Megtörni a hallgatást / Das Schweigen brechen

„WER VOR DER VERGANGENHEIT DIE AUGEN VERSCHLIEßT, WIRD BLIND FÜR  DIE GEGENWART“  RICHARD VON WEIZSÄCKER

(1984 és 1994 között Richard Karl Freiherr von Weizsäcker a Német Szövetségi Köztársaság elnöke volt, hivatali ideje alatt egyesült újra Németország)

 „Aki nem akarja megismerni a múltat, vakon tekint a jelenbe.” Ennek a mottóként választott  idézetnek jegyében hangzott el egy előadás 2017. október 21-én Németországban, Laudenbachban a „Kulturkreis Elek” / Elekiek Kulturális Egyesülete meghívására.

A  rendezvényről  és az eleki eseményeket taglaló előadásról a Weinheimer Nachrichten / Weinheimi Hírek c. lapban jelent meg az alábbi cikk német nyelven. A későbbiekben magyar fordítását is mellékeljük.

Kulturtagung 2017 WN

Az  Schinagel család története is az előadás része volt.

Schinagel Ferenc szabómester , volt huszártiszt és családja, Elek, 1930-es évek

 

Varga Györgyné Selley Mária családja is érintett volt az Eleken  1944-46-ban történt szörnyűségekben. A kép bal oldalán édesanyja, Schinagel Irén áll, mellette testvérei: a bátyja, József és a jobb oldalon a húga, Anna .  Előttük a szülők ülnek: Schinagel Ferenc szabómester , volt huszártiszt és felesége, sz. Purczel Mária.

Vargáné Selley Mária -mint a háború után született korosztályból még sokan- úgy gondolta, “legfőbb ideje, hogy megismerjük a múltat”, s  megosztotta velünk nagynénje, Schinagel Anna( sz : 1927. augusztus) történetét. Köszönet neki érte!

“1944 őszén az oroszok házaknál voltak elszállásolva, így a Schinagel házban is.  (Az egykori piacnál – Ady E. u. 3.- itt volt a Nagypapa a szabósága is ). Még tolmácsnak is használták a Nagypapát, persze attól még a lányát elvitték Krivoj Rogba és a házat is kifosztották, ha nem tetszett valami, még lövöldöztek is…..szóval szörnyű volt….”

“Ani néni törékeny, érzékeny kislány volt / 17 éves / az embertelen bánásmódtól, a hidegtől és a körülményektől megbetegedett, megfázott és tífuszt kapott, úgyhogy szeptemberben visszaküldték, de nem Elekre, hanem egy hadi kórházba a Lengyelország melletti Frankfurtba. Itt vizsgálgatták orosz és német orvosok is, tüdőbajt is megállapítottak nála, úgyhogy újra bevagonírozták és továbbvitték Drezdába.
Ez az egész tortúra 2 és fél évig tartott, közben elkezdődött a kitelepítés is, és a Nagypapát, Schinagel Ferencet és a feleségét is elvitték. Az anyu, Schinagel Irén csak azért úszta meg, mert ismét gyermekágyas volt.

A sok viszontagság közepette a szerencsétlenségben szerencséje is volt, mert itt ismerte meg Karl Pfaff német tisztet, aki szintén sérült volt. A szép, fiatal, törékeny lány megtetszett neki, később a felesége is lett. Persze nem ment ez ilyen könnyen.
A hadikórházból csak az apa – aki már Németországban volt –  hívó, garanciát vállaló levelére adták ki Ani nénit.
Németországba kerülve a legjobb kezeléseket kapta. Családot alapított a viszontagságai alatt megismert Karl Pfaffal, 2 fiúk született és mondhatom, hogy nagyon boldogan éltek ill élnek a mai napig.
Schinagel Anna 90 éves…
Valószínűleg az őrangyalának köszönheti , hogy ezt a viszontagságot túlélte, igaz, hogy a következményeit egy életen át viselte, az izületei és az izmai sosem lettek a régiek…”

Selley Máriáék látogatóban Anna Pfaff családjánál Németországban

Bővebben…

Reklámok
Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, esemény, politika, szakma, történelem | Címke: , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Elek, 1976. szeptember

