Az eleki Hauck családról

Császárné Sólyom Judittól érkezett a hír, hogy 2017. február 3-án Debrecenben elhunyt az Elekről származó Dr. Hauck Mátyás biokémikus, a Debreceni Orvostudományi Egyetem nyugdíjas adjunktusa. Gyermekkorát Eleken töltötte, itt járt általános iskolába, a Békéscsabán tett érettségi után került Debrecenbe.

Szülei, Hauck Mátyás és Walthier Izabella 40 évig voltak Elek nagy tiszteletben álló tanítói.

Hauck Mátyás és Walthier Izabella sírja az eleki temetőben


Azt viszont már kevesen tudják idősb Hauck Mátyásról, hogy 1945-ben önként csatlakozott a “malenkij robot”-ra a Szovjetunióba hurcolt elekiekhez. Mint a “Húséggel a hazához” mozgalom vezetője kötelességének érezte, hogy osztozzon az elhurcoltak sorsában. A munkatáborban is bátorította és arra ösztönözte az embereket, ne hagyják el magukat, ne adják fel a reményt.

Fontos szerepük volt a táborban a közös énekléseknek, a zenének.

Hauck Mátyás fiatal korában tagja volt az Eleki Diák Jazz-Bandnek is, erről egy következő írásban szólunk bővebben.

Hauck Mátyás éa az eleki Diák Jazz-band az 1930-as években

Hauck Mátyás éa az eleki Diák Jazz-band az 1930-as években

 

Mester Klára

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, esemény, történelem | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Kutatás a régi Kálvária helye után

A Kálvária történetét nagyon részletesen taglalja a Tanulmányok Elek történetéhez II. kötetében Vígh Károly – Az eleki katolikus hitélet és oktatás története 1724-1948 között című munkája. “Az 1835. évi canonica visitato szerint Eleken már volt kálvária, melyet a település szélén emeltek a hívek. … A keresztút első állomása 1844-ben még a legelőhelyen volt, mely területet 1870-es évek elején osztottak ki házhelyül, s 1924-ben Strifler József tulajdonát képező 503. számú háznak a helyén állt (a mai Kígyó utcában). Az első állomástól húzódott a többi oszlop dél felé, a zsellérföldön át a homokbányákig.

De pontosan hol is volt a régi Kálvária? Fontos tudni, hogy régen minden településen megszámozták a házakat (később ebből alakultak ki a helyrajzi számok). Nem voltak az utcák elnevezve csak a házak számozva, egytől kezdődően. Majd elkezdték az utcákat megkülönböztetni egymástól, (pl: Széles utca, Hosszú utca) és végül kialakult a mai gyakorlat, az utcánkénti számozás. Nehezíti a régi Kálvária pontos helyének megtalálását az is, hogy azóta a helyrajzi számokat is módosították. Meglepő, hogy egyetlen használható támpont a “Kígyó utca” elnevezés, pont az a név, amelyet már egyszer “lecseréltek” Leninre is. A térképeket böngészve szerencsére sikerült találni egy 1800-as években készült kataszteri térképet, amelyen még a régi számozás is szerepel, az új mellett. Ezt ráhelyezve egy mai térképre megláthatjuk, hogy valójában hol is volt a Kígyó utcában az akkor 503. helyrajzi számú ingatlan.

A Kálvária a Kígyó utca 503 hrsz-től indult.

A Kálvária a Kígyó utca 503 hrsz-től indult.

Bővebben…

Kategória: emberek, mezőgazdaság, tájkép, történelem, természet, Uncategorized | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

A malmok és a villanytelep

Eleken 1941-ben már három malom is üzemelt. Sajnos mára már csak kettő látható ezek közül.

Az eleki malmok 1941-ben.

Az eleki malmok 1941-ben.

Talán a legismertebb a “Kis malom” vagy “Henger malom”, amely Újtelepen a Kétegyházi úton található.

