Ha valaki pl. Makón keresztül utazik Szegedre, annak biztosan feltűnik egy szép középület, ami 1950-ig az egykori Csanád vármegye közgyűlésének adott otthont, és ennek a történelmi megyének a sajnálatos felszámolása után pedig a helyi közigazgatás központjaként működött (1990-től városháza).
Mivel 1920-tól az egykori eleki járás felét Romániához csatolták, így Elek egy ideig, 1920-23-ig Csonka-Arad megye székhelye volt, utána pedig 1950-ig Csanád vármegyéhez tartozott, majd pedig Békés megyéhez, így közel harminc évig ebben a makói épületben is döntöttek Elekről.
Az eleki Historia Domus korabeli bejegyzése szerint azonban jobb lett volna, ha akkor Eleket Békés vármegyéhez csatolták volna, ami tényleg logikus lett volna, hisz pl. Gyula sokkal közelebb van, mint Makó, de akkor a döntéshozók úgy gondolták, inkább tartozzunk a kevésbé baloldali Csanádhoz!
Egy nem régen megjelent művészettörténeti kiadvány szerint a mostani képünkön (Wikipédia) látható egykori megyeháza 1836-ban épült, a tervezője pedig Ghiba Antal, egy német származású szegedi építész volt, aki egy korábban álló épületet is felhasznált az építkezés során.
Az egykori Csanád vármegye dicsőségét még ma is hirdető épület saját korában “kategóriájában” az egyik legsikeresebbnek számított, amiről ma is illik tudni Eleken is!
Jó lenne, ha többet ismernénk Elek történetének ennek a szeletéből, hisz tényleg a “miénk is volt”!
Forrás: Sisa József: A magyar klasszicizmus. Bp., 2006. 135 o.
Rapajkó Tibor