A Neue Zeitung 2018/38-as számában jelent meg az alábbi írás Wittmann Attiláról.
Szept.11-i bejegyzéssel ajánlás található a Neue Zeitung facebook oldalán:
https://www.facebook.com/NZ.Budapest
Az interjú magyar fordítását is mellékeljük.
Amikor egy kerítésoszlopról kiderül: egykor ágyúcső volt… – Wittmann Attila helytörténeti kutatásai
Wittmann Attila köztisztviselő a kétegyházi Polgármesteri Hivatalban. A két gyermekes családapa szabadidejében évek óta 2. világháborús emlékek után kutat Elek- Kétegyháza térségében, ill. annak környékén. Honnan ez az érdeklődés?
Már kisgyerekként érdekelt a történelem. Eleken nőttem fel, ahol a nagyapám sokat mesélt; például arról, hogy hogyan érkeztek 1724-ben a települést újjáépítő első családok Frankföldről. Elmondása szerint Bajáig a Dunán hajóztak, onnan saját szekereiken jöttek tovább.
Tőle hallottam, azt is, hogy az egykori eleki születésű parlamenti képviselő, Johann Wittmann az ősünk volt. 1887-től 30 évig képviselte a szentannai (ma Újszentanna, Románia) körzetet.
De az 1944. szeptemberi harcok, melyek nem messze a házunktól zajlottak, szintén nagyon felkeltették az érdeklődésem.
A sokféle történet közül miért éppen a 2. világháború foglalkoztatta leginkább?
Gyerekként elsősorban a kor haditechnikája nyűgözött le, azonkívül szerettem volna a valós tényeket megismerni.
Az iskolában u.i. semmit nem hallottunk arról, hogy 1944-ben ez a környék csatamező volt, amikor a magyar hadsereg két héten át próbálta – tulajdonképpen hiába – a szovjet Vörös Hadsereget feltartóztatni.
Nos, sok évvel ezelőtt elkezdtem szemtanúkat keresni és kikérdezni, úgyszintén tárgyakat gyűjteni.
Így fedeztünk fel pl. egyik barátommal, Domokos Ferenccel egy kerítésoszlopot, amelyről kiderült, hogy egy német repülőgépből származik (Henschel 129 B2 R2), és egykor ágyúcső volt.
A gépnek 1944 szeptember 21-én Lőkösháza közelében kényszerleszállást kellett végrehajtania.
Ezt a tárgyat aztán a szolnoki repülőmúzeumnak ajánlottuk fel.
Egyébként az is érdekes, hogyan hasznosították az emberek a háború után a hadi roncsokat: készült pl. nagyobb töltényhüvelyekből kolomp, vagy a kutyának itatóedény.
Nem egyedül dolgozik ezen a területen?
Tagja vagyok a “PATINA” Hely- és hadtörténeti Kutató Egyesületnek, és az egyesületünk együttműködik a Munkácsy Mihály Múzeum régészeivel Békéscsabán. Velük egyeztetve végzünk terepbejárásokat és vannak közös kutatásaink is.
Ha valami értékeset találunk, megvizsgálják, és egy múzeumba kerül.
Mi a célja a tevékenységének?
Kiállításokat szervezünk pl. Orosházán, Kétegyházán. Gyakran tartok rendhagyó történelemórákat iskolákban a diákoknak a térség 2. világháborús eseményeiről.
Ma már nemcsak levéltárakban lehet kutatni, hanem az interneten is nagyon sok minden elérhető.
Nemrég fedeztem fel pl. ezt az oldalt:
http:// wwii.germandocsinrussia.org/de/nodes/1-bestand-500
elekfoto 