Az egykori gepida királyság
Ha megnézzük ezt, az egykori gepida királyságot ábrázoló térképet, akkor igen szembetűnő, hogy pl. a Kárpát-medence egy tekintélyes része is a fennhatóságuk alá tartozott, az viszont a véletlennek tudható be, hogy a keleti határuk szinte megegyezett a régi keleti magyar határral.
A gepidákról viszonylag keveset tudunk, hisz magukról csak régészeti emlékeket hagytak az utókorra, róluk főleg a bizánciak , gótok írtak. (Békés megyében viszonylag kevés gepida sírt találtak, de valószínűleg jóval több a feltáratlan.)
Mivel egykoron Elek mai területén is éltek gepidák, így a mostani elekieknek is illik egy kicsit többet tudni róluk!
Azt tudjuk róluk, hogy keleti germán eredetűek, a vandálokkal, gótokkal álltak rokonságban. Az ő őshazájuk is Skandinávia, de 260 körül már Erdélyben harcoltak a dákok ellen, 380 körül már elfoglalták a Maros és a Körösök vidékét is. 551-ben bizánci “segédlettel” a longobárdok legyőzték őket, 567-ben pedig az avarok győzedelmeskedtek felettük, így a gepidák eltűntek, mivel beolvasztották őket.
Milyenek lehettek a gepidák? A leletek alapján a régészek szerint ilyen lehetett a gepida embertípus: zömök, közepes termet, robusztus testalkat. A kezdeti nordikus típus a más népekkel való keverés miatt később megváltozott.
Gepida női viselet
Főképpen a Tisza mentén tártak fel sok gepida sírt, melyekből meg lehet állapítani azt, hogy fejlett volt a fazekasságuk, fém- és csontművességük.
Szolnoki (szandaszőlősi) lelet
Eleken a két világháború közötti időszakban a mai sportpálya és az országhatár közötti területen találtak gepida sírokat, agyagedényeket.
Jó tudni, hogy egykoron élt itt egy fejlett kultúrával rendelkező nép, melynek tagjai lehet, hogy nem testmagasságukkal tűntek ki, de mégis komoly erőt jelentettek, sőt nagyhatalmi érdekeket is sértettek, ami miatt el kellett tűnniük, de hogy azért ez teljesen mégse történjék meg, emlékük előtt most jelképesen megemeltük nem létező kalapunkat.
Forrás: Bánosi György-Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Bp., 1999. 159 o
Erdmann Gyula-Havassy Péter szerk. : Békés megye képes krónikája. Békésbsaba, 2001. 407 o.
Havassy Péter szerk. : Eleki évszázadok. I. k. Elek, 200. 207 o.
Wikipédia
A fényképek lelőhelyei: Wikipédia, www.jam.nyirbone.hu .
Rapajkó Tibor
