Elekiek a tiszalöki hadifogolytáborban

Császárné Sólyom Judit

Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ez alkalomból emlékezünk meg a tiszalöki fogolytáborban dolgozókról.

1950 decemberében egy hadifoglyokkal és elhurcoltakkal teli vasúti szerelvény érkezett Nyíregyházára, a voronyezsi körzetben található táborokból. Több százat közülük szabadon engedtek, másokat Budapestig vittek tovább. Azokat, akik a magyar hadseregben szolgáltak ugyan, de a hozzátartozóikat Németországba kitelepítették, visszatartották. A régi toloncházban, majd a kőbányai tenyészállat-kiállító istállóiban helyezték el őket.

1951 februárjában a vitték a foglyokat Tiszalökre, hogy a nemzetközi egyezményekkel ellentétben még három keserves évvel hosszabb legyen a megpróbáltatásuk.

Volt, aki 8-10 éve nem látta a családját a háború miatt.

A duzzasztógát építése a Tiszán 1951 és 54 közötti időszakban zajlott.  Hevenyészetten összeállított barakkokban helyezték el a munkásokat. A táborban három műszakban dolgoztak. Többségük nehéz kubikus földmunkát végzett.  A szakképzett emberek szakmájuknak megfelelően civil szakemberekkel együtt dolgozhattak. Így hamar fény derült rá, hogy az előzetes szóbeszéddel ellentétben, nem köztörvényes bűnözők.

A foglyoknak kb. egyharmada kapott fizetést, havi 20-60 Ft-ot kerestek, jó esetben 120 Ft volt a havi bér.

A táborban külön fegyelmi csoport működött. Az internáltakat gyakran verték, emberi mivoltukban megalázták őket. Soha nem hallott bűnöket kreáltak. Verés, lelki gyötrés, megaláztatás várt a kiszemeltekre.

Mindeközben már megalakult Dél-Németországban, Stuttgartban egy keresőszolgálati iroda, hogy felkutassák és hazasegítsék a Magyarországon fogvatartott németországi illetőségű foglyokat. Ők a sváb kitelepítés óta már német állampolgárok voltak. Összegyűjtötték a Németországban élő hozzátartozóktól az általuk várt hazatérő családtagok nevét, születési idejét, lágerszámát, esetleg az Oroszországból írt utolsó levelét.

A tiszalöki vízierőmű

A tiszalöki vízierőmű napjainkban. Forrás: wikipedia

A táborban 1953 őszén egy petíciót nyújtottak be a fogvatartottak szabadon bocsájtásukért. Ennek eredménye sajnos az lett, hogy nyolc és fél évvel a háború után, drótkerítés között összezárt védtelen emberek tömege közzé lövetett az ÁVH sortűzzel.

Harmincegynehány sebesültet és öt halottat szállítottak el, akiknek a mai napig nem derült fény további hollétükről, illetve nyughelyükről. Volt, aki be sem vallotta sebesülését, félve attól, hogy elviszik.

A tábor élete megváltozott, további munkára már nem kényszerítették őket. Végül 1953 decemberében véget ért a megpróbáltatásuk. Megkezdték a foglyok két-háromszáz fős csoportjainak elszállítását. A határig kísérték az ÁVO-sok őket, ott pedig ”kiutasító” útlevelet kaptak.

Németországban egy hónapos ingyen üdülést, pihenést biztosítottak számukra, kártérítést kaptak, az élet megkezdéséhez pedig kamatmentes hitelt juttattak nekik.

Harmincegy elekit találunk az egykori táborlakók között, akik így kerültek végül Németországba.

