“Ez is egyfajta történelem…” – A Bánkúty – Nádas család eleki gyökerei

Még 2016-ban, a kiűzetés és kényszermunkára hurcolás eleki emléknapján elhangzott beszéd után érkezett az alábbi levél:

„Nem tudom, tudod-e, hogy Édesapám valamikor 1944 őszén vagy 1945 kora tavaszán, mint hadifogoly többed magával a Szovjetunióból érkezett vagonban Elekre, hogy az ottani családokhoz bekvártélyozva “felhizlalják” őket és a Dálnoki Miklós Béla-féle csapattal (1.) a német frontra küldjék harcolni a németek ellen. ( Mire „harcra készek” lettek, szerencsére vége lett a háborúnak…)

Az elekiek szívesen fogadták őket, még bálokat is adtak, ahol is Édesapám megismerhette Bánkúty Irént, akit 1947-ben el is vett feleségül. A levelezésük megvan, a lányunk legféltettebb olvasmánya….. Ez is egyfajta történelem.”

Bánkúty Irén és Nádas József Elek, 1947

Mint azóta megtudtuk, a levélíró édesapja, Niszler /Nádas József, a Magyar Királyi 151.számú mozsárüteg tartalékos hadnagya -civil foglalkozása szerint erdőmérnök- 1943. január 12–én , a „doni áttörés” (2.) során tűnt el /esett  szovjet fogságba, s így érkezett egy év múlva  vagonban, hadifogolyként Elekre.

A családtörténetek így adnak támpontot a helyi történelem homályos részeinek a kiderítéséhez.

Bánkúty Irén és Nádas József esküvője, Elek, 1947
A menyasszonytól balra Mester György és Takács Klára, Dén József ésKatona Antónia. A vőlegény mellett Jäger Kornélia és ifj. Bánkúty / József

 

De ezútttal maradjunk a családtörténetnél.

Bánkúty /Zielbauer József, korábbi medgyesbodzási főjegyző háza Eleken a Dózsa György és Arany János utca sarkán volt, itt tartották Bánkúty Irén és Nádas József esküvőjét.

A menyasszony legjobb barátnői  Katona Antónia és Takács Klára voltak – még a medgyesbodzási gyerekévekből. Életük végéig szoros barátság fűzte össze őket. Nem véletlen tehát, hogy az esküvőn mint koszorúslányok vettek részt – vőlegényükkel/ férjükkel.

Közös karácsony a Bánkúty családnál, Elek, 1950, Dózsa Gy.u. Középen Vitéz Bánkúty József

Az ifjú Nádas család a Dunántúlra költözött, de a barátság életük végéig megmaradt.

Kezdetben gyakran találkoztak a Bánkúty nagyszülőknél vagy a Mester családnál, akik ekkor Eleken a Kétegyházi út 19. számú házban laktak.

Nádas és Mester család, Elek, 1951

A Nádas és Mester szülők kölcsönösen gyermekeik keresztszülei lettek.

Két barátnő, három gyerek, két keresztanya

A Nádas család eleki látogatásai akkor ritkultak meg, amikor az édesanya, Bánkúty Irén, , tragikusan hirtelen, korai halála után a Bánkúty nagyszülők a Dunántúlra költöztek, hogy segíteni tudjanak a nehéz helyzetben.

“Boldog gyerekkor”
Elek Kétegyházi u 19.

A „Nádas gyerekek”, Irén és József, akik a szüleik keresztnevét viselik, máig szép emlékeket őriznek a nagyszülőknél és a keresztszülőknél töltött boldog eleki napokról.

(1.)Dálnoki Miklós Béláról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ideiglenes_Nemzeti_Korm%C3%A1ny

(2.)https://www.google.com Magyar Királyi 151.számú mozsárüteg

 

Mester Klára

 

Reklámok
Kategória: archiv, épületek, család, csoportkép, emberek, esemény, politika, történelem | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Turóczy Gézáné eleki táborozó diákokkal, tanárokkal – 1950-es évek

Ismét egy kedves, régi fénykép került elő a fiók mélyéről.

Túróczy Gézáné, 1950-es évek

Bővebben…

Kategória: archiv, emberek, esemény, szakma, történelem | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Országos megemlékezés Eleken január 19-én

Az idén a Magyar Köztársaság kormánya Eleken tartotta meg hivatalos megemlékezését január 19-e, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából.

Semjén Zsolt beszédet mond 2019. január 19-én

Az ünnepség előtt Kiss-Rigó László megyéspüspök tartott misét a templomban.

Ünnepi megemlékező szentmise a templomban (Kiss-Rigó László)

Az ünnepi koszorúzáson Pluhár László polgármester történelmi bevezetője után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott díszbeszédet. erről a boon.hu-n jelent meg először cikk itt:
http://www.boon.hu/semjen-zsolt-tortenelmi-bun-a-nemet-nemzetiseg-egykori-eluldozese/4113370 

A hirado.hu bejegyzése az eseményről itt található: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/01/19/semjen-zsolt-tortenelmi-bun-a-nemet-nemzetiseg-egykori-eluldozese?fbclid=IwAR0zopwZSBao_SWvTuKSTP2TFzvmsdJu05oCISt48KYolEYoIiVd_KHAiGE

Az eseményen többek között részt vett Németország nagykövete, valamint a hazai politikai élet és a német kisebbség vezetőinek jeles képviselői, akik – katonai díszkísérettel – koszorúkat helyeztek el az emlékművön.

Volkmar Wenzel német nagykövet a koszorúzáson

A koszorúzás után a vendégek egy része megtekintette az Eleki Németek Egyesülete székházát a helytörténeti kiállítással.

Vendégek a Leimen-Házban. Balról: Schubert Olívia, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke,  középen Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti képviselő.

A kiűzetési emlékmű a koszorúzás után – Vertreibungsdenkmal nach der Kranzniederlegung

Az ünnepségről videofelvétel is készült, az ElekTV felvételeit nemsokára idézzük, amint megjelenik.

Szöveg és fotó: Klemm Tamás.

A cikk a következő forrás továbbközlése: https://vddelek.wordpress.com/2019/01/20/orszagos-megemlekezes-eleken/

Kép | Posted on Szerző: | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Adventi kirándulás Nagyváradra

Ismét régi kapcsolatokat sikerült felfrissítenie az Eleki Németek Egyesületének: a 2017-es őszi temesvári kirándulást 2018. december 8-án a nagyváradi (Großwardein/Oradea – Románia) németek meglátogatása követte.a Nagyváradi Németek Székháza

Monika Fabian, a Nagyváradi Németek Fórumának vezetője (Vorsitzende des Demokratischen Forums der Deutschen, Kreis Bihar – Großwardein /Rumänien) és csapata nagy szeretettel fogadták az elekieket.

Az Eleki Németek Egyesülete ezúttal meghívta az utazásra a Dr. Mester György Általános Iskola német nyelvet. ill. nemzetiségi hagyományokat oktató tanítóit, tanárait és az óvónőket, valamint azokat a diákokat, akik az év során a német programokat szereplésükkel gazdagították.

A  diákok a nagyváradi vendéglátóknak is előadták német nyelvű  betlehemes játékukat – iskolájuk névadójának eleki gyűjtéséből.

Római katolikus püspöki székesegyház, Nagyvárad

.Ezt követően megtekintették a nagy múltú, impozáns római katolikus püspöki székesegyházat, Erdély legszebb és legnagyobb barokk templomát.

Az árkádos, hangulatos Kanonok-sor a szemerkélő esőben jó védelmet nyújtott, miközben a résztvevők a város történetével ismerkedtek.

 Az egységes stílusú épületegyüttes harmadik eleme az impozáns püspöki palota volt.

Nagyvárad, püspöki palota

Az eleki csoport a Székesegyház előtt

Bár az időjárás nem volt túl kegyes az utazókhoz, az adventi vásárt is mindenki végigjárta, s némi meleg teával, a felnőttek forralt borral

Nagyvárad, karácsonyi vásár

és szép élményekkel feltöltődve indult haza a csoport a délutáni órákban.

Nagyvárad, “Fekete Sas” Palota

 

Mester Klára

 

 

 

 

Kategória: épületek, csoportkép, esemény, szakma | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

“Fiatal és fiatalabb pedagógusok” – Elek, 1969

“Fiatal és fiatalabb pedagógusok labdarúgó mérkőzése” Elek, 1969.

Bővebben…

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény, szakma, történelem, Uncategorized | Címke: , , , , | 2 hozzászólás

Amikor egy kerítésoszlopról kiderül: egykor ágyúcső volt… – Wittmann Attila helytörténeti kutatásai

A Neue Zeitung 2018/38-as számában jelent meg az alábbi írás Wittmann Attiláról.

Bővebben…

Kategória: archiv, család, emberek, esemény, politika, Rapajkó, szakma, történelem | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Telefonkönyv 1943.

Dávid Zsolt barátom vásárolt meg egy 1943. májusi országos “telefonkönyvet”, amelyben természetesen Elek is benne van.

“A vidéki hálózatok betűrendes távbeszélő névsora”

Wittmann Attila

Kategória: emberek, politika, rólunk, történelem | Címke: , | 1 hozzászólás

Békéscsaba, vasútállomás, 1936 – és a „bejáró diákok”

Az alábbi fénykép is Dr. Mester Györgyné Takács Klára testnevelő tanár hagyatékából való.

Békléscsaba,vasútállomás 1936

Békéscsaba, vasútállomás, 1936. szeptember 17.  A jobb oldalon Takács Klára

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, szakma, történelem | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Dr. Mester Györgyné Takács Klára testnevelő tanár (1919-1996)

Gyakran idézte Tamási Áron címnek választott és szállóigévé lett mondatát, ha arról kérdeztük, miért ragaszkodik Elekhez. Hiszen az 1956 utáni nehéz években még kemény harcot is kellett vívnia azért, hogy itt maradhasson.  Erről egy korábbi írás:

https://elekfoto.com/2013/12/22/mennybol-az-angyal-1956-es-1957-karacsonya-eleken-elozmenyek-es-kovetkezmenyek/

1945-től nyugdíjba vonulásáig Eleken tanított.

Battonya, 1930-as évek

 

Diákéveit  Battonyán, Medgyesbodzáson, Kétegyházán, Békéscsabán, majd Budapesten, a Testnevelési Főiskolán töltötte.

Battonya, Zárda, 1931
A térdelő sorban balról az 1. Takács Klára

Bővebben…

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, szakma, történelem | Címke: , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

Megtörni a hallgatást / Das Schweigen brechen

„WER VOR DER VERGANGENHEIT DIE AUGEN VERSCHLIEßT, WIRD BLIND FÜR  DIE GEGENWART“  RICHARD VON WEIZSÄCKER

(1984 és 1994 között Richard Karl Freiherr von Weizsäcker a Német Szövetségi Köztársaság elnöke volt, hivatali ideje alatt egyesült újra Németország)

 „Aki nem akarja megismerni a múltat, vakon tekint a jelenbe.” Ennek a mottóként választott  idézetnek jegyében hangzott el egy előadás 2017. október 21-én Németországban, Laudenbachban a „Kulturkreis Elek” / Elekiek Kulturális Egyesülete meghívására.

A  rendezvényről  és az eleki eseményeket taglaló előadásról a Weinheimer Nachrichten / Weinheimi Hírek c. lapban jelent meg az alábbi cikk német nyelven. A későbbiekben magyar fordítását is mellékeljük.

Kulturtagung 2017 WN

Az  Schinagel család története is az előadás része volt.

Schinagel Ferenc szabómester , volt huszártiszt és családja, Elek, 1930-es évek

 

Varga Györgyné Selley Mária családja is érintett volt az Eleken  1944-46-ban történt szörnyűségekben. A kép bal oldalán édesanyja, Schinagel Irén áll, mellette testvérei: a bátyja, József és a jobb oldalon a húga, Anna .  Előttük a szülők ülnek: Schinagel Ferenc szabómester , volt huszártiszt és felesége, sz. Purczel Mária.

Vargáné Selley Mária -mint a háború után született korosztályból még sokan- úgy gondolta, “legfőbb ideje, hogy megismerjük a múltat”, s  megosztotta velünk nagynénje, Schinagel Anna( sz : 1927. augusztus) történetét. Köszönet neki érte!

“1944 őszén az oroszok házaknál voltak elszállásolva, így a Schinagel házban is.  (Az egykori piacnál – Ady E. u. 3.- itt volt a Nagypapa a szabósága is ). Még tolmácsnak is használták a Nagypapát, persze attól még a lányát elvitték Krivoj Rogba és a házat is kifosztották, ha nem tetszett valami, még lövöldöztek is…..szóval szörnyű volt….”

“Ani néni törékeny, érzékeny kislány volt / 17 éves / az embertelen bánásmódtól, a hidegtől és a körülményektől megbetegedett, megfázott és tífuszt kapott, úgyhogy szeptemberben visszaküldték, de nem Elekre, hanem egy hadi kórházba a Lengyelország melletti Frankfurtba. Itt vizsgálgatták orosz és német orvosok is, tüdőbajt is megállapítottak nála, úgyhogy újra bevagonírozták és továbbvitték Drezdába.
Ez az egész tortúra 2 és fél évig tartott, közben elkezdődött a kitelepítés is, és a Nagypapát, Schinagel Ferencet és a feleségét is elvitték. Az anyu, Schinagel Irén csak azért úszta meg, mert ismét gyermekágyas volt.

A sok viszontagság közepette a szerencsétlenségben szerencséje is volt, mert itt ismerte meg Karl Pfaff német tisztet, aki szintén sérült volt. A szép, fiatal, törékeny lány megtetszett neki, később a felesége is lett. Persze nem ment ez ilyen könnyen.
A hadikórházból csak az apa – aki már Németországban volt –  hívó, garanciát vállaló levelére adták ki Ani nénit.
Németországba kerülve a legjobb kezeléseket kapta. Családot alapított a viszontagságai alatt megismert Karl Pfaffal, 2 fiúk született és mondhatom, hogy nagyon boldogan éltek ill élnek a mai napig.
Schinagel Anna 90 éves…
Valószínűleg az őrangyalának köszönheti , hogy ezt a viszontagságot túlélte, igaz, hogy a következményeit egy életen át viselte, az izületei és az izmai sosem lettek a régiek…”

Selley Máriáék látogatóban Anna Pfaff családjánál Németországban

Bővebben…

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, esemény, politika, szakma, történelem | Címke: , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése