik azt, hogy egy tényleg magas rangú orosz arisztokratáról van szó, aki az akkor Elekhez tartozó Lőkösházán halt meg!
A halál oka viszont azért érdekes, mert a “köztudatban” máig az él, hogy öngyilkos lett, mert nem akart a szovjetek által “felszabadított” Magyarországon élni, de itt valószínűleg egy legenda továbbéléséről lehet szó.
Az is elképzelhető, hogy soha nem tudta feldolgozni azokat a csapásokat, amit 1917-nek “köszönhetően” kellett elszenvednie, és emiatt is halt meg!
Ha pl. a sírját sikerülne feltárni, illetve ha kellő részletességgel ismernénk az 1917 előtti tevékenységét, akkor bizonyára sok mindenre választ kaphatnánk.
Rapajkó Tibor
Az idén május 10-én ballagtak el az eleki középiskola tanulói (az első képen a 12/d osztály tanulói, a másodikon pedig a bolti eladók láthatók, osztályfőnökükkel, Kovács Katalinnal).
A hagyományoknak megfelelően m0st is először az iskola udvarán megkoszorúzták a millecentenáriumi kopjafát és a Radványi-emléktáblát. Itt derült ki az is, hogy 2012-ben Soperla György végzős szakácstanuló joga vinni a bölcs baglyot.
Az ünnepség ezek után a városi sportcsarnokban folytatódott, ahol Szappanos Anita igazgatóhelyettes (Gyula) felolvasta Erdős Norbert országgyűlési képviselő, kormánymegbízott üdvözletét, melyből néhány gondolat:
Ismét eltelt egy év, ismét itt a számvetés ideje. Emlékezni kell a kezdetekre, de arra is, hogy azóta mennyi minden változott meg! A jövő már más helyszínen, más társakkal fog folytatódni. A ballagás egyszeri és megismételhetetlen esemény. Végül sok sikert és boldogságot kívánt mindenkinek ő is.
Utána Gyalog László megbízott igazgató beszélt, aki elmondta pl. azt, hogy a szükséges munkán vagyunk túl. Ünnep a mai nap. Fontos a szeretet és a tudás együtt.
Ezt követően a végzősök és a most még nem ballagók búcsúztak, majd a legjobbak ajándékkönyvet vehettek át. (A felvételen Kotroczó Judit, végzős bolti eladó vesz át könyvet Singer Ferenc , eleki intézményvezetőtől.)
Az idei ballagási ünnepélyt megtisztelték jelenlétükkel a következő személyek is: dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Gyalog Lászó megbízott igazgató, Tolnai Péter, megyei képviselő, Pelle László, általános iskolai igazgató és PLuhár László , Elek polgármestere. ( A képen a következő személyek láthatók balról jobbra haladva: Antal József, tagintézményvezető-helyettes /Elek/, S. F., P. L., T. P., K. J, Gy. L., Sz. A.)
Köszönet a szervezésért és a lebonyolításért a közreműködőknek!
(A felvételeket Zsóri Tibor készítette.)
Rapajkó Tibor
139 évvel ezelőtt az egykori aradi középiskola (lyceum) igencsak örülhetett annak a tízezer darabos könyvadománynak, amit az eleki (lökösházi) Vásárhelyi-családnak köszönhetett.
Ezen az esküvői képen egy boldog ifjú pár látható, mit sem tudva, mi vár még rájuk, a családjukra, de hazánkra is!
1942. július 16-án az akkor még Elekhez tartozó Lőkösházán kötött házasságot Kállay Kristóf (1916-2006), aki Kállay Miklós (1887-1967), Magyarország akkori miniszterelnökének fia volt.
A szép menyasszony a lőkösházi Vásárhelyi Veronika (1920-2000).
Az egykori jeles eseménynek helyt adó kastély szerencsénkre nem vált a céltalan rombolás és az enyészet martalékává, hanem éppen napjainkban újul meg, “szebb mint valaha” (fénykép 2012 tavaszáról)!
Mivel akkor Elek Csanád vármegyéhez tartozott,
Áder János (1959-), az új köztársasági elnök Csornán született, jogászi végzettséggel rendelkezik. 1990-2009-ig fideszes országgyűlési képviselőként tevékenykedett. 1998-2002-ig a magyar országgyűlés elnöke, 2009-12-ig pedig a Fidesz színeiben európai uniós képviselő volt.
Schmitt Pál (1942-) minden szempontból tragikus és kellemetlen lemondása után 2012. május 2-án Magyarország köztársasági elnökévé választották.