Ulmi skatulyával jöttek az eleki németek is

Buda 1686-os törököktől történő felszabadítása után kezdődött Magyarország középső részének újratelepítése németekkel (is).

A hazánkba érkező németeknek több mint 1500 kilométert kellett megtenni, ami az akkori közlekedési viszonyok miatt igen nehéz feladatnak számított.

Hagyományápolás Németországban

Hagyományápolás Németországban

Az út egy jelentős részét azonban a Dunának köszönhetően viszonylag biztonságosan meg tudták tenni.

Európa egyik legjelentősebb folyója akkor is természetes útnak számított,  amit a hazánkba érkező németek is ki tudtak használni,  hisz az Ulm melletti Günzburg és Regensburg volt a legfontosabb gyülekezési helyük.

Nem hiába Ulmról nevezték el az egyik legközismertebb dunai hajótípust,  az Ulmer Schachtelt is,  vagyis az ulmi skatulyát.

A hőgyészi skatulya

A hőgyészi skatulya

Ezek a hajók már a XVI. századtól közlekedtek a Dunán,  a vasút kiépítése előtt rendszeresen szállítottak árut,  embereket egészen a Fekete-tengerig!

Egy kora típus

Egy korai  típus

A skatulyák fénykora valószínűleg  XVIII. században volt,  hisz ekkor érkezett nagy néptömeg pl. Magyarországra is. Egy ilyen hajó 20 méteres is lehetett,  de utazhattak rajta 32-en is.

Az viszont érdekes,  hogy a célállomásba érkezés után a hajókat szétszedték,  s  faáruként eladták őket!

Tudomásunk szerint az eleki mémet néphagyományában nem szerepel az egykori ulmi skatulya,  pedig az ősök is utaztak vele!

Forrás:  Eberl,  Immo szerk.: Die Donauschwaben. Sigmaringen,  1989.  328 o.

http://www.dunaszigetek.blogspot.hu,  illetve a Wikipedia.

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: esemény, ipar, Rapajkó, történelem, technika, utazás
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s