Császárné Sólyom Judit
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ez alkalomból emlékezünk meg a tiszalöki fogolytáborban dolgozókról.
1950 decemberében egy hadifoglyokkal és elhurcoltakkal teli vasúti szerelvény érkezett Nyíregyházára, a voronyezsi körzetben található táborokból. Több százat közülük szabadon engedtek, másokat Budapestig vittek tovább. Azokat, akik a magyar hadseregben szolgáltak ugyan, de a hozzátartozóikat Németországba kitelepítették, visszatartották. A régi toloncházban, majd a kőbányai tenyészállat-kiállító istállóiban helyezték el őket.
1951 februárjában a vitték a foglyokat Tiszalökre, hogy a nemzetközi egyezményekkel ellentétben még három keserves évvel hosszabb legyen a megpróbáltatásuk.
Volt, aki 8-10 éve nem látta a családját a háború miatt.
A duzzasztógát építése a Tiszán 1951 és 54 közötti időszakban zajlott. Hevenyészetten összeállított barakkokban helyezték el a munkásokat. A táborban három műszakban dolgoztak. Többségük nehéz kubikus földmunkát végzett. A szakképzett emberek szakmájuknak megfelelően civil szakemberekkel együtt dolgozhattak. Így hamar fény derült rá, hogy az előzetes szóbeszéddel ellentétben, nem köztörvényes bűnözők.
A foglyoknak kb. egyharmada kapott fizetést, havi 20-60 Ft-ot kerestek, jó esetben 120 Ft volt a havi bér.
A táborban külön fegyelmi csoport működött. Az internáltakat gyakran verték, emberi mivoltukban megalázták őket. Soha nem hallott bűnöket kreáltak. Verés, lelki gyötrés, megaláztatás várt a kiszemeltekre.
Mindeközben már megalakult Dél-Németországban, Stuttgartban egy keresőszolgálati iroda, hogy felkutassák és hazasegítsék a Magyarországon fogvatartott németországi illetőségű foglyokat. Ők a sváb kitelepítés óta már német állampolgárok voltak. Összegyűjtötték a Németországban élő hozzátartozóktól az általuk várt hazatérő családtagok nevét, születési idejét, lágerszámát, esetleg az Oroszországból írt utolsó levelét.
A tiszalöki vízierőmű napjainkban. Forrás: wikipedia
A táborban 1953 őszén egy petíciót nyújtottak be a fogvatartottak szabadon bocsájtásukért. Ennek eredménye sajnos az lett, hogy nyolc és fél évvel a háború után, drótkerítés között összezárt védtelen emberek tömege közzé lövetett az ÁVH sortűzzel.
Harmincegynehány sebesültet és öt halottat szállítottak el, akiknek a mai napig nem derült fény további hollétükről, illetve nyughelyükről. Volt, aki be sem vallotta sebesülését, félve attól, hogy elviszik.
A tábor élete megváltozott, további munkára már nem kényszerítették őket. Végül 1953 decemberében véget ért a megpróbáltatásuk. Megkezdték a foglyok két-háromszáz fős csoportjainak elszállítását. A határig kísérték az ÁVO-sok őket, ott pedig ”kiutasító” útlevelet kaptak.
Németországban egy hónapos ingyen üdülést, pihenést biztosítottak számukra, kártérítést kaptak, az élet megkezdéséhez pedig kamatmentes hitelt juttattak nekik.
Harmincegy elekit találunk az egykori táborlakók között, akik így kerültek végül Németországba.
Ament Sebestyén 1913. IV. 26. Elek
Brandt Antal 1919.IX. 07. Elek
Brandt Ferenc 1931.III. 13. Elek
Engelhardt Ádám 1927. V. 12. Elek
Hack Fülöp 1913.IV. 05. Elek
Leist Ferenc 1906.VI. 26. Elek
Leist Ferenc 1922. II. 22. Elek
Metz András 1907. VIII. 25. Elek
Niedermayer Vilmos 1918. V.24. Elek
Niedermayer Ferenc 1931. XII. 24. Elek
Pfanzer Antal 1927.VI. 09. Elek
Reiss Ferenc 1917. VI. 28. Elek
Reiss József 1917. X. 22. Elek
Reiss Pál 1929. VI. 26. Elek
Ruck György 1924.IV. 27. Elek
Seres György 1901.VI. 10. Elek
Schillinger Antal 1913. III. 10. Elek
Schimpl János 1910.XII. 25. Elek
Schimpl József 1921 VII.17. Elek
Stapf Ádám Elek
Stapf György 1924. IV. 24. Elek
Tremmel János 1908. X. 14. Elek
Waschik József 1923 VI. 24. Elek
Wiltz György 1902. VIII. 12. Elek
Wittmann György 1920. VIII. 24. Elek
Zeitler János 1911. XII. 08. Elek
Zeitler József 1915.IV. 14. Elek
Zeitler József 1923 I. 13. Elek
Zielbauer János 1927. I. 06. Elek
Zielbauer Ferenc 1929. I. 25. Elek
Zöllner Imre 1913.VII. 25. Elek
Forrásanyag: Görbedi Miklós: 1020 nap az őrtornyok árnyékában
A tiszalöki hadifogolytábor története 1989
elekfoto 