Egy 1892-es dátumú, „világot járt” képhez, ill. tablóhoz jutottam a közelmúltban, amelyen Elek község egykori elöljárósága látható.
Kalandos útja összefügg Elek, az eleki iskola és annak névadója, Dr. Mester György családjának XIX-XX. századi történetével.
120 éve, 1892-ben épült a templom mellett az un. „központi iskola”.[1]
Amikor az 1980-as években lebontották az épületet, alapkövéből előkerült egy emlékirat, amely többek között a nagyközség akkori elöljáróságának névsorát is tartalmazza.[2]
A tablón és az alapító okiraton tehát ugyanaz az évszám, ugyanazon személyek szerepelnek.
Az Elekfoto blog munkatársai és közreműködői nevében mindenkinek
Boldog Újévet kívánunk!
Újév alkalmából tárhelyünk, a WordPress szolgáltató foglalt össze néhány érdekes adatot a blogunkról. Egy kis adalék látogatottságunkról:
4,329 filmet küldtek be a 2012-es Cannes-i Film Fesztiválra. Ezt a blogot 32,000 alkalommal tekintették meg 2012.-ben. Ha minden ilyen alkalmat egy filmnek tekintenénk, akkor blogunknak 7 filmfesztivált sikerült volna ellátnia filmekkel.
„A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyv áttekintésének a végére értem. A mű mellékletében az 1939-ben összegyűjtött I. világháborús lovaskatonák adatai szerepelnek 184 oldalon keresztül. Itt találtam meg Albert Józsefet is.
Albert József huszár
Eleken a temetőben a ravatalozó előtt található az I. világháborúban elesett katonák sírja. Ők a legnagyobb áldozatot hozták, amit ember hozhat …
Idén sem jöhetett el az ünnep a templomi karácsonyi koncert nélkül. A román és magyar iskolák, valamint a városi és egyházi énekkar fellépésén kívül a műsorban láthattuk még Tomanek Gábor színművész és felesége műsorát is.
Zajlottak az előkészületek – a felső tagozatosok első közös próbája az iskola kis tornatermében
A koncertet december 21-én délelőtt 10-től tartották, és hetekig tartó készülődés, gyakorlás előzte meg, hisz bár a két iskola diákjai csak négy-négy dalt adtak elő, azokat rendesen meg is kellett tanulni.
Érkeznek a gyerekek a templomba, akik szereplők és közönség is voltak egyben.
A felső tagozatosok két német nyelvű dalt adtak elő, a “Sind die Lichter angezündet…” illetve a “Vorfreude, schönste Freude” című műveket.
A karácsonyi koncert teltházas sokadalma a kórusról nézve
Az előadás utolsó fellépői a részben azonos személyi állományú “városi kórus”, valamint az egyébként a vasárnapi miséken rendszeresen “fellépő” egyházi kórus volt, akik szép négyszólamú karácsonyi dalokat énekeltek magyar, német, valamint latin nyelven, Aradi Zsolt karnagy vezetésével. A dalok meghallgatásához a publikum rendhagyó módon hátrafordult, hisz dalaikat az orgona előtti felső karzatról adták elő.
A vitézi rend magyar alapítású rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a „vitéz” előnevet használhatták, a cím használatára a Rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja, olvasható a wikipédián.
Vitéz emberek Eleken is éltek és így vitézi telkek itt is kerültek kiosztásra. Kotroczó József (Lőkösháza) lerajzolta, hogy a Lőkösháza felé vezető út mellett hol voltak ezek a telkek kimérve.
Vitézi telkek
A jobb olvashatóság érdekében pár feliratot „begépeltem”.
A tájház az ifj. Rozsdás János által készített faliképpel
2012. augusztus 16-tól új látványossággal lett gazdagabb városunk, hisz ezen a napon átadásra került az eleki, illetve általában a cigányságnak emléket állító cigány tájház.
(Hazánkban az első cigány tájházat a szabolcs-szatmár-bereg megyei Hodászon adták át még 2001-ben.)
Fontos kiemelni, hogy önerőből valósult meg ez a nemes elképzelés, hisz Erdődi Ferenc (1946-) és felesége, Lakatos Julianna (1952-) az egykori szülői házat varázsolták újjá, így megmentették az utókornak, sőt be is rendezték a több évtizede gyűjtött tárgyakkal.
Erdődi Ferenc, Kalaman János, eleki plébános és Lakatos Julianna
A mostani tájháznak otthont adó épületet Lakatos Sándor (1910-86) még 1943-ban építette saját kezűleg!
A tájházban meg lehet tekinteni a következőket: a hálószobában pl. azt az ágyat, ahol Erdődi Ferenc is született, illetve azokat a kegytárgyakat, melyek a cigányság vallásosságát hűen kifejezik.
A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek.
A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.
A tervekben többek között az szerepel, hogy ki fogják állítani a helyi vályogvetéssel kapcsolatos eszközöket, illetve egy echós szekeret, ami viszont nem helyi hagyomány, de a cigányság múltjához hozzá tartozik.
A dolognak az is az érdekessége, hogy Erdődi Ferenc nem cigány származású, de már gyermekkora óta voltak cigány barátai, elmondása szerint a 41 évnyi boldog házassága alatt azonban szívében már cigánnyá vált.
