Egy korábbi írásunkban (Apróságok az eleki üzletsorról) már bemutattunk egy Bécs térképet, amelyen két lila pecsét volt látható. A pecsétek tanúsága szerint a térképet a “Schillinger Miksa és Fia , Elek (Arad VM)” árusította. Most egy levelezőlaphoz sikerült hozzájutni, amit 1901. augusztus 22-én adtak fel.
A pecséten jól látszik a felirat “Schillinger Miksa és Fia kézmű és rövidárú raktár Elek”. Valószínűleg ezt a lapot ugyanabban az üzletben vásárolhatták, ahol a térképet.
A 2019. október 13-i helyhatósági választásokat nagy várakozással készültek az elekiek. Az eredmények alapján ez nem is volt alaptalan, hiszen a város vezetése alapjaiban változott meg.
Elek polgármestere a függetlenként indult Szelezsán György lett.
Szelezsán György
A képviselőtestület tagjai:
Botás Erika (független)
Ferenczi Zsolt (független)
Kecskés Andrea (független)
Pelle László (MSZP)
Turóczy András (független)
Veres Zoltán (független)
Eredményünkhöz gratulálunk, munkájukhoz sok sikert kívánunk!
Klemm Tamás – elekfoto
Tinger János osztályfőnök és “fiai” 1970 januárjában
És az érettségi évében, 1973-ban
Az 1973-ban érettségizett fiúk osztályfőnökükkel
Fabulya Éva: „Viszik a németeket” című könyvében olvasható többek között Franziska Kaupert naplója, amit szemtanúként, a szörnyű megpróbáltatások elszenvedőjeként írt az elekiek ukrajnai kényszermunkájáról.
Szerencsés túlélőként 1947-ben érkezett vissza Elekre, majd -némileg felerősödve- követte Németországba az időközben elüldözött családját.
Az már kevésbé ismert, hogy 1963-ban, immár német állampolgárként látogatott először újra Elekre; Ilona nevű testvérével, a férjével, Franz Posttal és a sógorával, Arnold Falkensteinnal.
„Sétakocsikázás Eleken 1963-ban”-Franz Post, Arnold Falkenstein, id. Klemm István
Franz Post Elekről, pontosabban Kakucs-pusztáról került Ukrajnába. Némi hányattatás után a Heidelberg melletti Sandhausenben leltek otthonra Franziska Kauperttel. 1963-ban Mester György látta vendégül Eleken unokatestvérét, Franz Postot és családját.
Az 1963-ban készült fénykép derűs pillanatot örökít meg: Franz Post régi vágya teljesült, újra lovaskocsin ülhet!
Köszönhette ezt a mögötte ülő (idősebb) Klemm Istvánnak, a Mester család jó szomszédjának. Ugyanis Klemm István még a háború előtt felső mezőgazdasági érettségit tett, így később a helyi Tsz-ben agronómusként dolgozott. A képen mellette -kalapban-Arnold Falkenstein látható. Sajnos a bakon ülő férfi nevét nem ismerjük.
“Dinnye-evés 1963”- A kép bal szélén Ilona és Franziska Kaupert, a jobb oldalon Franz Post és Mester György
Ilona Németországban ismerte meg a férjét, Arnold Falkensteint, az ő családja Lützelsachsenben élt.
Mester Klára
Még 2016-ban, a kiűzetés és kényszermunkára hurcolás eleki emléknapján elhangzott beszéd után érkezett az alábbi levél:
„Nem tudom, tudod-e, hogy Édesapám valamikor 1944 őszén vagy 1945 kora tavaszán, mint hadifogoly többed magával a Szovjetunióból érkezett vagonban Elekre, hogy az ottani családokhoz bekvártélyozva “felhizlalják” őket és a Dálnoki Miklós Béla-féle csapattal (1.) a német frontra küldjék harcolni a németek ellen. ( Mire „harcra készek” lettek, szerencsére vége lett a háborúnak…)
Az elekiek szívesen fogadták őket, még bálokat is adtak, ahol is Édesapám megismerhette Bánkúty Irént, akit 1947-ben el is vett feleségül. A levelezésük megvan, a lányunk legféltettebb olvasmánya….. Ez is egyfajta történelem.”
Bánkúty Irén és Nádas József Elek, 1947
Mint azóta megtudtuk, a levélíró édesapja, Niszler /Nádas József, a Magyar Királyi 151.számú mozsárüteg tartalékos hadnagya -civil foglalkozása szerint erdőmérnök- 1943. január 12–én , a „doni áttörés” (2.) során tűnt el /esett szovjet fogságba, s így érkezett egy év múlva vagonban, hadifogolyként Elekre.
A családtörténetek így adnak támpontot a helyi történelem homályos részeinek a kiderítéséhez.
Bánkúty Irén és Nádas József esküvője, Elek, 1947
A menyasszonytól balra Mester György és Takács Klára, Dén József ésKatona Antónia. A vőlegény mellett Jäger Kornélia és ifj. Bánkúty / József
De ezútttal maradjunk a családtörténetnél.
Bánkúty /Zielbauer József, korábbi medgyesbodzási főjegyző háza Eleken a Dózsa György és Arany János utca sarkán volt, itt tartották Bánkúty Irén és Nádas József esküvőjét.
A menyasszony legjobb barátnői Katona Antónia és Takács Klára voltak – még a medgyesbodzási gyerekévekből. Életük végéig szoros barátság fűzte össze őket. Nem véletlen tehát, hogy az esküvőn mint koszorúslányok vettek részt – vőlegényükkel/ férjükkel.
Közös karácsony a Bánkúty családnál, Elek, 1950, Dózsa Gy.u. Középen Vitéz Bánkúty József
Az ifjú Nádas család a Dunántúlra költözött, de a barátság életük végéig megmaradt.
Kezdetben gyakran találkoztak a Bánkúty nagyszülőknél vagy a Mester családnál, akik ekkor Eleken a Kétegyházi út 19. számú házban laktak.
Nádas és Mester család, Elek, 1951
A Nádas és Mester szülők kölcsönösen gyermekeik keresztszülei lettek.
Két barátnő, három gyerek, két keresztanya
A Nádas család eleki látogatásai akkor ritkultak meg, amikor az édesanya, Bánkúty Irén, , tragikusan hirtelen, korai halála után a Bánkúty nagyszülők a Dunántúlra költöztek, hogy segíteni tudjanak a nehéz helyzetben.
“Boldog gyerekkor”
Elek Kétegyházi u 19.
A „Nádas gyerekek”, Irén és József, akik a szüleik keresztnevét viselik, máig szép emlékeket őriznek a nagyszülőknél és a keresztszülőknél töltött boldog eleki napokról.
(1.)Dálnoki Miklós Béláról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ideiglenes_Nemzeti_Korm%C3%A1ny
(2.)https://www.google.com Magyar Királyi 151.számú mozsárüteg
Mester Klára
Az idén a Magyar Köztársaság kormánya Eleken tartotta meg hivatalos megemlékezését január 19-e, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából.
Semjén Zsolt beszédet mond 2019. január 19-én
Az ünnepség előtt Kiss-Rigó László megyéspüspök tartott misét a templomban.
Ünnepi megemlékező szentmise a templomban (Kiss-Rigó László)
Az ünnepi koszorúzáson Pluhár László polgármester történelmi bevezetője után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott díszbeszédet. erről a boon.hu-n jelent meg először cikk itt:
http://www.boon.hu/semjen-zsolt-tortenelmi-bun-a-nemet-nemzetiseg-egykori-eluldozese/4113370
A hirado.hu bejegyzése az eseményről itt található: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/01/19/semjen-zsolt-tortenelmi-bun-a-nemet-nemzetiseg-egykori-eluldozese?fbclid=IwAR0zopwZSBao_SWvTuKSTP2TFzvmsdJu05oCISt48KYolEYoIiVd_KHAiGE
Az eseményen többek között részt vett Németország nagykövete, valamint a hazai politikai élet és a német kisebbség vezetőinek jeles képviselői, akik – katonai díszkísérettel – koszorúkat helyeztek el az emlékművön.
Volkmar Wenzel német nagykövet a koszorúzáson
A koszorúzás után a vendégek egy része megtekintette az Eleki Németek Egyesülete székházát a helytörténeti kiállítással.
Vendégek a Leimen-Házban. Balról: Schubert Olívia, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, középen Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti képviselő.
A kiűzetési emlékmű a koszorúzás után – Vertreibungsdenkmal nach der Kranzniederlegung
Az ünnepségről videofelvétel is készült, az ElekTV felvételeit nemsokára idézzük, amint megjelenik.
Szöveg és fotó: Klemm Tamás.
A cikk a következő forrás továbbközlése: https://vddelek.wordpress.com/2019/01/20/orszagos-megemlekezes-eleken/
Ismét régi kapcsolatokat sikerült felfrissítenie az Eleki Németek Egyesületének: a 2017-es őszi temesvári kirándulást 2018. december 8-án a nagyváradi (Großwardein/Oradea – Románia) németek meglátogatása követte.
a Nagyváradi Németek Székháza
Monika Fabian, a Nagyváradi Németek Fórumának vezetője (Vorsitzende des Demokratischen Forums der Deutschen, Kreis Bihar – Großwardein /Rumänien) és csapata nagy szeretettel fogadták az elekieket.
Az Eleki Németek Egyesülete ezúttal meghívta az utazásra a Dr. Mester György Általános Iskola német nyelvet. ill. nemzetiségi hagyományokat oktató tanítóit, tanárait és az óvónőket, valamint azokat a diákokat, akik az év során a német programokat szereplésükkel gazdagították.
A diákok a nagyváradi vendéglátóknak is előadták német nyelvű betlehemes játékukat – iskolájuk névadójának eleki gyűjtéséből.
Római katolikus püspöki székesegyház, Nagyvárad
.Ezt követően megtekintették a nagy múltú, impozáns római katolikus püspöki székesegyházat, Erdély legszebb és legnagyobb barokk templomát.
Az árkádos, hangulatos Kanonok-sor a szemerkélő esőben jó védelmet nyújtott, miközben a résztvevők a város történetével ismerkedtek.
Az egységes stílusú épületegyüttes harmadik eleme az impozáns püspöki palota volt.
Nagyvárad, püspöki palota
Az eleki csoport a Székesegyház előtt
Bár az időjárás nem volt túl kegyes az utazókhoz, az adventi vásárt is mindenki végigjárta, s némi meleg teával, a felnőttek forralt borral
Nagyvárad, karácsonyi vásár
és szép élményekkel feltöltődve indult haza a csoport a délutáni órákban.
Nagyvárad, “Fekete Sas” Palota
Mester Klára
“Fiatal és fiatalabb pedagógusok labdarúgó mérkőzése” Elek, 1969.
A Neue Zeitung 2018/38-as számában jelent meg az alábbi írás Wittmann Attiláról.
Adakozás az elekfoto javára