Bővebben…

Kategória: épületek, gasztro, ipar, mezőgazdaság, történelem | Címke: , , , , , | 2 hozzászólás

Könyvbemutató író-olvasó találkozóval

Meghívó a “Viszik a németeket” író-olvasó találkozójára.
Helyszíne: Reibel Mihály Művelődési Központ, Elek, Kossuth utca 13.
Időpontja: 2017. március 17., 17 óra

A szerző, G. Fabulya Éva gyerekkorát Eleken töltötte, ide járt általános iskolába. Később családjával Békéscsabára költözött. Művelődésszervező és drámapedagógus lett, tagja az Országos Honismereti Egyesületnek. Több honismerettel, helytörténettel foglalkozó könyv szerzője. Az eleki kényszermunka-túlélők élményeit Nádor Mária javaslatára kezdte gyűjteni.

Az élménybeszámolók közül öt diktafonnal készített interjú, kettő pedig a résztvevők írásos élménybeszámolója. Utóbbiak közül kuriózum Kaupert Franciska naplója, amelyet szerzője a táborban, Ukrajnában írt.

Fabulya Éva: Viszik a németeket

Fabulya Éva: Viszik a németeket

A “Viszik a németeket” című könyvben az ukrajnai Krivoj Rog kényszermunka-táborainak eleki túlélői mesélnek az élményeikről… A szovjet hatóságok a háború végén összegyűjtöttek és jóvátételi munkára hurcoltak mindenkit, aki bűnbaknak számított, így a magyarországi németség jelentős részét is.
A szélsőséges körülmények és a nem megfelelő ellátás miatt sajnos sokan nem tértek vissza hazájukba.
A könyvünkben leírt hét történet az elbeszélők kitartásáról, reményéről, az élethez való makacs ragaszkodásáról szól.
Azt is megtudhatjuk, hogy a fiatalságukat mások bűneiért vezekelve a “málenkij roboton” töltő főszereplők hazatértük után miként folytatták életüket, találták meg helyüket a korabeli Magyarországon.
Tanulságos olvasmány mindazoknak, akit érdekel az 1945 utáni korszak történelme.

Kategória: emberek, esemény, irodalom, művészet, politika, történelem | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Hétvégente határnyitás?

Erről a hírről először a http://www.kronika.ro oldalán lehetett olvasni, ma délután. Röviden a cikkből:

“…Bizonytalanságot szült és több kérdést is felvetett a külügyminisztérium múlt heti rendelete, amely tíz alkalmi határátkelő megnyitását hagyja jóvá a román–magyar határszakaszon. A rendelet értelmében a hétvégétől kezdődően, heti egy alkalommal lehet majd átkelni a határállomásokon, előre rögzített órarend szerint. Kiderült azonban, az aszfaltúton kívül semmilyen más infrastrukturális feltétel nem adott a határnyitáshoz, az érintett önkormányzatok illetékesei szerint ezt nehéz lesz napokon belül megoldani. …

határátkelők

Térkép forrása.

Az első határnyitás 2017. február 18-án szombaton 8-16 óráig lesz. (cikk)

Bővebben…

Kategória: esemény | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

A “Sahta Rodina” Krivoj Rogban

“Sahta Rodina”

Vasércbánya Krivoj Rogban

“Sahta Rodina”

A krivoj rogi vasércbányában készült további képek elérhetők a következő blogon:

Sahta Rodina (<- kattintson a linkre)

Azért a fotók alapján ma sem egy kifejezetten modern üzem, de hetven évvel ezelőtt minden bizonnyal még félelmetesebb volt!

1945-1947 között számos eleki német honfitársunk dolgozott a krivoj rogi vasércbányákban.

G. Fabulya Éva “Viszik a németeket” c. könyve a http://viszikanemeteket.wordpress.com címen megrendelhető.

Kép | Posted on Szerző: | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Országút vagy 74-es?

Lőkösháziakkal, kevermesiekkel beszélgetve néha felmerült az Elek-Lőkösháza közti vasúti átjáró elnevezése és meglepődve tapasztaltam, hogy “Országútnak” hívják. Azok az elekiek akikkel eddig beszélgettem, mindig 74-esnek hívták.

Egy 1941-es katonai térképen Országút vasúti megállóként szerepel.

Egy 1941-es katonai térképen Országút vasúti megállóként szerepel.

Útban Lőkösháza felé. (Kétegyháza vasútállomás, 2017. február 10. péntek)

Útban Lőkösháza felé az Országúton át. (Kétegyháza vasútállomás, 2017. február 10. péntek)

 

Wittmann Attila

Kategória: épületek, emberek, háború, közigazgatás, történelem | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Harcok a 12-es őrháznál

1944. szeptember 28-án a 31. határvadász zászlóalj Elek-Kétegyháza közt a vasútvonal mentén harcba keveredett a szovjet erőkkel. Azt még nem tudni, hogy az összecsapást melyik fél kezdeményezte.

Síndarab és talpfa csavar.

Síndarab és talpfa csavar.

Az őrház környékéről, a régi töltéstől pár száz méterre került elő ez a sínvég és a talpfát rögzítő csavar, pár évvel ezelőtt. A harcok hevességéről árulkodik a sín darabon is jól látható elhajlás, ami egy robbanás következménye lehet.

Bővebben…

Kategória: épületek, emberek, háború | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Elvtársnő vagy Úrhölgy, esetleg Hölgyem?

70 éve, 1947. január 14-én  lépett életbe az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény, amely még a mai napig is életben van!

A Tomassich család címere 1779-ben. Bővebben itt olvashatunk a bárói család címereiről és származásáról.

A Tomassich család címere 1779-ben.
Bővebben itt olvashatunk a bárói család címereiről és származásáról.

Bővebben…

Kategória: család, emberek, politika, történelem | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

(Welt-)Freundschaftstreffen der Eleker / Az elekiek (világ-) találkozói

Az alábbi írás a Neue Zeitung 2016-os karácsonyi számában jelent meg. Magyar fordítását is mellékeljük – a 2. Világtalálkozó programjával és fényképekkel kiegészítve.

Neue Zeitung 2016.dec.18.

Az elekiek (világ-) találkozói

A magyarországi németek identitásának megőrzése nagy mértékben függ attól, hogyan alakulnak a kapcsolatok az elűzöttek és a Magyarországon maradtak között

Elek története jól példázza, hogyan alakult ki a 60-as évek magánlátogatásaiból a baráti találkozók hagyománya, az “ Eleki Világtalálkozó “ .

Mi a helyzet ma és mi várható a jövőben?

Levélváltás természetesen már az 50-es évektől volt a kettészakadt családokban, de az első “autós vendég” csak 1963 pünkösdjén érkezett Elekre. Josef Niedermayer családja Weilerből tette meg a hosszú utat egy bogárhátú VW -val, mert a házaspárt hajtotta a honvágy és a szándék, hogy tíz éves fiuknak megmutassák, hol volt egykor az otthonuk.

A látogatás némi félelemmel és szorongással volt vegyes; Niedermayerné Japport Franziska – mint meséli – minden apró zajra felriadt éjszakánként. A rokonok, barátok örömmel fogadták őket, de a település új lakói inkább bizalmatlanul, irígykedve.

Otto von Habsburg díszvengégekkel és a Heimatkomitee tagjaival, Gerolzhofen, 1984. május

Otto von Habsburg díszvengégekkel és a Heimatkomitee tagjaival, Gerolzhofen, 1984. május

1984-ben Bajorország egyik alsó-frank településén, Gerolzhofenben különleges ünnepségre került sor: 260 évvel korábban innen vándorolt ki 13 család a Magyar Királyságba, az elvadult eleki pusztaságba.

Az ünnepség résztvevői közt volt Otto von Habsburg mint az Európa -Parlament képviselője, Dr. Hans Sauter a Kiteleptett Magyarországi Németek Szövetségének képviseletében, valamint Németországból és a Tengerentúlról több, mint 700 egykori eleki.

Elekről egy 51 fős delegáció érkezett, élén Szántó István tanácselnökkel. Otto von Habsburg magyar nyelven fordult az elekiekhez.

Az élmények hatására Szántó István javasolta a németországi Heimatkomiteenek, rendezzenek Eleken világtalálkozót.

1990-ben került sor az első Világtalálkozóra, 2016-ban már a 13.-t rendezték.

Több nagyszerű alkalmat lehetne említeni, de a legtöbb vendég talán az 1994. augusztus 4-7-ig a tartó 2. ünnepségsorozaton vett részt. Ahogy Josef Schneider (Crailsheim) írja:

“A honfitársak közelről és távolról, az USA-ból, Kanadából, Ausztráliából, Németországból és Magyarország sok vidékéről gyűltek össze, hogy együtt ünnepeljünk.”

A 2. Világtalálkozó programja

A 2. Világtalálkozó programja

A temetőben felszentelték a Háborús hősök emlékművét, “Elekért” érdeméremmel tüntették ki postumus Dr. Csepregi Imrét és Dr. Mester Györgyöt, valamint Radványi Györgyöt és Josef Schneidert (Crailsheim), aki nagyon sokat tett az első világtalálkozó sikeréért.

Josef Schneider és if Mester György a díjátadón

Josef Schneider és ifj. Mester György a díjátadón

A német nyelvű katolikus mise, a hagyományos svábbál, úgyszintén a vendégek ünnepélyes bevonulása hintókon a város határától, ünnepi beszédek, koszorúzások képezték és képezik ma is az ünnepi program gerincét.

Gerolzhofen-Elek, 1994

Sajnos az eleki lakosok egy része máig kivülállóként tekint ezekre a találkozókra, olyan programok, amelyeken közösen vennének részt a helybeliek és a vendégek, kevéssé alakultak ki; az utcán – a vendégeket leszámítva –szinte csak a magyar nyelvű beszélgetést hallani.

Dolgozik az Elek-TV. Klemm Tamás riportot készít Mester Györgynével és fiával

Dolgozik az Elek-TV. Klemm Tamás riportot készít Mester Györgynével és fiával 1994-ben

Ahhoz, hogy a jövőben is fennmaradhasson ez a szép helyi esemény, az ifjúságot kellene megnyerni. Ha a gyökereiket tekintve több nemzetiségű elekiek felélesztenék, megtanulnák, egymásnak továbbadnák elődeik nyelvét, kulturális hagyományait, táncait, valami egyedien színes közösséget teremthetnének. Persze, csak akkor, ha mindez a hétköznapok részévé válhatna.

A testvérvárosi kapcsolatok Gerolzhofennel, Leimennel, Laudenbach-hal jó alkalmat teremtenek a német nyelv gyakorlásához, kulturális utazásokhoz, mint ahogy a Dr. Mester-György Általános Iskola tanulói már többször részt is vettek csereprogramokon.

A Kiűzetési emlékműnél a Dr. Mester György Általános Iskola tanulóinak ünnepi programja 2016

A Kiűzetési emlékműnél a Dr. Mester György Általános Iskola tanulóinak ünnepi programja 2016-ban

A laudenbachi “Elekiek Kulturális Egyesülete” – köszönhetően fáradhatatlan vezetőjének, Joschi Amentnek – látogatókat, utazásokat szervez a találkozóra Németországból. De az utóbbi években a közeli Romániából és Szlovákiából is érkeztek vendégek.

Így bízhatunk benne, hogy 2018 -ban is sor kerül Eleken a baráti találkozóra, még ha nem is “az egész világból” érkeznek a résztvevők.

A 13.Világtalálkozó programjai, a róluk készült videók megtekinthetők:

https://elekfoto.com/2016/08/09/az-elekiek-xiii-vilagtalalkozoja-2016-augusztus-5-6-7/

 

Mester Klára

 

Bővebben…

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, esemény, politika, történelem, Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése