Kategóriák
család emberek háború politika történelem Uncategorized

A lőkösházi cári tábornok, Mihail Fedorovics Danilov

Михаил Федорович Данилов

A legenda és a valóság

A legenda szerint…..

….. Danilov Mihály a lőkösházi Bánhidy birtokon élő, az orosz cári hadsereg egyik volt tábornoka, még a cári családdal is rokonságban állt. A nagy októberi szocialista forradalom alatt a családját meggyilkolták, neki pedig menekülnie kellett, így jutott Magyarországra és a lőkösházi bárói birtokra. Hatalmas, közel két méter magas, erős termetű ember volt, aki mindig jellemzően katonai egyenruhában jelent meg. Magyarul alig tudott, inkább francia nyelven társalgott és talán pont ezért, nem is igazán szerette a magyarokat. Általában tizenkét agár/bernáthegyi (Kevermesen bernáthegyieket, Eleken agarakat említenek) kutyával járta a bárói birtokot. Amikor megtudta, hogy a szovjet hadsereg Magyarország felé közeledik, öngyilkosságot követett el (arzént vett be, vagy főbe lőtte magát), egyesek szerint azért, mert nem akart szocialista uralom alatt élni. A Bánhidy kastély parkjában temették el, hármas koporsóban, ugyanis az volt a végakarata, hogy hamvait vigyék vissza ogyesszai családi birtokukra. A „felszabadító” szovjetek amikor megtalálták a sírját, géppisztollyal szétlőtték.1

“A vértes testőrezred vértesei egy dísszemlén.”

Kategóriák
archiv egészség emberek esemény gyász irodalom közigazgatás színjátszás történelem

Egy orvos élete újságcikkeken át

Dr. Seyfried Ernő

Születési adatai hiányosak, valószínűleg 1851-ben született Székelyudvarhelyen, unitárius családban. Körülbelül 1882. év elejétől töltötte be az orvosi tisztséget Eleken. Lássuk milyen cikkeket találunk róla a korabeli újságokba, a cikkek szó szerint kerültek idézésre:

1877. április 14. (Udvarhelyi Híradó)

„Dr. Seyfried Ernő az egykori közkedveltségű és közhasznú néhai Seyfried Józsefnek fia, városunknak kedves szülöttje, ki a közelebb múlt március hóban doktorizáltatott ünnepélyesen a kolozsvári egyetemnél, mint orvostudor, a kellő tanfolyamokon tanúsított kitűnő magaviselete végeztével hasonlag a szigorlatok kitűnő letétele után, városunkban – mint szülőföldjén – kedves családjánál választott lakást. Azt hisszük, akik ismerték apját, s őtet is, mint szépreményű gyermeket, örvendenek a fiatal doktor barátunk előhaladásán, egyszersmind a közönség is kapva-kaphat ily jeles készültségű orvostudoron.”

Kategóriák
ünnep emberek esemény háború politika történelem Uncategorized

A trianoni határ kijelölése

1920. június 4-én Trianonban megszületett a békediktátum, amely az ezer éves Magyarországot feldarabolta. Az új határ kijelölése nagy mértékben érintette Elek akkori közigazgatási területét is. Ezzel kapcsolatban több szóbeszéd is él, más-más tartalommal attól függően, hogy Eleken vagy egy környező településen élő mondáról van szó. A tartalmi lényege valójában mindegyiknek ugyanaz, Eleket elcsatolták volna, de sikeresen megoldották, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozhasson.

A Térkép jelzete: Hadtörténeti Térképtár B.XV.c.321.

Kategóriák
egyház emberek történelem Uncategorized

Hollinger Antal János plébános története

Az Elekre 1724-ben érkező német ajkú telepesek lelki gondozását a gyulai plébánia látta el a kezdeti időkben. A lakosság mélyen vallásos volt, így egy pap, templom és plébánia hiánya óriási problémának számított., ezért nagy volt az igény egy „saját” plébános jelenlétére, aki 1734. május 1-én Johann Anton Hollinger személyében meg is érkezett.

Fontos tudni, hogy a XVIII. században is a pappá válás egy folyamat volt. A katolikus egyházban több fokozatban történt a felszentelés, a papi rend megszerzése előtt is voltak kisebb, alacsonyabb rendű felszentelések.

  1. Ostiáriátus (ostiarius)– Az ajtók őrzője a templomban, az alacsonyabb rendek legalsó szintje. Manapság már nem alkalmazzák külön.
  2. Exorcistátus – az ördögűzés kisebb formája, szimbolikus tisztség.
  3. Lektorátus – a Szentírás felolvasásának szolgálata. Jelentős lépés a szolgálati élet felé, de még nem szentelés, inkább megbízatás.
  4. Akolitátus – segítő szolgálat az oltárnál. Segítségnyújtás a liturgiában, pl. gyertyák hordozása, oltár szolgálata. Fontos szolgálat, amely közelebb viszi a jelöltet az egyházi szolgálathoz.

Létezett úgynevezett „világi pap” és „rendi pap”. A „világi papok” nem tartoztak egy szerzetesrendhez sem, a papi normák és előírások szerint éltek (pl. cölibátus megtartása), még a „rendi papok” vállalták, hogy a papi normák mellett még egyéb szerzetesi szabályokat, fogadalmakat is megtartanak. Anton Hollinger „világi pap” volt.

Johann Anton Hollinger, a bajorországi Neuburg an der Donauban született, Johann és Christina Hollinger második gyermekeként, 1702. szeptember 15-én. A családnak öt gyermeke volt, három fiú (Johann Anton, Johann Martin, Adam Jakob) és két leány (Maria Ursula, Maria Johanna).[1] Vélhetően a tanulmányait is itt kezdte és indult el a papi hivatás felé.

A keresztelési bejegyzés [2]

Kategóriák
egyház

Perlaki Flórián: Életem üzenete

A Perlaki Flórián volt eleki plébános által írt könyv, eleki témájú írásokat is tartalmaz. A kiadvány az interneten megrendelhető vagy letölthető.

A szeretetről és a szeretet megéléséről szóló írások Karácsony környékén talán nagyobb figyelmet kapnak és könnyebb is megérteni a mondanivalójukat, mint az év más napjain.

Wittmann Attila

Kategóriák
egyház emberek

Eleki Esperesi kerület 1778-1993

Elek 1778-tól esperesi kerület volt, így az eleki plébános esperes volt. Ekkor az espereseknek általában saját viaszpecsétjük volt és nem az eleki plébánia pecsétjét használták, ahogy a képen is látszik.

Ernestus Nepomuki Mutz plébános aláírása

Kategóriák
emberek politika

Bírók, esküdtek a 18. századi Eleken

A 18. századi Magyarországon a falusi közösségek életében a plébánia és a világi önkormányzat – a bíró és az esküdtek testülete – egymással szorosan együttműködve működött, bár jogilag külön rendszert alkottak. A plébános feladata volt a lelkipásztori munka, az iskola fenntartása és a hívek vallási nevelése, míg a bíró és az esküdtek a község világi ügyeit – igazgatást, igazságszolgáltatást és gazdálkodást – intézték.¹

A dokumentumon Caspar …..  „Richter” (bíró) aláírása alatt Joseph Wittmann és Christoph Wittmann „geschworener” (esküdt) aláírása szerepel. A bíró és esküdtek alkották a tanácsot, ami gyakorlatilag a mai önkormányzati képviselő-testület megfelelője volt. A bíró a polgármester, az esküdtek a képviselők szerepét töltötték be.

Kategóriák
egyház emberek Uncategorized

Második tanítói állás

Szerződés 1846-ból:

A szerződés a Temesvári Egyházmegyei Levéltár tulajdona.

Kategóriák
épületek közigazgatás történelem Uncategorized

Az eleki plébánia pecsétje 1837-ből

További két érdekes pecsétet szeretnék bemutatni. Az egyik az eleki plébánia pecsétje, ami azt bizonyítja, hogy a plébánia a településétől eltérő megjelenésű pecséttel rendelkezett.

Az eleki plébánia pecsétje 1837-ből.

Kategóriák
épületek egyház emberek történelem

Elek pecsétje 1773-ból

Egy a Temesvári Egyházmegyei Levéltárban megtalálható, 1788. évben keltezett egyházi kivonaton több viaszpecsét mellett szerepel Elek pecsétje is.

SIGILLUM*ELLEK*1773

A pecsét peremiratát két nagyobb és két kisebb zászló díszíti, benne pedig a “Sigillum Ellek 1773” felirat szerepel. A sigillum latin szó jelentése pecsét, tehát a peremirat jelentése “Elek pecsétje 1773”. Középen egy női alak, felette egy sarló és mellette egy templom látható. A sarló utalás lehet Sarlós Boldogasszonyra, akinek a tiszteletére a templomot szentelték. A bal oldalon látható templom pedig Elek első templomának ábrázolása vagy a templomra utaló stilizált kép.

Szembetűnő, hogy a település neve ELLEK-ként szerepel. Ha “csak” egy elírás, akkor miért nem javították ki, hiszen ez mégiscsak egy települési pecsét, amit még 1788-ban is használtak.

Az 1773-as dátumot megvizsgálva nem találunk semmilyen olyan nevezetesebb eseményt a település történetében, amihez köthető lenne ez az évszám. Valószínűleg a település közigazgatása ekkor jutott el arra a szintre, hogy már saját pecsétet is használt.

Egyenlőre ez a legkorábbi eleki pecsétlenyomat, amely ismert számunkra, aminek pecsétképe akár a település első “címereként” is értelmezhető. A pecsétkép azért is lehet sokaknak ismerős, hiszen szinte megegyező hasonlóságot mutat, a mai eleki címer egyik elemével (bal alsó negyed).

Így él tovább a múlt emléke napjainkban az eleki címerben.

Köszönet a Temesvári Egyházmegyei Levéltár munkatársának, dr. Claudiu Călin úrnak, aki nagy segítséget nyújtott a levéltári kutatásaimban.

Wittmann Attila