Kategóriák
ünnep politika történelem Uncategorized

Egy 56-os forradalmár visszaemlékezése

Az 1956-os eseményekre emlékezett az ország október 23-án. Erre való tekintettel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a Facebook oldalán közzétett a “Pesti utca – 1956” című könyvből egy idézetet és ehhez tartozó levéltári dokumentumokat.

A könyvben az egyik fejezet Szigetvári Istvánról szól, aki egy kisebb csoport vezetőjeként részt vett a pesti harcokban. A fejezet címe: SZIGETVÁRI ISTVÁN “Maga lőtt, mi visszalőttünk, tehát kvittek vagyunk”.

A könyv letölthető a https://mek.oszk.hu/15200/15249/15249.pdf linken.

A visszaemlékezésében a pesti harcok mellett a gyermekkoráról és az 56-os forradalom utáni eleki életéről is mesél.

Kategóriák
emberek esemény közigazgatás politika

Új polgármester és képviselő-testület Eleken

A 2019. október 13-i helyhatósági választásokat nagy várakozással készültek az elekiek. Az eredmények alapján ez nem is volt alaptalan, hiszen a város vezetése alapjaiban változott meg.

Elek polgármestere a függetlenként indult Szelezsán György lett.

Szelezsán György - fotó: facebook
Szelezsán György

A képviselőtestület tagjai:
Botás Erika (független)
Ferenczi Zsolt (független)
Kecskés Andrea (független)
Pelle László (MSZP)
Turóczy András (független)
Veres Zoltán (független)

Eredményünkhöz gratulálunk, munkájukhoz sok sikert kívánunk!
Klemm Tamás – elekfoto

Kategóriák
archiv épületek család csoportkép emberek esemény politika történelem

“Ez is egyfajta történelem…” – A Bánkúty – Nádas család eleki gyökerei

Még 2016-ban, a kiűzetés és kényszermunkára hurcolás eleki emléknapján elhangzott beszéd után érkezett az alábbi levél:

„Nem tudom, tudod-e, hogy Édesapám valamikor 1944 őszén vagy 1945 kora tavaszán, mint hadifogoly többed magával a Szovjetunióból érkezett vagonban Elekre, hogy az ottani családokhoz bekvártélyozva “felhizlalják” őket és a Dálnoki Miklós Béla-féle csapattal (1.) a német frontra küldjék harcolni a németek ellen. ( Mire „harcra készek” lettek, szerencsére vége lett a háborúnak…)

Az elekiek szívesen fogadták őket, még bálokat is adtak, ahol is Édesapám megismerhette Bánkúty Irént, akit 1947-ben el is vett feleségül. A levelezésük megvan, a lányunk legféltettebb olvasmánya….. Ez is egyfajta történelem.”

Bánkúty Irén és Nádas József Elek, 1947

Mint azóta megtudtuk, a levélíró édesapja, Niszler /Nádas József, a Magyar Királyi 151.számú mozsárüteg tartalékos hadnagya -civil foglalkozása szerint erdőmérnök- 1943. január 12–én , a „doni áttörés” (2.) során tűnt el /esett  szovjet fogságba, s így érkezett egy év múlva  vagonban, hadifogolyként Elekre.

A családtörténetek így adnak támpontot a helyi történelem homályos részeinek a kiderítéséhez.

Bánkúty Irén és Nádas József esküvője, Elek, 1947
A menyasszonytól balra Mester György és Takács Klára, Dén József ésKatona Antónia. A vőlegény mellett Jäger Kornélia és ifj. Bánkúty / József

 

De ezútttal maradjunk a családtörténetnél.

Bánkúty /Zielbauer József, korábbi medgyesbodzási főjegyző háza Eleken a Dózsa György és Arany János utca sarkán volt, itt tartották Bánkúty Irén és Nádas József esküvőjét.

A menyasszony legjobb barátnői  Katona Antónia és Takács Klára voltak – még a medgyesbodzási gyerekévekből. Életük végéig szoros barátság fűzte össze őket. Nem véletlen tehát, hogy az esküvőn mint koszorúslányok vettek részt – vőlegényükkel/ férjükkel.

Közös karácsony a Bánkúty családnál, Elek, 1950, Dózsa Gy.u. Középen Vitéz Bánkúty József

Az ifjú Nádas család a Dunántúlra költözött, de a barátság életük végéig megmaradt.

Kezdetben gyakran találkoztak a Bánkúty nagyszülőknél vagy a Mester családnál, akik ekkor Eleken a Kétegyházi út 19. számú házban laktak.

Nádas és Mester család, Elek, 1951

A Nádas és Mester szülők kölcsönösen gyermekeik keresztszülei lettek.

Két barátnő, három gyerek, két keresztanya

A Nádas család eleki látogatásai akkor ritkultak meg, amikor az édesanya, Bánkúty Irén, , tragikusan hirtelen, korai halála után a Bánkúty nagyszülők a Dunántúlra költöztek, hogy segíteni tudjanak a nehéz helyzetben.

“Boldog gyerekkor”
Elek Kétegyházi u 19.

A „Nádas gyerekek”, Irén és József, akik a szüleik keresztnevét viselik, máig szép emlékeket őriznek a nagyszülőknél és a keresztszülőknél töltött boldog eleki napokról.

(1.)Dálnoki Miklós Béláról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ideiglenes_Nemzeti_Korm%C3%A1ny

(2.)https://www.google.com Magyar Királyi 151.számú mozsárüteg

 

Mester Klára

 

Kategóriák
ünnep csoportkép egyház emberek esemény gyász háború közigazgatás meghívó politika szobrászat

Országos megemlékezés Eleken január 19-én

Az idén a Magyar Köztársaság kormánya Eleken tartotta meg hivatalos megemlékezését január 19-e, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából.

Semjén Zsolt beszédet mond 2019. január 19-én

Az ünnepség előtt Kiss-Rigó László megyéspüspök tartott misét a templomban.

Ünnepi megemlékező szentmise a templomban (Kiss-Rigó László)

Az ünnepi koszorúzáson Pluhár László polgármester történelmi bevezetője után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott díszbeszédet. erről a boon.hu-n jelent meg először cikk itt:
http://www.boon.hu/semjen-zsolt-tortenelmi-bun-a-nemet-nemzetiseg-egykori-eluldozese/4113370 

A hirado.hu bejegyzése az eseményről itt található: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/01/19/semjen-zsolt-tortenelmi-bun-a-nemet-nemzetiseg-egykori-eluldozese?fbclid=IwAR0zopwZSBao_SWvTuKSTP2TFzvmsdJu05oCISt48KYolEYoIiVd_KHAiGE

Az eseményen többek között részt vett Németország nagykövete, valamint a hazai politikai élet és a német kisebbség vezetőinek jeles képviselői, akik – katonai díszkísérettel – koszorúkat helyeztek el az emlékművön.

Volkmar Wenzel német nagykövet a koszorúzáson

A koszorúzás után a vendégek egy része megtekintette az Eleki Németek Egyesülete székházát a helytörténeti kiállítással.

Vendégek a Leimen-Házban. Balról: Schubert Olívia, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke,  középen Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti képviselő.

A kiűzetési emlékmű a koszorúzás után – Vertreibungsdenkmal nach der Kranzniederlegung

Az ünnepségről videofelvétel is készült, az ElekTV felvételeit nemsokára idézzük, amint megjelenik.

Szöveg és fotó: Klemm Tamás.

A cikk a következő forrás továbbközlése: https://vddelek.wordpress.com/2019/01/20/orszagos-megemlekezes-eleken/

Kategóriák
archiv család emberek esemény politika Rapajkó szakma történelem

Amikor egy kerítésoszlopról kiderül: egykor ágyúcső volt… – Wittmann Attila helytörténeti kutatásai

A Neue Zeitung 2018/38-as számában jelent meg az alábbi írás Wittmann Attiláról.

Kategóriák
emberek politika rólunk történelem

Telefonkönyv 1943.

Dávid Zsolt barátom vásárolt meg egy 1943. májusi országos “telefonkönyvet”, amelyben természetesen Elek is benne van.

“A vidéki hálózatok betűrendes távbeszélő névsora”

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény politika szakma történelem

Megtörni a hallgatást / Das Schweigen brechen

„WER VOR DER VERGANGENHEIT DIE AUGEN VERSCHLIEßT, WIRD BLIND FÜR  DIE GEGENWART“  RICHARD VON WEIZSÄCKER

(1984 és 1994 között Richard Karl Freiherr von Weizsäcker a Német Szövetségi Köztársaság elnöke volt, hivatali ideje alatt egyesült újra Németország)

 „Aki nem akarja megismerni a múltat, vakon tekint a jelenbe.” Ennek a mottóként választott  idézetnek jegyében hangzott el egy előadás 2017. október 21-én Németországban, Laudenbachban a „Kulturkreis Elek” / Elekiek Kulturális Egyesülete meghívására.

A  rendezvényről  és az eleki eseményeket taglaló előadásról a Weinheimer Nachrichten / Weinheimi Hírek c. lapban jelent meg az alábbi cikk német nyelven. A későbbiekben magyar fordítását is mellékeljük.

Kulturtagung 2017 WN

Az  Schinagel család története is az előadás része volt.

Schinagel Ferenc szabómester , volt huszártiszt és családja, Elek, 1930-es évek

 

Varga Györgyné Selley Mária családja is érintett volt az Eleken  1944-46-ban történt szörnyűségekben. A kép bal oldalán édesanyja, Schinagel Irén áll, mellette testvérei: a bátyja, József és a jobb oldalon a húga, Anna .  Előttük a szülők ülnek: Schinagel Ferenc szabómester , volt huszártiszt és felesége, sz. Purczel Mária.

Vargáné Selley Mária -mint a háború után született korosztályból még sokan- úgy gondolta, “legfőbb ideje, hogy megismerjük a múltat”, s  megosztotta velünk nagynénje, Schinagel Anna( sz : 1927. augusztus) történetét. Köszönet neki érte!

“1944 őszén az oroszok házaknál voltak elszállásolva, így a Schinagel házban is.  (Az egykori piacnál – Ady E. u. 3.- itt volt a Nagypapa a szabósága is ). Még tolmácsnak is használták a Nagypapát, persze attól még a lányát elvitték Krivoj Rogba és a házat is kifosztották, ha nem tetszett valami, még lövöldöztek is…..szóval szörnyű volt….”

“Ani néni törékeny, érzékeny kislány volt / 17 éves / az embertelen bánásmódtól, a hidegtől és a körülményektől megbetegedett, megfázott és tífuszt kapott, úgyhogy szeptemberben visszaküldték, de nem Elekre, hanem egy hadi kórházba a Lengyelország melletti Frankfurtba. Itt vizsgálgatták orosz és német orvosok is, tüdőbajt is megállapítottak nála, úgyhogy újra bevagonírozták és továbbvitték Drezdába.
Ez az egész tortúra 2 és fél évig tartott, közben elkezdődött a kitelepítés is, és a Nagypapát, Schinagel Ferencet és a feleségét is elvitték. Az anyu, Schinagel Irén csak azért úszta meg, mert ismét gyermekágyas volt.

A sok viszontagság közepette a szerencsétlenségben szerencséje is volt, mert itt ismerte meg Karl Pfaff német tisztet, aki szintén sérült volt. A szép, fiatal, törékeny lány megtetszett neki, később a felesége is lett. Persze nem ment ez ilyen könnyen.
A hadikórházból csak az apa – aki már Németországban volt –  hívó, garanciát vállaló levelére adták ki Ani nénit.
Németországba kerülve a legjobb kezeléseket kapta. Családot alapított a viszontagságai alatt megismert Karl Pfaffal, 2 fiúk született és mondhatom, hogy nagyon boldogan éltek ill élnek a mai napig.
Schinagel Anna 90 éves…
Valószínűleg az őrangyalának köszönheti , hogy ezt a viszontagságot túlélte, igaz, hogy a következményeit egy életen át viselte, az izületei és az izmai sosem lettek a régiek…”

Selley Máriáék látogatóban Anna Pfaff családjánál Németországban

Kategóriák
archiv emberek ipar mezőgazdaság munka politika

Urbáriumok az 1700-as évekből (névsorokkal)

Az urbárium a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt, tartalmazta többek között a jobbágyok kötelezettségeit, állatállományát, eszközeit, szerszámait, telkének nagyságát és milyenségét is. (forrás: wikipédia) Gyakorlatilag egyfajta kibővített “gazdasági összeírás” amiben szerepelt a gazdák neve is.

Urbarium 1796 (www.hungaricana.hu)

Kategóriák
emberek esemény film gyász művészet politika történelem

A GUVPI lágerek foglyai – a magyarországi németek kényszermunkára hurcolása

Éppen elmúlt január 19., a magyarországi németek elhurcolásának és elüldözésének emléknapja. Ennek alkalmából 21-én, vasárnap az eleki kiűzetési emlékmű előtt immár hagyományosan megemlékezést tartott az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat és az Eleki Németek Egyesülete.

A megemlékezésről az Eleki Németek Egyesülete honlapján olvashatunk: Megemlékezés 2018

Az egykori szovjet lágerekről film is készült, melyben eleki vonatkozású részletek is láthatóak. Ezek megtekinthetőek a következő youtube-linkeken.

  1. A GUVPI lágerek foglyai 1. része:

 

2. A GUVPI lágerek foglyai, 2. rész:

Kategóriák
család emberek esemény politika történelem

Elek, 1945. január 11.