Eleki bolthelyiség egykoron

Újonnan érkezett hozzánk egy érdekes kép, amely egy valószínűleg eleki boltot ábrázol, a személyzettel és talán néhány vásárlóval.

Ladenportal_Elek_1930er

Vajon merre lehetett? Egy utcasarkon álló épületben működő szatócsbolt, előtte a személyzettel.

Vajon hol lehetett ez az üzlet?

Hasonlít kicsit a Bottó Péter által vezetett egykori kocsmára, de nem az.

A homlokzaton különféle márkanevek, a háború előtt szokásos fém reklámtáblákon. Napraforgó olaj és csokoládé is megtalálható köztük.

Az érdekes kép az Eleker Heimatkomitee egykori leimeini kiállításából származik, köszönet érte!

Kép | Posted on Szerző: | Címke: , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

2019-ben volt az utolsó eleki búcsú Leimen-St.Ilgenben

Amikor 2019 júliusában a Neue Zeitungban beszámoltunk az elekiek és almáskamrásiak 74. németországi búcsújáról, még nem sejtettük, hogy Leimen-St.Ilgenben ez volt az utolsó ilyen rendezvény.Az 1946. április -májusban a hazájukból elűzött eleki németek számára a templombúcsú megünneplése mindig fontos esemény volt, az első összejövetelre még ugyanebben az évben sor került.

Az esemény szervezője, szellemi atyja Georg Ruck (1912 – 1977) eleki származású katolikus pap volt, aki 75 éves édesapjával és testvérével maga is osztozott az elűzöttek sorsában.

A hat transzporttal érkezett, közel 5000 elekit a romokban heverő Németország amerikai övezetében Ulm, Ludwigsburg, Heidelberg, Würzburg, Stuttgart környékén, különböző településeken osztották el. Többnyire családokhoz kerültek, akik maguk is szűkösen voltak, így nem szívesen látták a „betolakodókat”.

Ruck atya Hockenheimba került. Az ottani Szent György templomba hívta 1946. július elejére, Sarlós Boldogasszony napjára, a templombúcsú megünneplésére a szétszórtan élő elekieket.

A kétségbeesett, olykor tanácstalan, kiszolgáltatott embereknek kezdetben a tapasztalatcserét, támaszt, az összetartozás érzését jelentette ez a találkozás, de nyelvük, eleki dialektusuk, kulturális hagyományaik ápolását is.

A következő évtizedekben, a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan az eleki búcsú rendezvényei egyre színesebbek lettek, egyre több embert vonzottak.

1964-től 20 évig Heidelberg- Kirchheim volt a helyszín.

Eleki búcsú Heidelbergben, 1966

1985-ben Leimen- St. Ilgen és Elek valamint Almáskamrás testvérvárosi  megállapodást kötöttek, Leimen- St. Ilgen  városa védnökséget vállalt a Magyarországról  elűzött németek fölött. Ettől kezdve 34 alkalommal a búcsú megrendezésére is itt került sor.

2015-ben mint a magyarországi németek legrégebbi találkozójáról számoltunk be a Leimen- St. Ilgen -i búcsúról.

https://elekfoto.com/2015/09/17/a-magyarorszagi-nemetek-legregebbi-talalkozoja/

Ez a hagyomány szakadt most meg.

Reméljük, hogy a koronavírus járvány okozta kényszerszünet után az új helyszínen, Laudenbachban a Kulturkreis Elek szervezésében a fiatalabb korosztály „tovább viszi a fáklyát”, és az eleki búcsú megünneplése tovább erősíti az összetartozást.

Egy korábbi írás az eleki búcsúról:  https://elekfoto.com/2014/08/01/eleki-bucsu-sarlos-boldogasszony-julius-2/

Az alábbi cikkben található képen jobbról a 2. Georg Ruck, egykori szegedi piarista diákok, ill. paptársak társaságában

https://elekfoto.com/2012/04/09/az-iskola-tanarai-a-40-es-evekben/

 

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény, történelem | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Járvány előtti csend Eleken

2020. március 16.

A járvány elleni készülés képei Elekről.

A hivatalok, boltok előtt sor alakul ki, mivel csak egy-két ember mehet be egyszerre. Az utcán jövő-menő emberek látszólag nem különösebben izgulnak, bár a boltokból néhány árucikk elfogyott, illetve csak szigorúan kis adagokban lehet vásárolni. Így a drogériából például elfogyott a liszt, a Domestos helyett is csak valami mást sikerült venni. Továbbá a száraztésztából, és bizonyos más árukból is csak egy-két darabot szabad vásárolni személyenként.

Az ABC áruházban nagy tétel liszt és étolaj is volt, nem látszott áruhiány.

A március 14-i városi ünnepséget szűk körben tartották meg, csupán a koszorúkat elhelyező szervezetek egy-két képviselője vett részt.

Az iskolák távoktatásra való átállása zajlik, egyelőre mindenki ismerkedik az elektronikus módszerekkel.

A hivatalos koronavírus-tájékoztatók szerint korántsem ártalmatlan a vírus, hisz sajnos már Magyarországon is elhunyt egy beteg.

A betegség gyors terjedését próbálják megakadályozni azzal, hogy mindenki lehetőleg elszigeteli magát a többiektől. Így talán nem kerülünk túl sokan egyszerre kórházba (ahol végesek az erőforrások).

Aki csak teheti, vigyázzon jól magára, és ne menjen sehová, maradjon otthon! Lehet hogy nem a saját, de valaki más életét megmentjük ezzel.

Kategória: egészség, emberek, esemény, közigazgatás | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Óvodai szereplés 1955 körül Eleken

Valószínűleg a volt Ipartestület színpadán léptek fel a lelkes közreműködők, talán 1955-ben.

Óvodai fellépés Eleken, 1954-55

Bővebben…

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

“Schillinger Miksa és Fia” üzlete

Egy korábbi írásunkban (Apróságok az eleki üzletsorról) már bemutattunk egy Bécs térképet, amelyen két lila pecsét volt látható. A pecsétek tanúsága szerint a térképet a  “Schillinger Miksa és Fia , Elek (Arad VM)” árusította. Most egy levelezőlaphoz sikerült hozzájutni, amit 1901. augusztus 22-én adtak fel.

A pecséten jól látszik a felirat “Schillinger Miksa és Fia kézmű és rövidárú raktár Elek”. Valószínűleg ezt a lapot ugyanabban az üzletben vásárolhatták, ahol a térképet.

Bővebben…

Kategória: emberek, munka, történelem, Uncategorized | Címke: , , | 2 hozzászólás

Új polgármester és képviselő-testület Eleken

A 2019. október 13-i helyhatósági választásokat nagy várakozással készültek az elekiek. Az eredmények alapján ez nem is volt alaptalan, hiszen a város vezetése alapjaiban változott meg.

Elek polgármestere a függetlenként indult Szelezsán György lett.

Szelezsán György - fotó: facebook

Szelezsán György

A képviselőtestület tagjai:
Botás Erika (független)
Ferenczi Zsolt (független)
Kecskés Andrea (független)
Pelle László (MSZP)
Turóczy András (független)
Veres Zoltán (független)

Eredményünkhöz gratulálunk, munkájukhoz sok sikert kívánunk!
Klemm Tamás – elekfoto

Kategória: emberek, esemény, közigazgatás, politika | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Tinger János osztályfőnök és az 1973-ban Eleken érettségizett fiúk

Tinger János osztályfőnök és “fiai” 1970 januárjában

És az érettségi évében, 1973-ban

Az 1973-ban érettségizett fiúk osztályfőnökükkel

 

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény, Uncategorized | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

“Sétakocsikázás Eleken 1963-ban”

Fabulya Éva: „Viszik a németeket” című könyvében olvasható többek között Franziska Kaupert naplója, amit szemtanúként, a szörnyű megpróbáltatások elszenvedőjeként írt az elekiek ukrajnai kényszermunkájáról.

Szerencsés túlélőként 1947-ben érkezett vissza Elekre, majd -némileg felerősödve- követte Németországba az időközben elüldözött családját.

Az már kevésbé ismert, hogy 1963-ban, immár német állampolgárként látogatott először újra Elekre; Ilona nevű testvérével, a férjével, Franz Posttal és a sógorával, Arnold Falkensteinnal.

„Sétakocsikázás Eleken 1963-ban”-Franz Post, Arnold Falkenstein, id. Klemm István

Franz Post Elekről, pontosabban Kakucs-pusztáról került Ukrajnába. Némi hányattatás után a Heidelberg melletti Sandhausenben leltek otthonra Franziska Kauperttel. 1963-ban  Mester György látta vendégül Eleken unokatestvérét, Franz Postot és családját.

Az 1963-ban készült fénykép derűs pillanatot örökít meg: Franz Post régi vágya teljesült, újra lovaskocsin ülhet!

Köszönhette ezt a mögötte ülő (idősebb) Klemm Istvánnak, a Mester család jó szomszédjának. Ugyanis Klemm István még a háború előtt felső mezőgazdasági érettségit tett, így később a helyi Tsz-ben agronómusként dolgozott. A képen mellette -kalapban-Arnold Falkenstein látható. Sajnos a bakon ülő férfi nevét nem ismerjük.

