Kategóriák
archiv csoportkép egyház irodalom iskola művészet Rapajkó

70 éve végeztek az eleki zárdában

Végzősök az eleki zárdában-1943
Végzősök az eleki zárdában (1943)

Még a nyáron több érdekes fényképet kaptunk,  amelyeket ezennel örömmel meg is osztunk az érdeklődőkkel.

Az 1943 nyarán készült,  mai fogalmak szerint ballagási fotó több szempontból is történeti forrásnak számít,  hisz pl.  több olyan személy is található rajta,  akiknek a hatása valamilyen szempontból máig érződik.

(A képen látható ballagók a négy elemi után végezték el a négyosztályos polgárit,  ahol a nővérek tanítottak,  de voltak olyanok is,  akik utána középiskolában tanultak tovább.)

Kezdjük a tanárokkal,  akik apácák is voltak (iskolanővérek-S.S.N.D),  balról jobbra:  Mária Emerika,   aki kézimunkát tanított ( Eleken temették el),  Mariella,  aki kémiát tanított,  Modeszta,  aki  Temesvárról jött,  ő volt az igazgató,  de  német szakos is,  (őt is Eleken temették el),  Mária Bóna,  osztályfőnök,  matematika-fizika szakos,  de egészségtant is tanított (1950 után a debreceni Svetits Intézet tanára lett), Mária Raffaella,  aki magyar szakos  volt és Krizosztoma,  aki szintén magyartanár volt.

Mindenképpen el kell mondani egy fontos irodalomtörténeti vonatkozást is,  ami Mária Bóna nővérhez kapcsolódik!  Szabó Magda (1917-2007)  Kossuth-díjas (1978) és Corvin-lánccal (2001) is elismert író 1978-ban megjelent Régimódi történet (1978/1971)  című önéletrajzi vonatkozású regényének 227. oldalán ezeket olvashatjuk:  “…,  Mária Bonáról még Bartók Bella sem meri állítani,  hogy lendületes órákat tart,  Mária Bona olyan,  mint a neve,  jóságosan unalmas.”

(Ez a regénye is olvasható németül.)

Az idézet is azt bizonyítja,  hogy mégis jelentős személyiség lehetett,  ha még egy regényben is feltűnik alakja.

Az egyik eleki tanítványa szerint azonban az igazsághoz tartozik az is,  hogy a regényben szereplő Mária Bóna rövid jellemzése az írói fantázia eredménye,  vagyis a valóságban teljesen más volt.