Busa László, Tinger János, Pénzes Sándor, Mester Györgyné, a bal szélen Mester György, az Eleki Gimnázium tanárai 1976 szeptemberében

Bővebben…

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, szakma | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Urbáriumok az 1700-as évekből (névsorokkal)

Az urbárium a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt, tartalmazta többek között a jobbágyok kötelezettségeit, állatállományát, eszközeit, szerszámait, telkének nagyságát és milyenségét is. (forrás: wikipédia) Gyakorlatilag egyfajta kibővített “gazdasági összeírás” amiben szerepelt a gazdák neve is.

Urbarium 1796 (www.hungaricana.hu)

Bővebben…

Kategória: archiv, emberek, ipar, mezőgazdaság, munka, politika | Címke: , | Megjegyzés hozzáfűzése

Óh, azok a régi szalagavatók! – Eleki Gimnázium, 1974. február 9.

Szalagavató – Elek, 1974.febr.9.

„Sok-sok szeretettel: Topáné Kati + Horváthék” – ezzel a felirattal került elő egy boríték Mester Györgyné testnevelő tanár hagyatékából. Bővebben…

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény, szakma | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

“Schlachter’s K’sellschaft” – A Schlachter házaspár baráti köre Eleken az 1960-as évek elején

A bajor-frank nyelvjárást beszélő eleki németek néphagyományainak gyűjtését az 1960-as években kezdte el Mester György- dr. Gunda Béla debreceni professzor biztatására. A munkában Banner József, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanára volt a kutatótársa.

Az akkor 60-70-80 éves elekiek rokoni-baráti társaságokban elevenítették fel emlékeiket munkáról, ünnepnapokról, régi szokásokról.

Az egyik fontos bázist a „Schlachter’s  K’sellschaft”, Schlachter Ferencnek és feleségének rokoni és baráti köre jelentette.

Schlachters Gesellschaft, Elek, 1960-as évek

Bővebben…

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, esemény, szakma, történelem | Címke: , , , , , , , , , , | 4 hozzászólás

A GUVPI lágerek foglyai – a magyarországi németek kényszermunkára hurcolása

Éppen elmúlt január 19., a magyarországi németek elhurcolásának és elüldözésének emléknapja. Ennek alkalmából 21-én, vasárnap az eleki kiűzetési emlékmű előtt immár hagyományosan megemlékezést tartott az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat és az Eleki Németek Egyesülete.

A megemlékezésről az Eleki Németek Egyesülete honlapján olvashatunk: Megemlékezés 2018

Az egykori szovjet lágerekről film is készült, melyben eleki vonatkozású részletek is láthatóak. Ezek megtekinthetőek a következő youtube-linkeken.

  1. A GUVPI lágerek foglyai 1. része:

 

2. A GUVPI lágerek foglyai, 2. rész:

Videó | Posted on Szerző: | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Hogyha nékem sok pénzem lesz…

A január sok szempontból egy üres, hideg és kellemetlen időszak, ennek ellenére nemsokára itt az idő a féktelen mulatozásra.
Vízkereszttől hamvazószerdáig rendezték a minden évben megtartott bálakat, melyeket a község lakóin kívül gyakran illusztris vendégek is látogattak.

A talpalávalót sokáig a Zimmermann Ferencből és barátaiból verbuválódott zenekar játszotta. Komoly repertoárral rendelkeztek mindenféle mulatós célra.

Zimmermann Ferenc átveszi az Elekért Érdemérmet Pluhár László polgármestertől, 2009. augusztus

Zimmermann Ferenc átveszi az Elekért Érdemérmet Pluhár László polgármestertől, 2009. augusztus

A különböző mulatós nótáknak nagy hagyománya van, egyaránt játszottak német és magyar dalokat is. Természetesen a vendégek is “rendeltek” időnként.
Egy kisebb régi bőr iskolatáska volt Feri bácsi kincsestára, abban tartotta a kottáit. Halála előtt egy németországi zenész barátjára hagyományozta ezt, aki sajnos azóta szintén elhunyt, így sajnos nem sok minden áll rendelkezésre az eredeti nóta-gyűjteményből.

