Kategóriák
egyház emberek történelem

Hollinger Antal plébános aláírása

Az Elekre betelepült németek lelki gondozását kezdetben a gyulai plébánia látta el. A magyarul nem beszélő német ajkú lakosság saját, német nyelven beszélő plébánost szeretett volna, de ehhez sem templom, sem plébánia nem állt rendelkezésre. Első lépésként megépült a plébánia épülete, majd a gróf Wenckheim családnak köszönhetően 1734. május 1-én érkezett a településre Németországból Hollinger Antal.

Ellenjegyzések és pecsétek egy egyházi leltár végén.

Forrás:Szeged – Csanádi Egyházmegyei Levéltár (Szeged)

Kategóriák
egyház esemény gyász Rapajkó tájkép történelem

A fekete halál Eleken

A Strifler-kereszt
A Strifler-kereszt

Ha valaki ma kisétál az egykori falu szélére,  a hajdan volt Pestis sorra,  vagyis a mai Szőlő sorra,  akkor megtalálja az úgynevezett pestiskeresztet,  amit a Strifler család állíttatott annak emlékére,  hogy ezen családod megkímélte az egykori halálos járvány.

A halotti anyakönyvi bejegyzések szerint itt 147-en nyugszanak,  és azért itt,  mert 1739-ben ez biztonságos távolságban volt a központtól.

A pestis,  vagyis a fekete halál azért volt tragikus, mert akkor még nem ismerték az ellenszerét,  vagyis a betegek menthetetlenek voltak!

Hazánkban 1737-44 között pusztított utoljára ez a halálos járvány.  Az akkori Magyarországon akkor kb. 3, 5-5,5 millióan lakhattak,  amiből kb. 250 ezren haltak meg ebben az időszakban.

Eleken 1739. május 3. és október 31. között a lakosság kb. fele halt meg a fekete halálban,  az első áldozat a 20 éves Geisel Margit volt

A pusztítás mértéke tényleg hatalmas volt,  hisz 28 család halt ki ekkor.  Szükség volt az 1724-es első betelepítés után,  egy 1744-es másodikra is,  de természetesen még utána is sokan jönnek még .

Az is kész csodának tudható be,  hogy az akkori eleki plébános,  Hollinger Antal (1734-40) annak ellenére  nem lett beteg,  hogy ebben a nehéz helyzetben is mindig a hívek mellett állt! (1740 után visszatért a mai Németország területére,  sajnos további sorsát nem sikerült kikutatni,  pedig valószínűleg leírta magyarországi,  eleki élményeit is.)

Május 3-án a fekete halálban elhunytak elekiekre emlékezünk. Az elődök példája számunkra is erőt adhat, hisz a túlélők sem adták fel,  hanem bíztak a szebb jövőben,  és megfogyva bár,  de törve nem csinálták azt,  amiben hittek!

Az egykori Pestis sor ma
Az egykori Pestis sor ma

Az elhalálozottak névsora elolvasható az Eleki Krónika 1999 májusi lapszámában.

Rapajkó Tibor