Schneider Katinka esküvője – Elek, 1960. július 9.

Schneider Katalin Stefánia tanítónő (1935-2019) és Dr. Raport Ferenc állatorvos (1935-2020) 1960. július 9-én Eleken kötöttek házasságot.

A derűs, kedves, fiatal tanítónőt sok kollégája, –ahogy ő mondta, „kartársa”- elkísérte ezen a jeles napon a Tanácsháza házasságkötő termébe. Az egyházi esküvőt -a kor szellemének megfelelően- csak titokban, szűk körben lehetett megtartani.

Schneider Katinka és Dr. Raport Ferenc esküvője, Elek, 1960

A képen balról: Somos Józsefné Erzsike néni, Vígh Ferencné, Radnai Lászlóné Margó néni, Müllek Antalné Irénke néni, Dési Miksáné Trudi néni, Janecskó Jánosné Julika néni, Hauck Mátyásné Beca néni, Janecskó János igazgató.

A jobb szélen a vőlegény rokonsága. Fekete öltönyben a menyasszony tanúja, Schwarz János Szegedről.

Elek,1960. júl.9.
Gyulai út 26

Katinka édesanyjával, Schneider Miklósné Schwarz Annával a Gyulai út 26. szám alatt lakott a Mester családdal. (Az édesanya sajnos már nem élte meg lánya esküvőjét.) A vőlegény innen „kérte ki” a menyasszonyt, innen indultak a násznaggyal, a Szegedről érkezett nagybácsival, Schwarz Jánossal a szertartásra.

Schwarz János és  Reibel Mihály, a későbbi eleki esperes-plébános, osztálytársak voltak Párdányban.

Raport Ferenc rokonsága

Az esküvői vacsora a Raport család Hősök úti házában volt. A lakodalmi mulatság egyik mozzanataként egy vendég kislánynak az asztal alatt el kellett csennie a menyasszony cipőjét, hogy a vőlegény aztán kiválthassa azt.

 

1960. Elek, Gyulai út 26.

Katinka is Párdányban (Szerbia, ma Meda) született.  A településen szerb és német lakosság élt békességben, mígnem 1944 őszén Titó partizánjai szabad kezet kaptak a német lakosság megsemmisítésére. Katinka az édesapját a helyszínen elveszítette, az nagyszüleit a többi idős emberrel együtt egy táborba hurcolták, ahol éhen haltak. A gyerekek és asszonyok másik táborba kerültek, Katinka is itt töltött két évet, majd az édesanyjával sikerült átszökniük a zöld határon. Szegedre mentek anyja testvéréhez. Mivel Katinka nem tudott magyarul, az anyanyelve német volt, másrészt mindketten nagyon le voltak gyengülve , 1947 nyarától egy ideig Kétegyházán találtak menedéket rokonuk, Takács Istvánné Hruschka Laura családjánál .

Később így került Katinka a tanítóképző elvégzése után Kétegyházára, majd 1956 őszén Elekre.

Dr.Raport Ferenc gyermekkora is megpróbáltatásokkal teli. Elek és Gyula között volt a tanyájuk. Amikor édesapja, idősb Raport Ferenc sok év  katonáskodás után hazatért a háborúból, 1945-ben malenkij robotra hurcolták. A  10 éves Ferenc látta el édesanyjával a gazdaságot. Sokszor maguk álltak az eke elé, ha szántani kellett, mert az oroszok még az igavonó állatokat is rekvirálták.

„Fiam, az úr a pokolban is úr”- ezzel a mondattal biztatta később idősb Raport Ferenc  a fiát a tanulásra, így lett belőle állatorvos.

Sorsukat, keserű gyerekkori emlékeiket csak egymással osztották meg, gyerekeiket szerették volna ettől megkímélni.

Az élet megtisztelő ajándéka számomra, hogy egy 2011-ben Párdányba tett utazás és az azt követő élménybeszámoló, a fényképek hatására lassan megnyíltak. Sokszor fájdalmas volt számukra a visszaemlékezés, lépésről-lépésre történt, de vágytak rá és megkönnyebbülést hozott mindkettőjüknek, hogy végre szabadon felidézhették a gyerekkorukat.

A napvilágra került történet a gyerekeik, unokáik számára is magyarázatot ad a „családi krónika” sok homályos pontjára, és a múltban gyökerező folytonosság biztonságát jelenti.

Párdány, Katinka szülőháza, az egykori jegyzői hivatal épülete 2011-ben

Mindketten az „elekfoto” lelkes olvasói voltak, többször hozzászóltak, segítettek nevek kiegészítésében:

https://elekfoto.com/2012/01/04/az-altalanos-iskola-tantestulete-a-60-as-evekben/

https://elekfoto.com/2013/01/28/iskolai-csoportkepek-az-50-es-evek-vegerol/

https://elekfoto.com/2011/08/12/a-templomi-enekkar-50-evvel-ezelott/

Az alábbi történetben Schneider Katalin neve is szerepelt :

https://elekfoto.com/2013/12/22/mennybol-az-angyal-1956-es-1957-karacsonya-eleken-elozmenyek-es-kovetkezmenyek/

Mester Klára

Bővebben…

Kategória: archiv, épületek, család, csoportkép, emberek, esemény, történelem, Uncategorized | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Azok a ködös napok…

Itt a december, a kémények füstöt pöfékelnek, szürke, ködös az idő. Milyen szépsége lehet ennek az évszaknak?

A ködös Elek madártávlatból.

Lukács Viktor ilyenkor sem adja fel, hogy megkeresse a természet és az időjárás által nyújtott szépségeket és megörökítse azokat.

Bővebben…

Kategória: épületek, fotózás, tájkép, természet, Uncategorized | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Az 1967-ben Eleken érettségizettek 1. ötéves találkozója

Az alábbi meghívót küldték tanáraiknak 1972 áprilisában az első Eleken érettségizett diákok.

Bővebben…

Kategória: csoportkép, emberek, esemény, történelem, Uncategorized | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Banner József temetése 2.

Egy korábbi írásban már megemlékeztünk Banner József temetéséről.

https://elekfoto.com/2017/09/15/banner-jozsef-temetese-1973-ban-az-eleki-romai-katolikus-temetoben/

Most újabb fényképek kerültek elő Dr. Mester György hagyatékából. 1973 májusában küldte őket özvegy Banner Józsefné  elhunyt férje barátjának – a részvétnyilvánítást megköszönve.

Banner József temetése az eleki római katolikus temetőben 1973-ban. A szertartást Wagenhoffer Ede kanonok celebrálta

Banner József (1926-1973) váratlan távozása sokakat megrendített. Az Erkel Ferenc Gimnázium népszerű tanárát sok diákja is elkísérte utolsó útjára.

Banner József temetése Elek, 1973. április 24.

Az eleki katolikus temető B szektorának 11.sorában nyugszik.

Banner József sírja az eleki római katolikus temetőben

 

Mester Klára

Kategória: archiv, család, csoportkép, esemény, szakma, Uncategorized | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Családfa kutatás otthonról

Biztos sokakban felmerült már az ötlet, hogy felkutassák a családjuk eredetét és elkészítsék a saját családfájukat. Ilyenkor a második gondolat az, hogy ez mennyire időigényes és nehéz. Ha valaki mégis eltökélt, akkor két lehetőség közül választhat, vagy megbíz egy családfakutató céget, akik elvégzik helyette a munkát, vagy saját maga vállalkozik erre. Most azoknak szeretnék némi segítséget nyújtani, akik úgy döntenek, hogy nekivágnak ennek a „kalandnak”. Erről a témáról órákat lehetne beszélni és könyveken át írni, ezért most csak „kedvcsinálóként” osztanám meg saját tapasztalataimat.

A kivételes elekiek

Hála Johann Schimpl kemény munkájának az eleki sváb családok családfája egészen 1734-ig visszakereshető az általa készített Sippenbuch-ban. Ebben a kiadványban gyakorlatilag a betelepült német családok családfáját készítette el a betelepüléstől egészen 1946-ig. Tehát ha egy eleki sváb szeretné felkutatni a családfáját elegendő ezt a könyvet elővenni. (Tudomásom szerint a könyv Eleken nem kapható. Nekem Németországból sikerült beszerezzek egy példányt.)

“A Sárga Könyv”

Bővebben…

Kategória: család, emberek, rólunk, történelem, Uncategorized | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Családnevek, ragadványnevek

Eleken a betelepítést követően a lakosság népesedésének és a helyi sváb családok közti házasságkötéseknek köszönhetően egyes családnevek gyakoribbá váltak. Egy régi mondás szerint: „Eleken nem tanácsos kutya után hajigálni, mert az ember egy Wittmannt, Striflert, Niedermayert vagy effélét talál el.” Ez is azt jelzi, hogy rengeteg hasonló nevű család élt egykor a településen, és ezen családok megkülönböztetése érdekében ragadványnevekkel illették őket.

A háború és a kitelepítés után ez a helyzet is gyökerestől megváltozott. Voltak akik el kellett, hogy hagyják szülőfalujukat, még mások megváltoztatták családnevüket félve a megtorlástól, de a ragadványnevek sok esetben még ezt követően is megmaradtak a köznyelvben. Erről korábban már Klemm Tamás az “Eltűnt nevek tovább élő családok” című cikkében írt.

Most az internetet böngészve találtam rá a témában Banner József: Elek község német személynevei című tanulmányára, amely az alábbi linken érhető el. Az oldal lefelé történő görgetésével töltődik be a következő lap. Az érdekes olvasmányban családnevek, történetek és táblázatok is bizonyítják, hogy a szerzője több személyt és forrást is felkutatott a téma pontos és részletes bemutatása érdekében.

Wittmann Attila

Kategória: Uncategorized | 3 hozzászólás

Eleki bolthelyiség egykoron

Újonnan érkezett hozzánk egy érdekes kép, amely egy valószínűleg eleki boltot ábrázol, a személyzettel és talán néhány vásárlóval.

Ladenportal_Elek_1930er

Vajon merre lehetett? Egy utcasarkon álló épületben működő szatócsbolt, előtte a személyzettel.

Vajon hol lehetett ez az üzlet?

Hasonlít kicsit a Bottó Péter által vezetett egykori kocsmára, de nem az.

A homlokzaton különféle márkanevek, a háború előtt szokásos fém reklámtáblákon. Napraforgó olaj és csokoládé is megtalálható köztük.

Az érdekes kép az Eleker Heimatkomitee egykori leimeini kiállításából származik, köszönet érte!

Kategória: archiv, épületek, csoportkép, emberek, esemény, ipar, történelem | Címke: , , , , , , , , , | 4 hozzászólás

2019-ben volt az utolsó eleki búcsú Leimen-St.Ilgenben

Amikor 2019 júliusában a Neue Zeitungban beszámoltunk az elekiek és almáskamrásiak 74. németországi búcsújáról, még nem sejtettük, hogy Leimen-St.Ilgenben ez volt az utolsó ilyen rendezvény.Az 1946. április -májusban a hazájukból elűzött eleki németek számára a templombúcsú megünneplése mindig fontos esemény volt, az első összejövetelre még ugyanebben az évben sor került.

Az esemény szervezője, szellemi atyja Georg Ruck (1912 – 1977) eleki származású katolikus pap volt, aki 75 éves édesapjával és testvérével maga is osztozott az elűzöttek sorsában.

A hat transzporttal érkezett, közel 5000 elekit a romokban heverő Németország amerikai övezetében Ulm, Ludwigsburg, Heidelberg, Würzburg, Stuttgart környékén, különböző településeken osztották el. Többnyire családokhoz kerültek, akik maguk is szűkösen voltak, így nem szívesen látták a „betolakodókat”.

Ruck atya Hockenheimba került. Az ottani Szent György templomba hívta 1946. július elejére, Sarlós Boldogasszony napjára, a templombúcsú megünneplésére a szétszórtan élő elekieket.

A kétségbeesett, olykor tanácstalan, kiszolgáltatott embereknek kezdetben a tapasztalatcserét, támaszt, az összetartozás érzését jelentette ez a találkozás, de nyelvük, eleki dialektusuk, kulturális hagyományaik ápolását is.

A következő évtizedekben, a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan az eleki búcsú rendezvényei egyre színesebbek lettek, egyre több embert vonzottak.

1964-től 20 évig Heidelberg- Kirchheim volt a helyszín.

Eleki búcsú Heidelbergben, 1966

1985-ben Leimen- St. Ilgen és Elek valamint Almáskamrás testvérvárosi  megállapodást kötöttek, Leimen- St. Ilgen  városa védnökséget vállalt a Magyarországról  elűzött németek fölött. Ettől kezdve 34 alkalommal a búcsú megrendezésére is itt került sor.

2015-ben mint a magyarországi németek legrégebbi találkozójáról számoltunk be a Leimen- St. Ilgen -i búcsúról.

https://elekfoto.com/2015/09/17/a-magyarorszagi-nemetek-legregebbi-talalkozoja/

Ez a hagyomány szakadt most meg.

Reméljük, hogy a koronavírus járvány okozta kényszerszünet után az új helyszínen, Laudenbachban a Kulturkreis Elek szervezésében a fiatalabb korosztály „tovább viszi a fáklyát”, és az eleki búcsú megünneplése tovább erősíti az összetartozást.

Egy korábbi írás az eleki búcsúról:  https://elekfoto.com/2014/08/01/eleki-bucsu-sarlos-boldogasszony-julius-2/

Az alábbi cikkben található képen jobbról a 2. Georg Ruck, egykori szegedi piarista diákok, ill. paptársak társaságában

https://elekfoto.com/2012/04/09/az-iskola-tanarai-a-40-es-evekben/

 

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény, történelem | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Járvány előtti csend Eleken

2020. március 16.

A járvány elleni készülés képei Elekről.

A hivatalok, boltok előtt sor alakul ki, mivel csak egy-két ember mehet be egyszerre. Az utcán jövő-menő emberek látszólag nem különösebben izgulnak, bár a boltokból néhány árucikk elfogyott, illetve csak szigorúan kis adagokban lehet vásárolni. Így a drogériából például elfogyott a liszt, a Domestos helyett is csak valami mást sikerült venni. Továbbá a száraztésztából, és bizonyos más árukból is csak egy-két darabot szabad vásárolni személyenként.

Az ABC áruházban nagy tétel liszt és étolaj is volt, nem látszott áruhiány.

A március 14-i városi ünnepséget szűk körben tartották meg, csupán a koszorúkat elhelyező szervezetek egy-két képviselője vett részt.

Az iskolák távoktatásra való átállása zajlik, egyelőre mindenki ismerkedik az elektronikus módszerekkel.

A hivatalos koronavírus-tájékoztatók szerint korántsem ártalmatlan a vírus, hisz sajnos már Magyarországon is elhunyt egy beteg.

A betegség gyors terjedését próbálják megakadályozni azzal, hogy mindenki lehetőleg elszigeteli magát a többiektől. Így talán nem kerülünk túl sokan egyszerre kórházba (ahol végesek az erőforrások).

Aki csak teheti, vigyázzon jól magára, és ne menjen sehová, maradjon otthon! Lehet hogy nem a saját, de valaki más életét megmentjük ezzel.

Kategória: egészség, emberek, esemény, közigazgatás | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Óvodai szereplés 1955 körül Eleken

Valószínűleg a volt Ipartestület színpadán léptek fel a lelkes közreműködők, talán 1955-ben.

Óvodai fellépés Eleken, 1954-55

Bővebben…

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése