Elek újratelepítője 350 éve született

 

Johann Pammer: Báró Johann Georg sikertörténete már 2013-ban megjelent

Johann Pammer: Báró  Harruckern János György sikertörténete című könyve már 2013-ban megjelent

Báró Harruckern János György születésének 350. évfordulójára  ez év március 25-én emlékeztek a nevét viselő középiskola központjában, Gyulán.

Erre az évfordulóra időzítve 2013-ban egy értékes könyv jelent meg az Eleket is újratelepítő báró szülőhelyén, Schenkenfeldenben.

2014. március 25-én Johann Pammer osztrák helytörténész Gyulán bemutatta német nyelvű prezentációját,  amit Reisz Ádám,  a tanintézet némettanára  fordított magyarra.

A szerző pont ezen a jeles napon dedikálta az ajándékba kapott könyvét R. T.-nak

A szerző pont ezen a jeles napon dedikálta az ajándékba kapott könyvét R. T.-nak

(Mi is részben ez alapján emlékezünk ezen jeles báróra,  akinek hatása ma is érződik Békés megyében!)

Johann Pammer,  mint ahogy a könyve  címe is arra utal,  a sikert,  illetve az ehhez kapcsolódó szerencsét helyezi a központba,  amelyek  elősegítették  a viszonylag “egyszerű” családból származó Harruckern János György felemelkedését,  de emellett fontosak voltak még a következők is:  hűség,  tisztesség,  szakértelem és találékonyság is.  Ezeket a következőkkel bizonyíthatjuk:

Harruckern apja takács volt,  de anyai ágon, a Schlägerek viszont  már nemesek,  akik igaz,  később elveszítették azt,  de megmaradtak máltai lovagoknak.

Az ifjú Harruckern János György később egyik anyai nagybátyához,  Schläger Mátyáshoz került,  aki pap is volt,  és akitől megtanult  görögül és latinul.

15 éves korában viszont már a másik nagybátyához került,  aki Serenyi  grófnál volt udvarmester. (Ez a család komoly morva és magyarországi kapcsolatokkal rendelkezett.)

A későbbiekben járt német, francia,  belga,  spanyol földön is,  de sikeresen katonáskodott is. A bécsi egyetemen filozófiát és jogot tanult,  magiszteri címet szerzet. Amikor visszatért a nagybátyához,  az már a passaui püspök barátja volt.

A házassága is sikeres volt,  hisz felesége, Vorster Mária egyik testvére,  illetve nagybátyja is  a hadseregben élelmezési biztosként szolgáltak,  ennek köszönhetően foglalkozott ilyen dolgokkal ő is.

Munkájával a Habsburg uralkodók mindig meg voltak elégedve,  mint ahogy Savoyai Jenő is.  (A rábízott anyagi javakkal minden esetben el tudott számolni!) A becsületessége és lojalitása miatt birodalmi lovagi címet is kapott,  de ezért kaphatott pl. jelentős birtokot a mai Békés megyében is.

Volt egy nagyszerű újítása is,  a kenyeret a harcmezőn sütötték,  így nem kellett várni arra,  hogy távolról megérkezzen ez a fontos dolog.

Önmagárt beszél az is,  hogy bécsi lakása Savoyai Jenő palotája,  a Belvedere mellett épült fel.

Arra is gondolt,  hogy Schenkenfeldenben saját emlékére kápolnát építtessen.

Néhány személyes gondolat:

Ezek a tények is azt erősítik meg,  hogy Harruckern János György ma is példaképül szolgálhat,  hisz személye is azt bizonyítja,  igenis lehet tisztességesen vezetőként tevékenykedni,  illetve lehet úgy is meggazdagodni,  hogy másokat nem károsítunk meg!

Az is jó,  hogy ez az új Harruckern-könyv osztrák-magyar közreműködéssel valósulhatott meg,  hisz  az itteni segítséget a megyei,  vagyis a gyulai levéltár szakemberei biztosították.

Mivel egykoron Elek is “Harruckern-országhoz” tartozott,  így az  is természetes,  hogy egy viszonylag hosszabb leírás is olvasható a német vonatkozásokról,  melyek természetesen főleg a német olvasóknak mondhat újat. (239.  o.)

Egy tisztességen, sok új információval megírt,  sok forrást és bőséges szakirodalmat felhasználó munkáról van szó,  amit minden,  ezzel a korszakkal foglalkozó történésznek is el kell olvasnia.

Legvégül talán azt lehetne elmondani,  hogy e sorok írója abban találja magát szerencsésnek,  hogy az eleki születésű Reisz Ádámnak köszönhetően találkozhatott,  illetve el is beszélgethetett azzal a Johann Pammerrel,  aki egy új szemléletű könyvet írt az általa is nagyra tartott báró Harruckern János Györgyről.

A gyulai középiskola udvarán 2012-ben (Megyeri Zsolt felvétele)

A gyulai középiskola udvarán 2012-ben (Megyeri Zsolt felvétele)

Báró Harruckern János György, aki Eleket is újratelepítette 1724-ben,  1742. április 28-án halt meg,  a bécsi István- dómban nyugszik. Békés megyéből,  így Elekről is  hányan hajtottak itt fejet emléke előtt?

Forrás: Pammer,  Johann: Die Erfolgsgeschichte des Johann Georg Freiherr von Harruckern. Schenkenfelden,  2013. 264 o.

(Harruckernre emlékezve című írásunk az Eleki Aktuális  2014 májusi lapszámában jelent meg.)

Rapajkó Tibor

 

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s