A mi régi, Arad vármegyei címerünk

Elek egészen az 1920-as  trianoni békediktátumig Arad vármegyéhez tatozott,  utána viszont  a megye legnagyobb része,  5 778 km2 Romániához került, de  egy  kicsi  része,  vagyis az egykori eleki járás nyugati része,  270 km2 szerencsénkre azonban mégis magyar kézben maradhatott.

Így elmondhatjuk,  hogy ennek az egykori,  minden szempontból fontos  magyar vármegyének mi,  elekiek vagyunk jogutódai manapság is,  ami minden szempontból büszkeség,  de felelősség is.

Azt sem szabad elfelejtenünk,  hogy 1920-23-ig  Elek Csonka-Arad vármegye székhelye is volt!

Ebbe a hagyományápolásba beletartozik az is,  hogy ismernünk kell az egykori vármegyénk címerét is,  melynek a szakszerű leírása a következő:

Arad vármegye címere

Arad vármegye címere

“Vágott doborpajzs (kerek talpú), alul hasítva. Felső ezüst mezejében egy-egy szemben álló,  kettős farkú vörös oroszlán,  gyökerestül kiszakított,  zöld lombozatú,  arany törzsű fát tart mancsaiban. A jobb oldali alsó zöld mezőben két,  hullámos ezüst pólya,  bal oldali kék mezejében zöld talajon ezüst vár áll kapuval,  lőrésekkel,  három,  vörös tetős tornyocskákkal. Az eredeti címert vörös bélésű,  ékköves,  ötlombos,  nyitott aranykorona fedi. Két telamonja (címertartója)  egy-egy levélszerű ornamentikán ágaskodó,  a pajzsra néző arany griff.  A két pólya a Köröst és a Marost jelképezi,  a vár pedig az aradi várat.”

Arad vármegye címerét 1767-ben Mária Teréziától (1740-80) kapta,  amit 1837-ben  V. Ferdinánd (1835-48) is megerősített.

Az 1993-ban elfogadott eleki címer is tudatosan vállalja a hasonlóságot az aradi címerrel.

Az eleki címer

Az eleki címer

Forrás:  Hoppál Dezső:  A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei.  Bp., 2001. 157 o.

A címerek lelőhelye: Wikipédia,   http://www.nemzetijelkepek.hu

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: politika, Rapajkó, történelem, Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s