Biztosan játszották a “Hogyha nékem sok pénzem lesz…” kezdetű dalt is, mely egy általánosan ismert és kedvelt magyar mulatós nóta.
Egészen bizonyosan viszont nem játszották németül… vagy legalábbis nem a következő változatban, melyet nemrég elkészítettem. Kicsit fűzfapoéta színvonal itt-ott, de többszöri nekifutás után énekelhető lett (az eredeti dal mély bölcsességekben nem bővelkedő mondanivalóját jócskán megtartva).
Álljon itt tehát, Zimmermann Feri bácsi, a gombos-akkordeon felejthetetlen mestere emlékére a fordítás:

Hogyha nékem sok pénzem lesz (forrás: http://www.zeneszoveg.hu)

Hogyha nékem sok pénzem lesz felülök a repülőre.
Úgy elszállok, mint a fecske, magasan a levegőben.
Amerre én járok bámul a világ,
irigylik a sok pénzt amit költök rád,
Én a sok pénzt nem sajnálom,
csak te légy a kicsi párom!

Hogyha nékem sok pénzem lesz felutazom Budapestre.
Ott veszek majd sok szép mindent az én drága kedvesemre
Veszek az ujjára arany karikát,
a pici lábára selyem harisnyát.
Lesz belőle olyan dáma,
Hogy a világ megcsodálja!

Hogyha nékem sok pénzem lesz, kimegyek az ügetőre.
Felteszem az összes lóvét, felteszem a feketére.
A futam után így szól hozzám a nejem:
feküdj le egy lóval, de ne énvelem!
Szép sport a lósport, de nem nékem,
odalett a fizetésem!

Wenn ich einmal viel Geld habe (Copyright és forrás: Klemm Tamás)

Wenn ich einmal viel Geld habe, setze ich mich in den Flieger.
Ich fliege dann in den Himmel, und ein wenig noch darüber.
Überall wo ich bin, guckt die ganze Welt,
Was ich für dich kaufe mit dem großen Geld,
Das alles da kannst du haben,
Sollst aber das Jawort sagen.

Wenn ich einmal viel Geld habe, werde ich nach Budapest fahr’n.
Dort werde ich gut einkaufen, alles für die schöne Frau mein’.
Ich kaufe ihr alles, einen goldnen Ring.
Wunderschöne Kleider, für das schöne Ding,
Dadurch wird sie eine Dame,
Dass die ganze Welt erfahre.

Wenn ich einmal viel Geld habe, gehe ich zur Pferderennbahn.
Setz’ das ganze Geld auf ein Pferd, Sieger soll das Schwarze da sein.
Nach der Runde sagt dann meine Frau zu mir,
“Schlafen gehst du zum Pferd, aber nicht zu mir!“
Dieses Rennen ist schöner Sport,
Aber mein Gehalt ist jetzt fort!

Van persze sokféle változata, eltérő szöveggel is – egyik például itt (youtube):

Hát ennyi, ég áldja meg ott fenn a mennyben, kedves Feri bácsi!

Klemm Tamás

Kategória: emberek, művészet, szakma, tánc, történelem, vicces, zene | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Elek, 1945. január 11.

Bővebben…

Kategória: család, emberek, esemény, politika, történelem | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Gál László elhunyt

Elek ikonikus figurája immár a mennyből figyel ránk…

Gál László (1963-2017)

Gál László (1963-2017)

Gál László, városunk legismertebb népitáncművésze és -oktatója hosszú betegség után 2017. december 17-én elhunyt. A népitánc-mozgalom közismert személyisége volt, nagy szerepe volt az eleki román népitáncok országos megismertetésében. Bővebben…

Kategória: gyász, művészet, szakma, tánc, zene | 1 hozzászólás

Püspöki látogatás 1928

A képen Dr Glattfelder Gyula püspök látható középen, még jobb szélen Dr Csepregi Imre plébános.

Bővebben…

Kategória: archiv, egyház, történelem | Címke: , | Megjegyzés hozzáfűzése