Kategóriák
Uncategorized

Eleki pecsét 1863

Egy régi térképen az alábbi pecsétet találtam.

A felirat: “ELEK M. VÁROSSA PECSÉTJE 1863”. Az “M.” a “mező”-t jelenti, mint mezőváros.

Kategóriák
épületek emberek modern tájkép

A másiknak kincs

“Ami az egyik embernek szemét, a másiknak kincs.” ez a mondás jutott az eszembe, amikor minap a gyógyszertár mellett egy közterületi hulladékgyűjtőt vettem észre.

Gyermekkoromban több ilyen kuka is látható volt az utcákon, de mára már talán ez az egyetlen darab maradt belőlük. Furcsa, hogy már ez is “régiség”.

Wittmann Attila

Kategóriák
Uncategorized

Szárazmalom a Nap utcában

Az 1885. évben Elekről készült kataszteri térképen egy malom épület is látható, az akkori Pesti soron. Korábban már készült egy írás a Nap utcában (régi Zalka Máté utcában) található malomkőről. A térképen a malom pont ott van jelölve, ahol a malomkő található.

Kategóriák
Uncategorized

Május 1.

Régen nagy ünnepe volt Május 1-nek, és bőven maradt fenn erről fénykép is. Több cikk is foglalkozott már a témával az Elekfotón, de nem tudok úgy “elmenni” ezek a képek mellett, hogy ne “mutassam meg”.

A képek a Fortepan gyűjteményéből valók (szerző Gyulavári Andrea). A leírás szerint a képek “a Gyulai út a Kétegyházi útnál” készültek 1956-ban.

Wittmann Attila

Kategóriák
Uncategorized

A régi községháza

A Zempléni Múzeum (Szerencs) gyűjteményében megdöbbenésemre több eleki képeslapot is találtam. Az egyiken a templom mellett a régi községháza is megörökítésre került. Sajnos az épület már régen elbontásra került, a helyén ma a németek kitelepítésének emlékműve található.

A községházáról Rapajkó Tibor korábban már írt egy cikket, ami itt olvasható.

Wittmann Attila

Kategóriák
Uncategorized

Mit rejthet egy könyv?

Egy jó könyv sok mindent rejthet, élményt, tudást, lelki és kulturális értékeket és persze rég’ elfeledett könyvjelzőket.

Egy lomtalanításból mentettem meg ezt a könyvet, majd hónapokig hozzá sem nyúltam, pedig minden könyvet átnézek hátha maradt benne könyvjelző gyanánt elhelyezett fénykép, levelezőlap, stb. Volt már rá példa, hogy egy antikváriumban megvásárolt példányban I. világháborús levelezőlapot találtam.

Végül ezt a könyvet is átlapoztam …..

Kategóriák
Uncategorized

Egy újabb képeslap

Az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében, egy eddig számomra ismeretlen eleki képeslapra bukkantam.

A képeslap elrendezéséből és a képekből ítélve körülbelül az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején készülhetett.

Wittmann Attila

Kategóriák
Uncategorized

Hengermalom-Társaság közgyűlése

A Békés Megyei Könyvtárban megtalálhatóak a régi újságok, többek közt a Békés című politikai, társadalmi és közgazdászati -gyulai kiadású- újság is.

Az 1921. január 22-i számban az alábbi hirdetés található.

1920. végén az Első Eleki Hengermalom-Társaságnak 39 tagja volt és 108 darab részjegy került kiadásra.

Wittmann Attila

Kategóriák
Uncategorized

Hengermalom részvény

Egy papírrégiség aukcióról sikerült megmenteni ezt az eleki részvényt.

Wittmann Attila

Kategóriák
ünnep

Mita in tr Fasta 2023

Az eleki böjt közepi ünnep – Mita in tr Fasta, avagy irodalmi németül Mitte in der Fastenzeit – egy, a városunk németsége körében élő régi szokás. Ilyenkor, a hat hetes böjti időszak felét jelentő szerdán, az eleki fiatalemberek összefogtak, körbejárva a falut tojásokat kértek a lányos házaktól. Aztán estefelé összegyűltek egy megbeszélt házban, ahol finom rántottát sütöttek a tojásokból. Került bele így vagy úgy egy kis szalonna, kolbász is, ezáltal megtörték a böjtöt. Egy kis visszafogott mulatozás, beszélgetés után a kifújt tojáshéjakból koszorút készítettek, és ezzel feldíszítették a falu főterén álló kút szobrát.

A díszítés Németország-szerte ma is létező szokás, tehát ezt is még az “óhazából” hozták magukkal eleink. Egy ilyen alkalommal sikerült véletlenül letörni a kút eredeti szobrát, egy Neptun-alakot. Erről az esetről már korábban írtunk, illetve közöltük a szobor alakjának, egy egykori eleki kislánynak, a visszaemlékezéseit is.

Az eleki tojásgyűjtő ifjak az egyik helyszínen.

A tojásgyűjtés során egy réges-régi mondókát szokás mondani, mely a következőképpen szól, nagyjából parlando rubato:

Haind is mita in dr fasta,
Trecht mr ti putza ivrs wassr*.
Ar raus, tr pfar is haus,
Schnitz raus, tr pitz is haus!
Huja kakali raus!

Unsr putza is kor oarich kreunk,
Wil a pisla araschmolz esa!
Wasrsupa is koar nit kuad,
Araschmolz is pesr,

Ist mr mid kawl und lefl.
Ti kawl had a ear,
Min lefl trwischt mr mear!
Huja kakali raus!“

A képen Hoffmann György látható a Putza bábu társaságában, utóbbi kedvéért (merthogy beteg szegény, és nem ehet valamiféle vizes levest) gyűjtötték a fiatalok a tojásokat.

Az első versszak második sorában említett “vigyük át a Putzát a vizen” valószínűleg a germán télűző szertartásokra emlékezik, melynek során egy égő szalmabábut dobtak a helyi vízfolyásba régi-régi őseink.

Az Eleki Németek Egyesülete minden évben megrendezi a böjt közepi ünnepet tagsága és az érdeklődő elekiek körében. Az idei szezonban ez a nap szerencsés módon március 15-re, munkaszüneti napra esett, így lehetőségünk nyílott egy kicsit többet tenni a délutáni rántottás lakománál. Az eleki “fiatalemberek” népi ruhába öltözve körbejártak a falujukban, és begyűjtötték a tojásokat a megbeszélt “lányos házakból”.

Az Eleki Németek Egyesületének elnöke, Kocsis Józsefné szerint a 2. Világháború után eltűnt a népszokás, majd az 1960-as években pár évre felélesztették az akkori idősebb generáció tagjai. Tehát egy igen régen nem gyakorolt hagyományt sikerült újra feleleveníteni!

Az ünnepség résztvevőinek csoportja az egyesületi ház udvarán.

Az összegyűjtött tojásokból készült finom rántottát végül az egyesületi házban fogyasztotta el a tagság és vendégeik.

Szelezsán György polgármester úr és Kecskés Andrea alpolgármester is közreműködtek a hagyományőrzésben.

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a jól sikerült rendezvény megvalósításában!