“Dinnye-evés 1963”- A kép bal szélén Ilona és Franziska Kaupert, a jobb oldalon Franz Post és Mester György

Ilona Németországban ismerte meg a férjét, Arnold Falkensteint, az ő családja Lützelsachsenben élt.

Mester Klára

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, esemény, történelem | Címke: , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

“Ez is egyfajta történelem…” – A Bánkúty – Nádas család eleki gyökerei

Még 2016-ban, a kiűzetés és kényszermunkára hurcolás eleki emléknapján elhangzott beszéd után érkezett az alábbi levél:

„Nem tudom, tudod-e, hogy Édesapám valamikor 1944 őszén vagy 1945 kora tavaszán, mint hadifogoly többed magával a Szovjetunióból érkezett vagonban Elekre, hogy az ottani családokhoz bekvártélyozva “felhizlalják” őket és a Dálnoki Miklós Béla-féle csapattal (1.) a német frontra küldjék harcolni a németek ellen. ( Mire „harcra készek” lettek, szerencsére vége lett a háborúnak…)

Az elekiek szívesen fogadták őket, még bálokat is adtak, ahol is Édesapám megismerhette Bánkúty Irént, akit 1947-ben el is vett feleségül. A levelezésük megvan, a lányunk legféltettebb olvasmánya….. Ez is egyfajta történelem.”

Bánkúty Irén és Nádas József Elek, 1947

Mint azóta megtudtuk, a levélíró édesapja, Niszler /Nádas József, a Magyar Királyi 151.számú mozsárüteg tartalékos hadnagya -civil foglalkozása szerint erdőmérnök- 1943. január 12–én , a „doni áttörés” (2.) során tűnt el /esett  szovjet fogságba, s így érkezett egy év múlva  vagonban, hadifogolyként Elekre.

A családtörténetek így adnak támpontot a helyi történelem homályos részeinek a kiderítéséhez.

Bánkúty Irén és Nádas József esküvője, Elek, 1947
A menyasszonytól balra Mester György és Takács Klára, Dén József ésKatona Antónia. A vőlegény mellett Jäger Kornélia és ifj. Bánkúty / József

 

De ezútttal maradjunk a családtörténetnél.

Bánkúty /Zielbauer József, korábbi medgyesbodzási főjegyző háza Eleken a Dózsa György és Arany János utca sarkán volt, itt tartották Bánkúty Irén és Nádas József esküvőjét.

A menyasszony legjobb barátnői  Katona Antónia és Takács Klára voltak – még a medgyesbodzási gyerekévekből. Életük végéig szoros barátság fűzte össze őket. Nem véletlen tehát, hogy az esküvőn mint koszorúslányok vettek részt – vőlegényükkel/ férjükkel.

Közös karácsony a Bánkúty családnál, Elek, 1950, Dózsa Gy.u. Középen Vitéz Bánkúty József

Az ifjú Nádas család a Dunántúlra költözött, de a barátság életük végéig megmaradt.

Kezdetben gyakran találkoztak a Bánkúty nagyszülőknél vagy a Mester családnál, akik ekkor Eleken a Kétegyházi út 19. számú házban laktak.

Nádas és Mester család, Elek, 1951

A Nádas és Mester szülők kölcsönösen gyermekeik keresztszülei lettek.

Két barátnő, három gyerek, két keresztanya

A Nádas család eleki látogatásai akkor ritkultak meg, amikor az édesanya, Bánkúty Irén, , tragikusan hirtelen, korai halála után a Bánkúty nagyszülők a Dunántúlra költöztek, hogy segíteni tudjanak a nehéz helyzetben.

“Boldog gyerekkor”
Elek Kétegyházi u 19.

A „Nádas gyerekek”, Irén és József, akik a szüleik keresztnevét viselik, máig szép emlékeket őriznek a nagyszülőknél és a keresztszülőknél töltött boldog eleki napokról.

(1.)Dálnoki Miklós Béláról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ideiglenes_Nemzeti_Korm%C3%A1ny

(2.)https://www.google.com Magyar Királyi 151.számú mozsárüteg

 

Mester Klára

 

Kategória: archiv, épületek, család, csoportkép, emberek, esemény, politika, történelem | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Turóczy Gézáné eleki táborozó diákokkal, tanárokkal – 1950-es évek

Ismét egy kedves, régi fénykép került elő a fiók mélyéről.

Túróczy Gézáné, 1950-es évek

Bővebben…

Kategória: archiv, emberek, esemény, szakma, történelem | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése