Kategóriák
archiv épületek egyház modern szakma történelem technika

Képeslap a 70-es évekből

A hatvanas-hetvenes években készült néhány képeslap Elekről. Az itt következőt gyerekkoromban még láttam árusítás közben, minden bizonnyal a postán.

A bal felső képen a templom melletti iskolaépület látható, melyet a 80-as évek közepén-végén lebontottak, hogy a mostani Polgármesteri Hivatalt építhessék a helyére. Impozáns épület volt, szerintem kár érte. A nagy fa, mely itt is látható, jelenleg is áll a Hivatal mögötti parkolóban. 1980-ban, amikor elsős voltam, az iskola leginkább kellemes termében tanulhattam (balról az első három ablak, de a Gyulai út oldalán is volt neki talán négy). A képen jobb oldalt a kerítésen látható kis fekete ajtón mentünk be, a bicikliket mindenki a nagy fa köré támasztotta, majd kezdődhetett a tanítás. Volt egy félelmetesen érdekes nagy beton szeméttároló is nem messze onnan az udvaron, körülbelül a most a parkolóban kanyarodó út melletti gyepes részen, a szomszéd ház kerítése mellett. Vaslemez ajtajai voltak egykoron, amik az én időmben részben hiányoztak, és hatalmasakat lehetett játszani benne… A szemétben 🙂

Az iskola a kezdetektől, ha nem tévedek, 1903-ig egyházi iskola volt, ezért is építették a templom mellé. 1903-tól állami kezelésben állt, ez volt az általános iskola, míg az ún. zárda a lányok iskolája volt 1923-tól. Volt még a polgári iskola a Hősök útja és a Szent István utca sarkán, ennek épülete legalább áll még manapság is, ha gyerekek nincsenek is már benne… A mai általános iskola 1950 körül alakult meg, amelynek ezek mind részei voltak.

Elek nevezetességei a 70-es években
Az iskola, a főtéri étterem és a Román Iskola a templommal a háttérben, kb. 70-es évek eleje

Figyelmes sétálók felismerhetik az Üvegház ma is álló csodás épületét. Kicsit átalakítva jelenleg a Kínai Népköztársaság exportját, illetve a helyiek öltözködését szolgáló intézmény a főtéren. Helyén egykor házak, illetve, ha minden igaz, az eredeti tanácsháza állt, amiket valamikor a hatvanas-hetvenes években lebontottak, helyükön van a park a Kiűzetés Emlékművével, illetve ez a már új korában sem valami szép épület. Mindegy, ma azért talán kevésbé gáz, mint akkoriban. Egyszer voltam benne egy nagy lagziban kb. 1984-ben, tehát akkor még működött mint étterem.
A kocsma részleg hátul, a parkolónál tovább él, bár volt időszak, amikor egy darabig a középiskola tanterme volt itt, és a kocsmapultra könyökölve oktathatták a tanárok a tudásra szomjazó ifjakat.
A kocsmának egy kis hatása volt a helyi népnyelvre is, amennyiben sajátos értelmezést nyert a közepesen durva alkoholmámorban úszó ügyfélkör állapotának leírására az “Üvegház-hatás” kifejezés…

A román iskolás illetve templomos képről már egy másik cikkben írtam, ez a beállítás visszaköszönt még pár képeslapon a későbbiekben. Akkoriban egy ruhabolt volt a Községi Szálloda földszintjén, az emeletén volt a suli.

A kép szkennelt állapotban a Dr. Mester György Általános Iskolában található meg, onnan repítettem ide.

Kategóriák
archiv család csoportkép egyház esemény Rapajkó szakma történelem technika

Esküvő 1924

1924. szeptember 30-án Eleken házasságot kötött Kneller Ferenc és Ruck Veronika
Kneller Ferenc és Ruck Veronika esküvője 1924 szept. 30.

1924. szeptember 30-án Eleken házasságot kötött Kneller Ferenc és Ruck Veronika (Jaschka). A vőlegény ezt megelőzően az Este u. 139. szám alatt lakott, a menyasszony pedig a Határ u. 608. alatt (mai utcanevek: Semmelweiss, Táncsics). A jeles esemény fotóját az eleki plébánián találtuk. Vajon hogyan alakult a házaspár élete 1944 után?

[Szerkesztette: Klemm Tamás – Az eleki Hans Schimpl által készített Sippenbuch az eleki egyházi anyakönyvek alapján tartalmazza az elekiek adatait. Ez alapján a következőket tudhatjuk meg a fénykép ifjú párjáról:

Kneller Franz 1901-ben született Eleken. Szülei Kneller Franz és Mahler Theresia voltak. Házasságot 1924-ben kötött Ruck Veronikával. Franz elhunyt 1946-ban a Szovjetunióban. 

Ruck Veronika 1907-ben született Eleken, Szülei Ruck Josef és Weber Theresia. Haláláról nincs adat, valószínűleg nem Eleken hunyt el.

A házaspárnak egy gyermeke született, Kneller Veronika, 1927-ben.]

Rapajkó Tibor