Ennek a sikertörténetnek, vagyis a tájháznak talán az lehet az üzenete, hogy mindenhol van valamilyen érték, amit be lehet mutatni, nem kell mindent “fentről” várni, így is lehet Elek, de a cigányság jó hírét kelteni, hisz azóta már sokan keresték fel a tájházat, sőt a Magyar Rádió egyik műsora is foglalkozott a témával.
A konyha a megnyitó napján
A Dankó utca 6. szám alatt található cigány tájházat bárki felkeresheti, belépőt sem kell fizetni, csak előtte kell jelezni a szándékot akár személyesen is (Dankó utca 4.), mindenkit szeretettel fogadnak!
Városunkban él Budai Alex, aki sikeres sportolónak számít, hisz a közelmúltban a következő eredményeket érte el:
A Wako Kick-Box II. oszt. Magyar Bajnokság K-1 szabályrendszerben 75 kg-ban 2-dik helyezés 2009-ben, a X. Szuperinfó Mikulás Kupán 71 kg-ban 2-dik helyezés K-1 szabályrendszerben 2010-ben, a Wako Kick-Box és K-1 Magyar Bajnoki I.forduló felnőtt kategóriában 3-dik helyezés K-1-ben szintén 2011-ben. (A fényképen mint K-1 Magyar Bajnokságon 75 kg-ban 2009-ben Pécsett megszerzett magyar bajnok látható!)
(Végül, de azért mégsem teljesen utolsó sorban, meg kell említenünk azt is, hogy Budai Alex a gyulai központú Harruckern Középiskola eleki tagintézményének érettségi előtt álló diákja is!)
Nem régen vele beszélgettünk.
– Alex, miért választottad ezt a sportágat, mármint a K-1-et?
– Azért, mert másban nem találtam magamat jónak, mint ebben a sportban, a focit is elkezdtem, de éreztem, hogy az nem nagyon megy, és ezért abbahagytam, így vágtam bele a küzdősport világába. A K-1 tetszett nagyon, ezért is űzöm a mai napig is.
– Alex, hol kezdtél el versenyszerűen sportolni?
– Sok helyre kezdtem eljárni pl. Elekre a Gyuszek Team-hez, aztán Rácz Déneshez Békéscsabára, majd ő vitt el magával Békésre a Szeged Tigers Club egyik
csapatához, mert ahogy én tudtam, a békési thai-box klub edzője, Szabó Sándor a békéscsabai Lakótelepi SE és a Szeged Tigers csapatának az edzője is. Szabó Sándor indított el a pályafutásomon, amit nagyon köszönök neki. Igazán nagy tudású emberről van szó, aki kiváló edzőnek számít Békés megyében.
– Most hol folytatod tovább sportpályafutásodat?
– Kétegyházán a Dragons Team-nél vagyok éppen Nagy László fekete öves mesteredzőnél. Sajnos, tanulmányaim miatt nem tudok már Békésre átjárni, sok mindent tervezek a jövőre vonatkozólag, hisz Szegedre szeretnénk menni a barátnőmmel. Szerencsére az edzések Kétegyházán nagyon hasonlítanak a békési edzésekre, és Kétegyháza sokkal közelebb van Elekhez.
-Voltak már komolyabb mérkőzéseid?
-Persze volt sok edzőmeccsem is meg profi és amatőr mérkőzéseim is, mindenbe belekóstoltam. Döntős is voltam már, sajnos ott nem sikerült még győznöm, de voltam már bronzérmes is. Hála istennek részt vehettem gálákon és különböző rendezvényeken, amelyek különleges élményeket jelentettek számomra!
-Köszönjük az interjút, és azt kívánjuk, hogy élet minden területén sikeres legyél!
Decemberben nem szokatlan módon a múlt héten leesett az első komolyabb mennyiségű hó.
Ki-ki vérmérséklete szerint ujjongott vagy éppen ellenkezőleg. Mindenesetre a hó járt némi kis plusz hideggel is pár napig, így lehetett két-három nap szánkózási lehetőség mellett ugyanennyi ideig intenzíven fűteni is.
Tovatűnőben a fehérség, hisz időközben az egész gyorsan olvadni kezdett. Emlékül készült az itt látható felvétel, az általános iskola első emeletéről.
Eleken is sokaknak cseng ismerősen Dr Csepregi Imre plébános, pápai prelátus neve. A makói születésű plébános 1913-1931 közt Eleken, majd 1931-1954-ig Makón szolgált. 1944. szeptember 22-től, 1953. június 8-ig naplót vezetett. A kézirat terjedelme 3363 oldal, számítógépen 1700 oldal. A naplót nem magának hanem az utókornak vezette, hogy így segítségével ismerjék meg az általa átélt diktatúra mindennapjait. A napló majdnem tűzre került, ám pár lelkes embernek köszönhetően mára könyv lett belőle. A mű összeállítása nem csak a kézirat nagy terjedelme miatt volt nehéz. A szocialista diktatúra miatt a napló egy részét latinul írta.
De hála Tóth Ferenc szerkesztőnek a könyv első kötete 2011-ben megjelenhetett, méghozzá Dr Csepregi Imre plébános születésének 130., makói plébánosi kinevezésének 80. évfordulóján.
A második kötet bemutatója a napokban volt. Aki szeretné megvásárolni az keresse a makói Kincskereső Könyvesboltot (30/455-39-99).
A könyvben több eleki vonatkozású bejegyzés is található, hiszen a plébános hiába költözött Makóra, nem feledte az elekieket!
elekfoto 