Ament Sebestyén        1913. IV. 26.    Elek

Brandt Antal                 1919.IX. 07.     Elek

Brandt Ferenc               1931.III. 13.     Elek

Engelhardt Ádám         1927. V. 12.     Elek

Hack Fülöp                     1913.IV. 05.     Elek

Leist Ferenc                   1906.VI. 26.     Elek

Leist Ferenc                   1922. II. 22.      Elek

Metz András                  1907. VIII. 25.  Elek

Niedermayer Vilmos  1918. V.24.      Elek

Niedermayer Ferenc   1931. XII. 24.   Elek

Pfanzer Antal                1927.VI. 09.     Elek

Reiss Ferenc                  1917. VI. 28.    Elek

Reiss József                    1917. X. 22.      Elek

Reiss Pál                         1929. VI. 26.    Elek

Ruck György                  1924.IV. 27.     Elek

Seres György                 1901.VI. 10.     Elek

Schillinger Antal           1913. III. 10.    Elek

Schimpl János               1910.XII. 25.    Elek

Schimpl József              1921 VII.17.     Elek

Stapf Ádám                                                Elek

Stapf György                 1924. IV. 24.    Elek

Tremmel János             1908. X. 14.      Elek

Waschik József             1923 VI. 24.     Elek

Wiltz György                  1902. VIII. 12.  Elek

Wittmann György        1920. VIII. 24.  Elek

Zeitler János                  1911. XII. 08.   Elek

Zeitler József                 1915.IV. 14.     Elek

Zeitler József                 1923 I. 13.        Elek

Zielbauer János            1927. I. 06.       Elek

Zielbauer Ferenc          1929. I. 25.       Elek

Zöllner Imre                   1913.VII. 25.    Elek

 

Forrásanyag: Görbedi Miklós: 1020 nap az őrtornyok árnyékában

A tiszalöki hadifogolytábor története 1989

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Egy újabb könyv

Tűzfalak

Monostori Zoltán : Tűzfalak

Egy frissnek nem mondható (2015.) kiadásra bukkantam, amelyben Elekről is esik pár szó. A történet a 411. oldaltól, egészen a 426. oldalig tart és a világháború idején játszódik.

 

Wittmann Attila

Kategória: emberek, háború, Uncategorized | Címke: | Megjegyzés hozzáfűzése

Schneider Katinka esküvője – Elek, 1960. július 9.

Schneider Katalin Stefánia tanítónő (1935-2019) és Dr. Raport Ferenc állatorvos (1935-2020) 1960. július 9-én Eleken kötöttek házasságot.

Elek,1960. júl.9. Gyulai út 26

A derűs, kedves, fiatal tanítónőt sok kollégája, –ahogy ő mondta, „kartársa”- elkísérte ezen a jeles napon a Tanácsháza házasságkötő termébe. Az egyházi esküvőt -a kor szellemének megfelelően- csak titokban, szűk körben lehetett megtartani.

Schneider Katinka és Dr. Raport Ferenc esküvője, Elek, 1960

A képen balról: Somos Józsefné Erzsike néni, Vígh Ferencné, Radnai Lászlóné Margó néni, Müllek Antalné Irénke néni, Dési Miksáné Trudi néni, Janecskó Jánosné Julika néni, Hauck Mátyásné Beca néni, Janecskó János igazgató.

Kategória: archiv, épületek, család, csoportkép, emberek, esemény, történelem, Uncategorized | Címke: , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Azok a ködös napok…

Itt a december, a kémények füstöt pöfékelnek, szürke, ködös az idő. Milyen szépsége lehet ennek az évszaknak?

A ködös Elek madártávlatból.

Lukács Viktor ilyenkor sem adja fel, hogy megkeresse a természet és az időjárás által nyújtott szépségeket és megörökítse azokat.

Bővebben…

Kategória: épületek, fotózás, tájkép, természet, Uncategorized | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Az 1967-ben Eleken érettségizettek 1. ötéves találkozója

Az alábbi meghívót küldték tanáraiknak 1972 áprilisában az első Eleken érettségizett diákok.

Bővebben…

Kategória: csoportkép, emberek, esemény, történelem, Uncategorized | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Banner József temetése 2.

Egy korábbi írásban már megemlékeztünk Banner József temetéséről.

https://elekfoto.com/2017/09/15/banner-jozsef-temetese-1973-ban-az-eleki-romai-katolikus-temetoben/

Most újabb fényképek kerültek elő Dr. Mester György hagyatékából. 1973 májusában küldte őket özvegy Banner Józsefné  elhunyt férje barátjának – a részvétnyilvánítást megköszönve.

Banner József temetése az eleki római katolikus temetőben 1973-ban. A szertartást Wagenhoffer Ede kanonok celebrálta

Banner József (1926-1973) váratlan távozása sokakat megrendített. Az Erkel Ferenc Gimnázium népszerű tanárát sok diákja is elkísérte utolsó útjára.

Banner József temetése Elek, 1973. április 24.

Az eleki katolikus temető B szektorának 11.sorában nyugszik.

Banner József sírja az eleki római katolikus temetőben

 

Mester Klára

Kategória: archiv, család, csoportkép, esemény, szakma, Uncategorized | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Családfa kutatás otthonról

Biztos sokakban felmerült már az ötlet, hogy felkutassák a családjuk eredetét és elkészítsék a saját családfájukat. Ilyenkor a második gondolat az, hogy ez mennyire időigényes és nehéz. Ha valaki mégis eltökélt, akkor két lehetőség közül választhat, vagy megbíz egy családfakutató céget, akik elvégzik helyette a munkát, vagy saját maga vállalkozik erre. Most azoknak szeretnék némi segítséget nyújtani, akik úgy döntenek, hogy nekivágnak ennek a „kalandnak”. Erről a témáról órákat lehetne beszélni és könyveken át írni, ezért most csak „kedvcsinálóként” osztanám meg saját tapasztalataimat.

A kivételes elekiek

Hála Johann Schimpl kemény munkájának az eleki sváb családok családfája egészen 1734-ig visszakereshető az általa készített Sippenbuch-ban. Ebben a kiadványban gyakorlatilag a betelepült német családok családfáját készítette el a betelepüléstől egészen 1946-ig. Tehát ha egy eleki sváb szeretné felkutatni a családfáját elegendő ezt a könyvet elővenni. (Tudomásom szerint a könyv Eleken nem kapható. Nekem Németországból sikerült beszerezzek egy példányt.)

“A Sárga Könyv”

Bővebben…

Kategória: család, emberek, rólunk, történelem, Uncategorized | Címke: , , | 4 hozzászólás

Családnevek, ragadványnevek

Eleken a betelepítést követően a lakosság népesedésének és a helyi sváb családok közti házasságkötéseknek köszönhetően egyes családnevek gyakoribbá váltak. Egy régi mondás szerint: „Eleken nem tanácsos kutya után hajigálni, mert az ember egy Wittmannt, Striflert, Niedermayert vagy effélét talál el.” Ez is azt jelzi, hogy rengeteg hasonló nevű család élt egykor a településen, és ezen családok megkülönböztetése érdekében ragadványnevekkel illették őket.

A háború és a kitelepítés után ez a helyzet is gyökerestől megváltozott. Voltak akik el kellett, hogy hagyják szülőfalujukat, még mások megváltoztatták családnevüket félve a megtorlástól, de a ragadványnevek sok esetben még ezt követően is megmaradtak a köznyelvben. Erről korábban már Klemm Tamás az “Eltűnt nevek tovább élő családok” című cikkében írt.

Most az internetet böngészve találtam rá a témában Banner József: Elek község német személynevei című tanulmányára, amely az alábbi linken érhető el. Az oldal lefelé történő görgetésével töltődik be a következő lap. Az érdekes olvasmányban családnevek, történetek és táblázatok is bizonyítják, hogy a szerzője több személyt és forrást is felkutatott a téma pontos és részletes bemutatása érdekében.

Wittmann Attila

Kategória: Uncategorized | 3 hozzászólás

Eleki bolthelyiség egykoron

Újonnan érkezett hozzánk egy érdekes kép, amely egy valószínűleg eleki boltot ábrázol, a személyzettel és talán néhány vásárlóval.

Ladenportal_Elek_1930er

Vajon merre lehetett? Egy utcasarkon álló épületben működő szatócsbolt, előtte a személyzettel.

Vajon hol lehetett ez az üzlet?

Hasonlít kicsit a Bottó Péter által vezetett egykori kocsmára, de nem az.

A homlokzaton különféle márkanevek, a háború előtt szokásos fém reklámtáblákon. Napraforgó olaj és csokoládé is megtalálható köztük.

Az érdekes kép az Eleker Heimatkomitee egykori leimeini kiállításából származik, köszönet érte!

Kategória: archiv, épületek, csoportkép, emberek, esemény, ipar, történelem | Címke: , , , , , , , , , | 7 hozzászólás

2019-ben volt az utolsó eleki búcsú Leimen-St.Ilgenben

Amikor 2019 júliusában a Neue Zeitungban beszámoltunk az elekiek és almáskamrásiak 74. németországi búcsújáról, még nem sejtettük, hogy Leimen-St.Ilgenben ez volt az utolsó ilyen rendezvény.Az 1946. április -májusban a hazájukból elűzött eleki németek számára a templombúcsú megünneplése mindig fontos esemény volt, az első összejövetelre még ugyanebben az évben sor került.

Az esemény szervezője, szellemi atyja Georg Ruck (1912 – 1977) eleki származású katolikus pap volt, aki 75 éves édesapjával és testvérével maga is osztozott az elűzöttek sorsában.

A hat transzporttal érkezett, közel 5000 elekit a romokban heverő Németország amerikai övezetében Ulm, Ludwigsburg, Heidelberg, Würzburg, Stuttgart környékén, különböző településeken osztották el. Többnyire családokhoz kerültek, akik maguk is szűkösen voltak, így nem szívesen látták a „betolakodókat”.

Ruck atya Hockenheimba került. Az ottani Szent György templomba hívta 1946. július elejére, Sarlós Boldogasszony napjára, a templombúcsú megünneplésére a szétszórtan élő elekieket.

A kétségbeesett, olykor tanácstalan, kiszolgáltatott embereknek kezdetben a tapasztalatcserét, támaszt, az összetartozás érzését jelentette ez a találkozás, de nyelvük, eleki dialektusuk, kulturális hagyományaik ápolását is.

A következő évtizedekben, a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan az eleki búcsú rendezvényei egyre színesebbek lettek, egyre több embert vonzottak.

1964-től 20 évig Heidelberg- Kirchheim volt a helyszín.

Eleki búcsú Heidelbergben, 1966

1985-ben Leimen- St. Ilgen és Elek valamint Almáskamrás testvérvárosi  megállapodást kötöttek, Leimen- St. Ilgen  városa védnökséget vállalt a Magyarországról  elűzött németek fölött. Ettől kezdve 34 alkalommal a búcsú megrendezésére is itt került sor.

2015-ben mint a magyarországi németek legrégebbi találkozójáról számoltunk be a Leimen- St. Ilgen -i búcsúról.

https://elekfoto.com/2015/09/17/a-magyarorszagi-nemetek-legregebbi-talalkozoja/

Ez a hagyomány szakadt most meg.

Reméljük, hogy a koronavírus járvány okozta kényszerszünet után az új helyszínen, Laudenbachban a Kulturkreis Elek szervezésében a fiatalabb korosztály „tovább viszi a fáklyát”, és az eleki búcsú megünneplése tovább erősíti az összetartozást.

Egy korábbi írás az eleki búcsúról:  https://elekfoto.com/2014/08/01/eleki-bucsu-sarlos-boldogasszony-julius-2/

Az alábbi cikkben található képen jobbról a 2. Georg Ruck, egykori szegedi piarista diákok, ill. paptársak társaságában

https://elekfoto.com/2012/04/09/az-iskola-tanarai-a-40-es-evekben/

 

Kategória: archiv, csoportkép, emberek, esemény, történelem | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése