Csermő

A korábban Arad vármegyei település ma Románia területén található, Borosjenőtől 20 km-re északra. Első hallásra senkinek nem mond ez a településnév semmi különöset. Azonban a történetét böngészve két érdekességre is rábukkanhat az érdeklődő.

csermő

A wikipédia szerint:

“A település hányatott sorsú, többször újratelepítették. 1828-1838-ban Fascho József, báró Bánhidy Antal, Vásárhelyi János és gr. Königsegg szerezték meg a kincstártól, majd román és Békés és Bihar vármegyei jobbágyokat telepítettek be.”

“Míg 1854-ben Almáskamarásról és Szentmártonból  német földműveseket telepítettek be, és ekkor alapították a római katolikus plébániáját is.”

A vasútállomás épülete 2012-ben. (Forrás: internet)

Az 1828-1838-as betelepítésben Bánhidy Antal és Vásárhelyi János is részt vett. Báró Bánhidy Antalnak a mai Lőkösháza területén voltak birtokai és kastélya. Vásárhelyi János volt a mai  Vásárhelyi-Bréda kastély építtetője, aki szintén birtokkal bírt Lőkösháza területén. Az biztosan állítható, hogy ezen betelepítéskor jó eséllyel az akkori Elek területéről is költöztethettek oda jobbágyokat.

Mint tudjuk sok eleki származású él Szentmártonban és Almáskamaráson (amely települést eleki németek telepítették újra). Szinte biztos, hogy az 1854-es betelepítés őket is érintette.

Így vélhetően ma is élnek eleki német származásúak Csermőn.

A 2002-es népszámlálás szerint azonban a magukat német nemzetiségűnek valló lakosok száma már csak 16 fő az 1824-ből.

Számomra az az igazi “testvértelepülés” ahol őseink másik ágának leszármazottai laknak. Mondjam azt “unokatestvéreink”, hiszen közös ősöktől származunk. Ilyen például Lőkösháza, Ottlaka, Szentmárton, Álmáskamarás és most kiegészíti a sort Csermő. Igaz a magukat német nemzetiségűnek vallók száma folyamatosan csökken ezen a településeken, de mindettől függetlenül az őseit senki sem tagadhatja le.

Wittmann Attila

Forrás:

http://www.wikipedia.com

 

Kategória: épületek, emberek, történelem | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

GYERMEKSORSOK – Lassan megtörik a jég… Az eleki Wittmann György története

Az eleki Wittmann György története Bővebben…

Kategória: emberek, esemény, gyász, háború, munka, politika, történelem, Uncategorized, utazás | Címke: , , , , , , , | 2 hozzászólás

A Bánhidy család története

Elek történetéhez részben a Bánhidy család sorsa is kötődik, hiszen a mai Lőkösháza területén -ami egykor Elek területéhez tartozott- volt megtalálható a Bánhidy kastély. A kastélyról “Ami már nincs – a Bánhidy – család kastélya” címmel Rapajkó Tibor barátunk korábbi írásában már olvashattunk.

A napokban egy kisebb kutatásom kapcsán “futottam össze” újból a Bánhidy családdal, így gondoltam összegyűjtök pár információt, hogy kik is voltak ők.

A wikipédiát böngészve találtam rá a család rövid történetére:

A Bánhidyak jobbágy ősei Nyitra vármegye területéről származtak, a család első ismert tagjai Ferenc és György testvérek, akiket 1718-ban a nyitrai káptalan felmentett a jobbágyi kötelezettségeik alól. Még ugyanabban az évben, 1718december 4-én III. Károly nemesi rangra emelte őket a Rákóczi-szabadságharc alatt tanúsított lojalitásukért. A nemességet szerző Ferenc két fia vitte tovább a család nevét, József a későbbi bárói ágat, míg Gáspár a köznemesi ágat alapította. József unokája, Antal, Arad vármegye főszolgabírája, majd alispánja volt,1840-ben királyi tanácsos lett, 1859-ben osztrák birodalmi báróságot is kapott érdemeiért. Ezt a bárói címet Antal legidősebb fia, Albert nevére 1875-ben Magyarországra is kiterjesztették. Albert Csanád vármegye főszolgabírája, később pedig alispánja is volt. Az 1843-as pozsonyi országgyűlésen és 1848-ban Pesten is képviselősködött, 1865-ben pedig vármegyéje főispánjává nevezték ki. A család talán legkiválóbb tagja Béla politikus és újságíró volt. A bárói ág sajnálatosan Bánhidy Antallal 1929-ben kihalt.

banhidicimer

Hogy ki is volt az a Simándi báró Bánhidy Béla Antal Imre (Makó, 1836. február 17.Arad, 1890. június 18.)?

Bánhidy Albert báró, Csanád vármegye képviselőjének fia volt. 16 éves korában (1852) félbeszakította iskolai tanulmányait és katona lett. Részt vett az 1859. évi olasz hadjáratban, mint az 58. gyalogezred főhadnagya; de a hadjárat befejeztével otthagyta a katonaságot és birtokára vonultArad vármegyébe.

1865-ben főjegyző lett ugyanott. 1875-ben mint a kisjenői kerület képviselője jelent meg a képviselőházban. Bosznia megszállása után több társával együtt kilépett a Szabadelvű Pártból és megalakította a Független Szabadelvű Pártot, melynek vezére lett. Később a Független Szabadelvű Párt fúzióra lépett a Jobboldali Ellenzékkel s létrehozta a Mérsékelt Ellenzéket, melynek elnöke is volt. Már a következő választásokon elvesztette mandátumát, de a politikában még részt vett a budapesti lapokba írt cikkeivel. Tagja volt a magyarfranciabiztosítótársaság igazgatóságának s később egészen az üzleti és gazdasági élet foglalta el. Később Aradra költözött és a Riunione Adriatica di Sicurtà biztosítótársaság főügynökségének volt vezetője; ezenkívül egyik elnöke volt a Tiszavölgyi Társulatnak, s elnöke volt a Csongrád-balparti Ármentesítő Társulatnak.

Két gyermeke született:

  • István (1863–1891) császári és királyi huszárhadnagy
  • Mária (1865–1892); férje: gróf Bolza Géza (1857–1936)

A család köznemesi (tovább élő) ágának tagjai Eleken is megfordultak, amely látogatásukról a “Nem csak a Bánhidy-címerről” című cikkünkben Rapajkó Tibor egykori szerzőtársunk és kitűnő helytörténészünk is anno beszámolt.

Jól látni, hogy a család története mennyire kapcsolódik Arad és Csanád vármegyékhez. A birtokaik ezen vármegyék területein helyezkedtek el és ezért nekik is itt volt az otthonuk. A lőkösházi földjeiken pedig elekiek éltek és dolgoztak.

Forrás:

http://www.wikipedia.com

Kapcsolódó cikkeink:

Nem csak a Bánhidy-címerről

Ami már nincs – a Bánhidy – család kastélya

Wittmann Attila

Kategória: épületek, család, emberek, politika, történelem, Uncategorized | Címke: | Megjegyzés hozzáfűzése

Újabb fénykép került elő a gyulai “talicskás emberről”

Az internetet böngészve találtam rá erre a “frissnek” nem mondható cikkre, amely arról szól, hogy újabb fényképet találtak a gyulai “talicskás emberről”. Számomra ikonikus Schriffert Antal alakja. Gyermekként volt szerencsém őt látni, bár akkor még nem tudtam, nem “értettem”, hogy mit is látok.

A gyulai "Talicskás Ember".

A gyulai “talicskás ember”.

Manapság már szinte alig fellelhetőek azok az értékek, amelyeket ő képviselt. Ki vállalná fel önszántából, hogy rongyokba járjon, csak azért mert így akar tiltakozni a “rendszer” ellen? Ki az aki évtizedeken át kitartana az elvei mellett úgy, hogy azzal a saját életét nehezíti meg? Manapság ez nem “divat”, inkább legyünk toleránsak, simulóak, “rugalmasak”…..

Újra kelendő kifejezés lett a “hős” szó használata, szinte bárki kiérdemelheti, ha kicsit többet tesz mint mások. De ezek a mai “hősök” a szememben fel sem érnek Schriffert Antal nagyságához. Számomra az igazi hős!

A fénykép és a hozzá tartozó cikk itt olvasható:

http://www.gyulaihirlap.hu/102560-ujabb-foto-kerult-elo-schriffert-urrol-a-gyulai-ta

Kapcsolódó cikkünk:

A gyulai talicskás ember története

Wittmann Attila

 

Kategória: emberek, történelem | Címke: , | Megjegyzés hozzáfűzése

Az Elekiek XIII. Világtalálkozója (2016. augusztus 5-6-7.)

Sok érdekes programmal készültek az idei Világtalálkozóra is a szervezők.

Az esemény most is a péntek délutáni “bevonulással” kezdődött, és a vasárnap esti tűzijátékkal végződött.

Az Elek TV jóvoltából (köszönet Tóbiás Sándornak) az események nagy részéről jó minőségű videofelvételek készültek, melyek a youtube-on elérhetőek.

A Világtalálkozó programja

XIII VIlágtalálkozó 2016

XIII VIlágtalálkozó 2016

A számomra fontosabb események youtube-on:

 

A megnyitót immár hagyományosan a Laudenbach-téren tartják.

A szombaton délelőtt tartott megemlékezés ünnepi műsorát Klemm Tamás és Szabó Ágnes rendezésében a Dr. Mester György Általános Iskola diákjai adták elő.

 

Videó | Posted on Szerző: | Címke: , , , , , , | 2 hozzászólás

Az eleki “hantsl und kredl” (Hänschen und Grätchen) mözsi rokonai

A magyarországi németek kulturális hagyományai örvendetes módon egyre több településen újraélednek. Az ifjúsági és felnőtt tánccsoportok, énekkarok, a tájházak hagyományőrző körei vidám együttlétet jelentenek a résztvevőknek, rendezvényeik  az óvodák és iskolák német nemzetiségi oktatását is színesebbé teszik .

Esküvői pár, Tolna- Mözs,Német Nemzetiségi Tájház

Esküvői pár, Tolna- Mözs, Német Nemzetiségi Tájház

Bővebben…

Kategória: archiv, emberek, esemény, rólunk, történelem | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Diákszínjátszás a 60-as években – kiegészítő képek

Bizonyára sokan őriznek még fényképeket a 60-as évekböl, amelyeken az eleki Általános Iskolában bemutatott színdarabok egy-egy jelenete látható.

Jelenet a Békakirály c. előadásból

Jelenet a Hableány c. előadásból

Bővebben…

Kategória: album, archiv, csoportkép, emberek, esemény, iskola, rólunk, színjátszás, tánc, zene | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Hableány, 1962 – Diákszínjátszás Eleken a ’60-as években

Hogy milyen színes volt a diákélet az 1960-as években Eleken, bizonyítják a szinte évente bemutatott színdarabok.

Hableány c. előadás, 1962, Elek Dalia: Andrási Károly, Szirmocska: Gáspár Klára, Öreg királyné: Csigér Teréz, Öreg király: Román Péter, Ardorár királyfi: Borgye György, Hableány: Ament Kornélia

Hableány c. előadás, 1962, Elek
Dalia: Andrási Károly, Szirmocska: Gáspár Klára, Öreg királyné: Csigér Teréz, Öreg király: Román Péter,
Ardorár királyfi: Borgye György, Hableány: Ament Kornélia

Bővebben…

Kategória: album, archiv, emberek, esemény, iskola, rólunk, szakma, színjátszás, tánc, zene | Címke: , , , , | 2 hozzászólás

Focizó gimnazista lányok – Elek, 1972

Janecskó Gyöngyit ismét az “elekfoto társszerzője”-ként köszönthetjük.

Focizó gimnazista lányok, 1972-ben Eleken. Magda Erzsébet, Sztancsik Katalin_középső sorban

Focizó gimnazista lányok 1972-ben Eleken. Magda Erzsébet, Sztancsik Katalin a középső sorban

Az eleki gimnazisták sportéletéról készült érdekes képekhez az alábbi magyarázatot fűzte Janecskó Gyöngyi:

A képeket Busa tanár úr fotózta 1972-ben, az eleki sportpályán. A
volt osztálytársaimra ismertem a focizó lányokban.
Magda Erzsi, Sztancsik Kati, Spiegel Gyöngyi.
Akkor mi már Gyulán laktunk, és nem tudom, hogy csak sima tornaóra
volt, vagy valami kupáért fociztak. Mintha az egyik képen házi
gyártású kupát látnék.
Gimnazisták a sportpályán, 1972

Gimnazisták a sportpályán, 1972

Bővebben…

Kategória: album, archiv, csoportkép, emberek, esemény, fotózás, iskola, munka, sport, szakma, vicces | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Honfoglalók a békési tájakon – apropó egy könyv kapcsán

A Munkácsy Mihály Múzeumban járva láttam meg Medgyesi Pál a Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleleteit feldolgozó könyvét. Az Eleki Évszázadok első kötetében olvastam, hogy Eleken is végeztek ásatásokat a Téglagyár területén. Így biztosan tudtam, hogy Elek is szerepelni fog a műben.

Medgyesi Pál - Honfoglalók a békési tájakon

Medgyesi Pál – Honfoglalók a békési tájakon

A könyvet olvasva eszembe jutott, hogy még általános iskolai tanulmányaim során Mérai Istvánné tanárnő biológia órán behozott több csontot szemléltető eszköznek és mint érdekesség mesélte, hogy ezek bizony a téglagyári ásatásokból származnak.

A csontok egy része még most is megvan. Köszönet a képért Klemm Tamásnak.

A csontok még ma is szolgálják az oktatást.
Köszönet a képért Klemm Tamásnak.

Mindig büszkeséggel tölt el, ha jót hallok Elekkel kapcsolatban, ha mások jó véleménnyel vannak a településről, vagy az ott élőkről. Ez a könyv azonban egy szomorú történetet is elmesél, amire egyáltalán nem lehetünk büszkék.

“Végül had említsek meg egy szomorú dolgot ezzel a lelőhellyel kapcsolatban. Banner Benedek leírja, hogy amikor kiment a helyszínre, megtudta, hogy a munkások már jó ideje a gödrök szélére rakták a koponyákat, majd “mit vigyorogsz, az anyád Istenit” felkiáltással, lapáttal szétverték azokat. Megdöbbentő, hogy egyes emberekben egyáltalán semmilyen tisztelet nincs az elődök iránt. Lehet, hogy saját őseiknek a koponyáit verték széjjel – elképesztő barbárság.”

Ehhez sokat nem lehet hozzáfűzni……

 Wittmann Attila

Kategória: emberek, történelem | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése