Harruckernben egyesülve

Báró Harruckern János György (1664-1742)  az I. kötet borítólán

Báró Harruckern János György (1664-1742) az I. kötet borítóján

Békés megyében 2007-ben Gyula központtal létrejött egy integrált középfokú tanintézmény,  mely akkor magában foglalta a gyulai, eleki és szabadkígyósi szakképző és szakközépiskolai intézményeket, vagyis a következőket:  Munkácsy Mihály Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző (Gyula),  Radványi György Középiskola (Elek) illetve a Gámán János Szakiskolát (Szabadkígyós),  ami később kiegészült még más intézményekkel is.

Ennek a legnagyobb megyei iskolának,  amely Harruckern János György nevét vette fel,  az első igazgatója Zámbó András lett,  aki 2000-2007 között az eleki középiskola igazgatója is volt.

Ezekben a tanintézményekben nagyon sok eleki diák tanult, és tanul is mostanság,  ami miatt valószínűleg több ember is kézbe fogja venni ezt az 2013 júniusában megjelent igényes iskolatörténeti kötetet.

Mivel sok intézményről van szó,  a mostani,  első kötetben csak a következő  egykori önálló gyulai iskolákról olvashatunk: Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola,  Munkácsy Mihály Szakközépiskola,  Pánczél Imre Gyógypedagógiai Intézet,  Semmelweiss Egészségügyi Szakközépiskola.

Most azonban nem volt célunk a részletes recenzió,  így a könyv elolvasása után a következőket tudjuk elmondani:  Minden iskola esetében meghatározó az igazgatók szerepe,  minden időszakban jó értelemben meg kellett felelni,  mindenhol sikerült valamiféle helyi hagyományt kialakítani,  a’80-as években már mindenhol komolyabb problémák jelentkeztek.  Az egyik legnagyobb gond a gyermekszám csökkenése lett,  szükség volt a megújulásra,  így az integráció is egyfajta szükségszerűségnek tekinthető.

Azt a fontos dolgot is el kell mondanunk,  hogy valószínűleg úttörő munkáról van szó,  hisz nem sok ehhez hasonló integrált iskolatörténet jelenhetett meg eddig hazánkban!

A könyvet az is hitelessé teszi,  hogy a szerzők is a tagintézmények tanárai.

A II. kötet valószínűleg féléven belül meg fog jelenni,  melyben Elek,  Szabadkígyós, Mezőhegyes és Orosháza is szerepelni fog

Az I. kötetnek így is van jó néhány eleki vonatkozása:  A lektor Simon Mihály,  aki 1990-2000-ig az eleki középiskola igazgatója volt,  Kis-Pál Sándor 1946-ban az eleki általános iskola hivatalsegédje volt,  de  1951-96-ig már a gyulai kertészeti igazgatójaként tevékenykedett! Az eleki Reisz Ádám a kertészetiben kezdett németet tanítani,  de itt tanított magyart és történelmet dr. Csipes Antal is,  aki korábban az eleki gimnázium tanára volt.

Forrás:  Nagy László szerk.:  Harruckernben egyesülve.  I. k. Gyula,  2013. 392 o.

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: iskola, modern, munka, Rapajkó, szakma, történelem
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s