Lőterek nyomában (2/4)

Egy másik lőtér  a  „Nagy gyepen” volt a mai krosszpálya helyén, aminek a dombjaiból lett kialakítva a mai pálya. Ezt a lőteret a háború után használták.

A lódomb maradéka.

A  lődomb maradéka….

...ami ma krossz pályaként üzemel.

…ami ma krosszpálya.

Köszönet a képekért Tokai Lajosnak és az információért Gura Tamásnak.

Wittmann Attila

Reklámok
Kategória: háború, politika, történelem, Uncategorized | Címke: , , , | 1 hozzászólás

Lőterek nyomában (1/4)

Pár éve két barátommal, Gányai Csabával és Tokai Lajossal kutattunk az eleki lőterek után. Úgy gondoltuk Eleken egy-két lőtér létezhetett az idők során… nem lesz “nagy munka” ezekről egy kis anyagot készíteni. Amikor a sportpálya melletti -talán a legismertebb- volt lőteret mentünk lefényképezni, összefutottunk Gura Tamással, Dán Ferenccel és Ficzere Imrével, akik felidézték nekünk a régi időket.

Sokan talán még emlékeznek rá, hogy Eleken a Sportpálya közelében az egyik mobilszolgáltató telefontornya helyén régebben lőtér üzemelt. A helyén a “golyó fogó dombok”még ma is láthatóak.

Mára már se kiszolgáló épület, se őrtorony.

Se kiszolgáló épület, se őrtorony.

Bővebben…

Kategória: emberek, háború, történelem | Címke: | 1 hozzászólás

Tankönyvek forgalmazása Eleken

Egy korábbi írásunkban már szó esett egy bizonyos “Schillinger Miksa és Fia” által forgalmazott Bécs térképről, (https://elekfoto.com/2012/02/26/aprosagok-az-eleki-%E2%80%9Euzletsorrol-2/) ami valószínűvé teszi, hogy Eleken volt könyvesbolt és könyvforgalmazás is. Most egy újabb bizonyítékát szeretném megmutatni annak, hogy Eleken nem csak térképeket, de valószínűleg tankönyveket és atlaszokat is árultak.

Történelmi Atlasz polgári iskolák számára 1941-ből

Bővebben…

Kategória: háború, iskola, közigazgatás | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Schneider József elhunyt

Nemrég érkezett a hír, hogy az egykori eleki Schneider József 93 éves korában elhunyt.

Bár el kellett hagynia hazáját, egész életében elekinek érezte magát. Rengeteget tett egykori falujáért.

Köszönjük, Józsi bácsi, nyugodjék békében!

Kategória: család, esemény, gyász, történelem | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Böjt közepi ünnep, 2017.

Az idén március 22-re eső böjt közepi ünnep (“Mitte in der Fasta”) jó látogatottsággal zajlott le. Az eseményről bővebben (német nyelven) az Eleki Németek Egyesülete honlapján lehet olvasni.

A mulatságot hagyományosan az óvodában is megtartják. Az eleki közösségi tévéstáb jóvoltából két videofelvétel készült a rántotta ünnepéről:


Óvodai Mitte in der Fasta 2017

Mitte in der Fasta az eleki németek közösségi házában (Leimen-Haus):

Videó | Posted on Szerző: | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Hősök kertje

Az anyagaimat rendezgetve találtam rá, egy régi gépelt oldal fénymásolatára, így szeretném most közkinccsé tenni -pár fényképpel fűszerezve- Mátyási Károlyné óvónő írását a “Hősök kertjének” történetéről.

A “Hősök kertjének bejárata”.

Bővebben…

Kategória: épületek, emberek, gyász, háború, politika, tájkép, történelem | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Sikeres volt a könyvbemutató

[DEUTSCH]

G. Fabulya Éva “Viszik a németeket” (auf Deutsch “Die Deutschen werden weggebracht”) c. könyvének bemutatóját az eleki Reibel Mihály Kultúrház földszinti kis termében tartották március 17-én 17 órakor.

Mivel a vendéglátók és az esemény két főszereplője, G. Fabulya Éva szerző és Klemm Tamás szerkesztő egyaránt alulbecsülte a lehetséges érdeklődők létszámát, menet közben még jócskán kellett székeket hozni a terembe, hogy a több mint ötven, Elekről és környékéről érkezett vendég számára elegendő helyet kínálhassanak.

Ein Teil des Publikums, vierte v.l. Aloisia Finta, die eine Gewährsperson des Buches.

A publikum egy része, balról a negyedik Finta Elekné Lujza néni, aki az egyik, a könyvben megszólaló személy.

Az első előadást a szerző tartotta azokról az eseményekről és okokról, amelyek a II. világháború után az elekiek számára az ukrajnai kényszermunkához vezettek. Utána Klemm Tamás, a könyv kiadója mesélt a könyv keletkezéséről, és eközben még olyan, a saját családjához tartozó személyeket is említett, akik ugyan a könyvben nem szerepelnek, de ott voltak az ukrajnai munkatáborokban, és élményeik személyes indíttatást jelentettek számára a könyv elkészítésében való együttműködésre. Olyan titkokat és érdekes tényeket is bemutatott a vendégeknek, amelyek részben nem olvashatók a könyvben.

A jelenlévők az első és a második előadás alapján is érdekes kérdéseket tettek fel, és élénk beszélgetés alakult ki. Régi történetek keltek új életre vagy más megvilágításba.

Die Autorin Éva G. Fabulya und Verleger-Redakteur Tamás Klemm

G. Fabulya Éva szerző és Klemm Tamás, kiadó és szerkesztő

Lehetőség volt a könyvek megvásárlására is, mellyel szívesen éltek is a vendégek.
A német kiadás a “Die Deutschen werden weggebracht” cím alatt elérhető a német nyelvű könyvkereskedelemben Európa-szerte.

A megrendeléshez kattintson a BUCHBESTELLUNG/KÖNYVRENDELÉS menüre.

Kategória: csoportkép, emberek, esemény, irodalom, művészet, utazás | Címke: , , , , , | 1 hozzászólás

Az eleki Hauck családról

Császárné Sólyom Judittól érkezett a hír, hogy 2017. február 3-án Debrecenben elhunyt az Elekről származó Dr. Hauck Mátyás biokémikus, a Debreceni Orvostudományi Egyetem nyugdíjas adjunktusa. Gyermekkorát Eleken töltötte, itt járt általános iskolába, a Békéscsabán tett érettségi után került Debrecenbe.

Szülei, Hauck Mátyás és Walthier Izabella 40 évig voltak Elek nagy tiszteletben álló tanítói.

Hauck Mátyás és Walthier Izabella sírja az eleki temetőben


Azt viszont már kevesen tudják idősb Hauck Mátyásról, hogy 1945-ben önként csatlakozott a “malenkij robot”-ra a Szovjetunióba hurcolt elekiekhez. Mint a “Húséggel a hazához” mozgalom vezetője kötelességének érezte, hogy osztozzon az elhurcoltak sorsában. A munkatáborban is bátorította és arra ösztönözte az embereket, ne hagyják el magukat, ne adják fel a reményt.

Fontos szerepük volt a táborban a közös énekléseknek, a zenének.

Hauck Mátyás fiatal korában tagja volt az Eleki Diák Jazz-Bandnek is, erről egy következő írásban szólunk bővebben.

Hauck Mátyás éa az eleki Diák Jazz-band az 1930-as években

Hauck Mátyás éa az eleki Diák Jazz-band az 1930-as években

 

Mester Klára

Kategória: archiv, család, csoportkép, emberek, esemény, történelem | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Kutatás a régi Kálvária helye után

A Kálvária történetét nagyon részletesen taglalja a Tanulmányok Elek történetéhez II. kötetében Vígh Károly – Az eleki katolikus hitélet és oktatás története 1724-1948 között című munkája. “Az 1835. évi canonica visitato szerint Eleken már volt kálvária, melyet a település szélén emeltek a hívek. … A keresztút első állomása 1844-ben még a legelőhelyen volt, mely területet 1870-es évek elején osztottak ki házhelyül, s 1924-ben Strifler József tulajdonát képező 503. számú háznak a helyén állt (a mai Kígyó utcában). Az első állomástól húzódott a többi oszlop dél felé, a zsellérföldön át a homokbányákig.

De pontosan hol is volt a régi Kálvária? Fontos tudni, hogy régen minden településen megszámozták a házakat (később ebből alakultak ki a helyrajzi számok). Nem voltak az utcák elnevezve csak a házak számozva, egytől kezdődően. Majd elkezdték az utcákat megkülönböztetni egymástól, (pl: Széles utca, Hosszú utca) és végül kialakult a mai gyakorlat, az utcánkénti számozás. Nehezíti a régi Kálvária pontos helyének megtalálását az is, hogy azóta a helyrajzi számokat is módosították. Meglepő, hogy egyetlen használható támpont a “Kígyó utca” elnevezés, pont az a név, amelyet már egyszer “lecseréltek” Leninre is. A térképeket böngészve szerencsére sikerült találni egy 1800-as években készült kataszteri térképet, amelyen még a régi számozás is szerepel, az új mellett. Ezt ráhelyezve egy mai térképre megláthatjuk, hogy valójában hol is volt a Kígyó utcában az akkor 503. helyrajzi számú ingatlan.

A Kálvária a Kígyó utca 503 hrsz-től indult.

A Kálvária a Kígyó utca 503 hrsz-től indult.

Bővebben…

Kategória: emberek, mezőgazdaság, tájkép, történelem, természet, Uncategorized | Címke: , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

A malmok és a villanytelep

Eleken 1941-ben már három malom is üzemelt. Sajnos mára már csak kettő látható ezek közül.

Az eleki malmok 1941-ben.

Az eleki malmok 1941-ben.

Talán a legismertebb a “Kis malom” vagy “Henger malom”, amely Újtelepen a Kétegyházi úton található.

Bővebben…

Kategória: épületek, gasztro, ipar, mezőgazdaság, történelem | Címke: , , , , , | 2 hozzászólás