“Fiatal és fiatalabb pedagógusok” – Elek, 1969

“Fiatal és fiatalabb pedagógusok labdarúgó mérkőzése” Elek, 1969.

Bővebben…

Reklámok
Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény, szakma, történelem, Uncategorized | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Amikor egy kerítésoszlopról kiderül: egykor ágyúcső volt… – Wittmann Attila helytörténeti kutatásai

A Neue Zeitung 2018/38-as számában jelent meg az alábbi írás Wittmann Attiláról.

Bővebben…

Kategória: archiv, család, emberek, esemény, politika, Rapajkó, szakma, történelem | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Telefonkönyv 1943.

Dávid Zsolt barátom vásárolt meg egy 1943. májusi országos “telefonkönyvet”, amelyben természetesen Elek is benne van.

“A vidéki hálózatok betűrendes távbeszélő névsora”

Wittmann Attila

Kategória: emberek, politika, rólunk, történelem | Címke: , | 1 hozzászólás

Békéscsaba, vasútállomás, 1936 – és a „bejáró diákok”

Az alábbi fénykép is Dr. Mester Györgyné Takács Klára testnevelő tanár hagyatékából való.

Békléscsaba,vasútállomás 1936

Békéscsaba, vasútállomás, 1936. szeptember 17.  A jobb oldalon Takács Klára

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, szakma, történelem | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Dr. Mester Györgyné Takács Klára testnevelő tanár (1919-1996)

Gyakran idézte Tamási Áron címnek választott és szállóigévé lett mondatát, ha arról kérdeztük, miért ragaszkodik Elekhez. Hiszen az 1956 utáni nehéz években még kemény harcot is kellett vívnia azért, hogy itt maradhasson.  Erről egy korábbi írás:

https://elekfoto.com/2013/12/22/mennybol-az-angyal-1956-es-1957-karacsonya-eleken-elozmenyek-es-kovetkezmenyek/

1945-től nyugdíjba vonulásáig Eleken tanított.

Battonya, 1930-as évek

 

Diákéveit  Battonyán, Medgyesbodzáson, Kétegyházán, Békéscsabán, majd Budapesten, a Testnevelési Főiskolán töltötte.

Battonya, Zárda, 1931
A térdelő sorban balról az 1. Takács Klára

Bővebben…

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, szakma, történelem | Címke: , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

Megtörni a hallgatást / Das Schweigen brechen

„WER VOR DER VERGANGENHEIT DIE AUGEN VERSCHLIEßT, WIRD BLIND FÜR  DIE GEGENWART“  RICHARD VON WEIZSÄCKER

(1984 és 1994 között Richard Karl Freiherr von Weizsäcker a Német Szövetségi Köztársaság elnöke volt, hivatali ideje alatt egyesült újra Németország)

 „Aki nem akarja megismerni a múltat, vakon tekint a jelenbe.” Ennek a mottóként választott  idézetnek jegyében hangzott el egy előadás 2017. október 21-én Németországban, Laudenbachban a „Kulturkreis Elek” / Elekiek Kulturális Egyesülete meghívására.

A  rendezvényről  és az eleki eseményeket taglaló előadásról a Weinheimer Nachrichten / Weinheimi Hírek c. lapban jelent meg az alábbi cikk német nyelven. A későbbiekben magyar fordítását is mellékeljük.

Kulturtagung 2017 WN

Az  Schinagel család története is az előadás része volt.

Schinagel Ferenc szabómester , volt huszártiszt és családja, Elek, 1930-es évek

 

Varga Györgyné Selley Mária családja is érintett volt az Eleken  1944-46-ban történt szörnyűségekben. A kép bal oldalán édesanyja, Schinagel Irén áll, mellette testvérei: a bátyja, József és a jobb oldalon a húga, Anna .  Előttük a szülők ülnek: Schinagel Ferenc szabómester , volt huszártiszt és felesége, sz. Purczel Mária.

Vargáné Selley Mária -mint a háború után született korosztályból még sokan- úgy gondolta, “legfőbb ideje, hogy megismerjük a múltat”, s  megosztotta velünk nagynénje, Schinagel Anna( sz : 1927. augusztus) történetét. Köszönet neki érte!

“1944 őszén az oroszok házaknál voltak elszállásolva, így a Schinagel házban is.  (Az egykori piacnál – Ady E. u. 3.- itt volt a Nagypapa a szabósága is ). Még tolmácsnak is használták a Nagypapát, persze attól még a lányát elvitték Krivoj Rogba és a házat is kifosztották, ha nem tetszett valami, még lövöldöztek is…..szóval szörnyű volt….”

“Ani néni törékeny, érzékeny kislány volt / 17 éves / az embertelen bánásmódtól, a hidegtől és a körülményektől megbetegedett, megfázott és tífuszt kapott, úgyhogy szeptemberben visszaküldték, de nem Elekre, hanem egy hadi kórházba a Lengyelország melletti Frankfurtba. Itt vizsgálgatták orosz és német orvosok is, tüdőbajt is megállapítottak nála, úgyhogy újra bevagonírozták és továbbvitték Drezdába.
Ez az egész tortúra 2 és fél évig tartott, közben elkezdődött a kitelepítés is, és a Nagypapát, Schinagel Ferencet és a feleségét is elvitték. Az anyu, Schinagel Irén csak azért úszta meg, mert ismét gyermekágyas volt.

A sok viszontagság közepette a szerencsétlenségben szerencséje is volt, mert itt ismerte meg Karl Pfaff német tisztet, aki szintén sérült volt. A szép, fiatal, törékeny lány megtetszett neki, később a felesége is lett. Persze nem ment ez ilyen könnyen.
A hadikórházból csak az apa – aki már Németországban volt –  hívó, garanciát vállaló levelére adták ki Ani nénit.
Németországba kerülve a legjobb kezeléseket kapta. Családot alapított a viszontagságai alatt megismert Karl Pfaffal, 2 fiúk született és mondhatom, hogy nagyon boldogan éltek ill élnek a mai napig.
Schinagel Anna 90 éves…
Valószínűleg az őrangyalának köszönheti , hogy ezt a viszontagságot túlélte, igaz, hogy a következményeit egy életen át viselte, az izületei és az izmai sosem lettek a régiek…”

Selley Máriáék látogatóban Anna Pfaff családjánál Németországban

Bővebben…

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, esemény, politika, szakma, történelem | Címke: , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Elek, 1976. szeptember

Busa László, Tinger János, Pénzes Sándor, Mester Györgyné, a bal szélen Mester György, az Eleki Gimnázium tanárai 1976 szeptemberében

Bővebben…

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, szakma | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Urbáriumok az 1700-as évekből (névsorokkal)

Az urbárium a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt, tartalmazta többek között a jobbágyok kötelezettségeit, állatállományát, eszközeit, szerszámait, telkének nagyságát és milyenségét is. (forrás: wikipédia) Gyakorlatilag egyfajta kibővített “gazdasági összeírás” amiben szerepelt a gazdák neve is.

Urbarium 1796 (www.hungaricana.hu)

Bővebben…

Kategória: archiv, emberek, ipar, mezőgazdaság, munka, politika | Címke: , | Megjegyzés hozzáfűzése

Óh, azok a régi szalagavatók! – Eleki Gimnázium, 1974. február 9.

Szalagavató – Elek, 1974.febr.9.

„Sok-sok szeretettel: Topáné Kati + Horváthék” – ezzel a felirattal került elő egy boríték Mester Györgyné testnevelő tanár hagyatékából. Bővebben…

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény, szakma | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

“Schlachter’s K’sellschaft” – A Schlachter házaspár baráti köre Eleken az 1960-as évek elején

A bajor-frank nyelvjárást beszélő eleki németek néphagyományainak gyűjtését az 1960-as években kezdte el Mester György- dr. Gunda Béla debreceni professzor biztatására. A munkában Banner József, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanára volt a kutatótársa.

Az akkor 60-70-80 éves elekiek rokoni-baráti társaságokban elevenítették fel emlékeiket munkáról, ünnepnapokról, régi szokásokról.

Az egyik fontos bázist a „Schlachter’s  K’sellschaft”, Schlachter Ferencnek és feleségének rokoni és baráti köre jelentette.

Schlachters Gesellschaft, Elek, 1960-as évek

Bővebben…

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, esemény, szakma, történelem | Címke: , , , , , , , , , , | 6 hozzászólás