70 éve végeztek az eleki zárdában

Végzősök az eleki zárdában-1943

Végzősök az eleki zárdában (1943)

Még a nyáron több érdekes fényképet kaptunk,  amelyeket ezennel örömmel meg is osztunk az érdeklődőkkel.

Az 1943 nyarán készült,  mai fogalmak szerint ballagási fotó több szempontból is történeti forrásnak számít,  hisz pl.  több olyan személy is található rajta,  akiknek a hatása valamilyen szempontból máig érződik.

(A képen látható ballagók a négy elemi után végezték el a négyosztályos polgárit,  ahol a nővérek tanítottak,  de voltak olyanok is,  akik utána középiskolában tanultak tovább.)

Kezdjük a tanárokkal,  akik apácák is voltak (iskolanővérek-S.S.N.D),  balról jobbra:  Mária Emerika,   aki kézimunkát tanított ( Eleken temették el),  Mariella,  aki kémiát tanított,  Modeszta,  aki  Temesvárról jött,  ő volt az igazgató,  de  német szakos is,  (őt is Eleken temették el),  Mária Bóna,  osztályfőnök,  matematika-fizika szakos,  de egészségtant is tanított (1950 után a debreceni Svetits Intézet tanára lett), Mária Raffaella,  aki magyar szakos  volt és Krizosztoma,  aki szintén magyartanár volt.

Mindenképpen el kell mondani egy fontos irodalomtörténeti vonatkozást is,  ami Mária Bóna nővérhez kapcsolódik!  Szabó Magda (1917-2007)  Kossuth-díjas (1978) és Corvin-lánccal (2001) is elismert író 1978-ban megjelent Régimódi történet (1978/1971)  című önéletrajzi vonatkozású regényének 227. oldalán ezeket olvashatjuk:  “…,  Mária Bonáról még Bartók Bella sem meri állítani,  hogy lendületes órákat tart,  Mária Bona olyan,  mint a neve,  jóságosan unalmas.”

(Ez a regénye is olvasható németül.)

Az idézet is azt bizonyítja,  hogy mégis jelentős személyiség lehetett,  ha még egy regényben is feltűnik alakja.

Az egyik eleki tanítványa szerint azonban az igazsághoz tartozik az is,  hogy a regényben szereplő Mária Bóna rövid jellemzése az írói fantázia eredménye,  vagyis a valóságban teljesen más volt.

Az akkori diákok közül a felső sorban baloldalon az első: Szabó Pálné Zielbauer Franciska (1929-),  aki máig sokat tesz a német hagyományok megőrzéséért,  Modeszta nővér mögött Klarissza Klemm (Wild Klára,  1929-2012),  aki sajnos nem régen halt meg,  de selyemképeit máig megcsodálhatjuk Eleken,  a felső sorban a  hatodik:  Sebesi Lászlóné Szekán Zsófia (1926-2005),  aki a rendszerváltoztatás előtt országgyűlési képviselő volt.

A diákok ruházata is sokatmondó,  a kornak megfelelően,  magyaros,  ami azért is érdekes,  mert a végzősök nagy része német volt,  de ami semmilyen problémát nem jelentett, mert a kettő nem zárta ki egymást.

Ha jobban megnézzük a díszes ruházatot,  akkor az is feltűnik,  hogy nem minden öltözet egyezik meg,  ami a nehéz,  háborús helyzettel magyarázható!

Osztálytalálkozó 1993-ban

Osztálytalálkozó 1993-ban az egykori iskola udvarán

Egy másik csoportképen az egykori végzősök egy része látható 1993 nyarán,  az egykori iskolájuk udvarán. (Az ajtó előtt kék ruhában:  Szabó Pálné).

Az is önmagáért beszél,  hogy a közösségi tudat még annyi megpróbáltatások után is ki tudott tartani,  és annak ellenére,  hogy a II. világháború után az egykori osztálytársakat a történelem szétszórta Németországba, USA-ba,  Kanadába,  Eleken mégis többször meg tudták tartani találkozójukat 1989-90 előtt is!

Ma már nagyon kevesen élnek a fényképen láthatók közül. A nővérek az 1950-es “megegyezés” után nem taníthattak Eleken,  hisz a rend iskoláinak nagy részét elvette a törvénytelen hatalom, és 1990 után pedig a rend már nem tudta újraindítani az egykori eleki iskolájukat,  amivel mindenki sokat veszített!

Az iskolanővérek közös eleki sírja

Az iskolanővérek közös eleki sírja

Mária Emerika és Modeszta nővérek közös sírja az eleki temetőben fő helyen ma is megtalálható,  bárki leróhatja kegyeletét.

Az eleki halotti anyakönyvi bejegyzések szerint Korcsolay Mária Emerica 1946. március 30-án halt meg szervi szívbajban 35 évesen! (Nyíregyházán született.) Az élete annyiban volt “szerencsésebb”,  hogy nem kellett megélnie az eleki feloszlatást.

Benkő (Bottner)  Mária Modeszta,  aki főnöknő volt Eleken,   1885. november 26-án született Temesszentandráson (ma Románia),  és 1961.  április 30-án halt meg a gyulai kórházban tüdő- és epebetegségben.

Nem tudjuk,  hogy mi történt vele az eleki kényszerfeloszlatás után. Az viszont tény,  hogy halála előtti lakhelye az eleki plébánia volt.

Szabó Pálné zászlóanyaként 2000-ben

Szabó Pálné zászlóanyaként 2000-ben

Köszönjük Szabó Pálné Zielbauer Franciskának a fényképeket és a fontos információkat.

(Írásunk egy rövidebb változata megjelent az Eleki Aktuális 2013 szeptemberi számában Ballagás az eleki iskolanővéreknél,  1943-ban címmel.)

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: archiv, csoportkép, egyház, irodalom, iskola, művészet, Rapajkó
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s