Kategóriák
emberek esemény film gyász művészet politika történelem

A GUVPI lágerek foglyai – a magyarországi németek kényszermunkára hurcolása

Éppen elmúlt január 19., a magyarországi németek elhurcolásának és elüldözésének emléknapja. Ennek alkalmából 21-én, vasárnap az eleki kiűzetési emlékmű előtt immár hagyományosan megemlékezést tartott az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat és az Eleki Németek Egyesülete.

A megemlékezésről az Eleki Németek Egyesülete honlapján olvashatunk: Megemlékezés 2018

Az egykori szovjet lágerekről film is készült, melyben eleki vonatkozású részletek is láthatóak. Ezek megtekinthetőek a következő youtube-linkeken.

  1. A GUVPI lágerek foglyai 1. része:

 

2. A GUVPI lágerek foglyai, 2. rész:

Kategóriák
archiv család emberek esemény háború Rapajkó

Levelek a háborúból

1939-ben kötöttek házasságot
1939-ben kötöttek házasságot

Az eleki Niedermayer  Miksa és Zielbauer Terézia igencsak embert próbára tevő időszakban kelt egybe. Első gyermeküknek,  Ernőkének  sem tudtak sokáig együtt örülni,  mert közbeszólt a történelem. A férj  bevonulása után alig pár hónappal,  1943. január 16-án, 26 évesen hősi halált halt  az oroszországi Ilinkánál. Felesége csupán 23 éves volt akkor.

Niedermayer Miksáról tudomásunk szerint nem maradt fenn katonai fénykép,  így most csupán ismeretlen magyar honvédekről és tiszteseket megörökítő fotókat tudunk közölni,  akik valószínűleg  a keleti fronton harcoltak az akkori szövetségesekkel együtt a szovjetek ellen.

Valószínűleg sok eleki honvéd is hasonló körülmények között szolgált
Valószínűleg sok eleki honvéd is hasonló körülmények között szolgált a fronton valahol a nagy Oroszországban
Az egyik közölük akár Niedermayer Miksa is lehetett vona
Az egyik közölük akár Niedermayer Miksa is lehetett vona

Az egyik leveléből tudjuk,  hogy aknavetős kiképzést kapott Rozsnyón, de a géppuskázókhoz került.

"Mit csinál a kis Ernő..."
“Mit csinál a kis Ernő…”
"Mi újság van még otthon?"
“Mi újság van még otthon?”

Az 1942. május 16-án írt leveléből sok mindent megtudhatunk a frontra való kimenetel előtti helyzetéről.

Kategóriák
archiv emberek háború munka történelem

A gyulai talicskás ember története

Schriffert Antal, a gyulai "Talicskás ember" (1912-1993)
Schriffert Antal, a gyulai “Talicskás ember” (1912-1993)

Gyerekkori emlékeket idézett fél a gyulai honlap története a pont húsz éve elhunyt Schriffert Antal úrról, akit a legtöbben “a talicskás” néven ismertek. Sorsa hasonló volt az eleki németekéhez: a háború után kényszermunka-táborba került, ami mély nyomot hagyott lelkében. Az őt nem ismerők számára esetleg ijesztőnek tűnő rongyos külseje tudatos döntés eredménye volt, mivel megfogadta, hogy addig fog rongyokban járni, amíg az orosz megszállók hazánkban vannak. Története elolvasható a gyulai honlapon itt: www.gyulavaros.hu/objektiv-nelkul/schriffert-ur-a-gyulai-talicskas-ember

A kép forrása is a fenti honlap.

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény háború politika történelem utazás

Katonai temető

A következő fényképet Zahorán Attila (Kétegyháza) küldte el számunkra. Egy eleki ház lomtalanításakor került elő a felvétel. Valamikor 1944-ben készülhetett valószínűleg Ludowikowka településen a mai Ukrajna területén. Többszörös digitális nagyítást követően a fejfákon magyar katonák neve lett olvasható. A Hadisír Gondozó Iroda segítségével a nevek mellé néhány adat is került.

Magyar katonai temető, eleki hősi halottal.

Sztatoszta László Szül: Dávidfalva, 1920.04.04.  Meghalt: 1944.09.10. elvérzett

Niedermayer György Szül: Elek, 1911.05.10.  Meghalt: 1944.08.01.  aknarobbanás

Boda Mozes  Szül:Diósd, 1920.11.08. Meghalt: 1944.09.17.  aknaszilánk

Oláh József  Szül: Balmazújváros, 1915.02.05.  Meghalt: 1944.09.12. aknatámadás

Tóth János Szül: Vámospércs, 1917.01.09.  Meghalt: 1944.09.10.

Post János         Szül:1899-?-?             Szül. hely: ?         Meghalt: 1944.06.02.

A többi név megfejtése még várat magára.

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv család emberek esemény Rapajkó történelem utazás

Aki túlélte…

Rapajkó Tibor

Hack Antal 1925. augusztus 27-én született Eleken egy szegény családban. 1945. január 2. és 1947. július 17. között kényszermunkán (málenkij robot) volt az édesapjával és az öccsével a Szovjetunióban.

Hack Antal
Hack Antal

A “bűne” csak az volt,  hogy német. Az optimizmusa és humora szerencsére mégis hazahozta!

A fénykép az 1950-es évek elején készült.

Isten éltesse Tóni bácsi!