Az eleki templom 1824-ben

Az eleki plébánián még az 1990-es évek első felében is megvolt az a festményről készült fotó,  amit most mi is be szeretnénk mutatni.

Az általunk átnézett források és szakirodalom alapján máig nem sikerült kideríteni azt,  hogy ki készítette az egykori festményt,  illetve ki és mikor fényképezhette le azt.

Szerintünk valószínűleg Elek németek általi újratelepítésének századik évfordulójára festhette meg valaki korhűen Elek központi részét,  ami feltehetőleg nem sokban különbözhetett a kezdeti időszaktól,  illetve lehet,  hogy valaki “csak” ilyennek képzelte el a templomot és környékét 1824-ben,  de a festmény nem akkor,  hanem később készült el!

Ha forrásként nézzük a fotót,  akkor is érdekes,  hisz pl.  jól látszik,  hogy  egykoron a templomba még “fölfelé kellett menni”,  míg manapság erre már nincs szükség.

Akkor még egy kis hídon is át kellett mennie annak,  aki pl.  misére igyekezett,  ami az akkori,  a maitól igen csak eltérő földrajzi környezetet is bizonyítja! (A híd maradványait állítólag az 1990-es évek közepén megtalálták.)

A templom már akkor is nagy lehetett,  tehát nem az elsőről van szó,  ami valószínűleg az 1730-as évek elején épülhetett meg.

1830-39-ben már kb. 3200-3600-an élhettek Eleken,  míg 1734-39-ben,  vagyis az újratelepülések kezdetén  kb. csak 300-400-an, tehát szükség volt az új templom alapjainak a letételére 1776-ban.

A plébános 1834-ben Száll Antal volt,  aki 1819-75-ig,  vagyis a legtovább szolgát Eleken,  utolsó éveiben látását elveszítve is! (Eleken temették el.)

A fotón valószínűleg iskolát és lakóházakat láthatunk még.

2024-ben ünnepeljük Elek német újratelepülésének a háromszázadik évfordulóját,  így nyilván akkor is többen meg fogják festeni a templomot.

Valószínűleg pl. 2124-ben is sokat fognak jelenteni ezek az alkotások az akkori elekieknek!

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: archiv, épületek, egyház, festészet, művészet, Rapajkó, tájkép, történelem | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s