Az egykori eleki járáshoz tartozó települések

Az eleki járás Arad vármegyében

Az eleki járás Arad vármegyében

Arad vármegyében kilenc járás volt,  amiből  egyet Elek központtal irányítottak, ami nyilván nem volt véletlen,  és még ma is nagy büszkeséget jelent!
Az egykori eleki  járáshoz a következő települések tartoztak: Almáskamarás,  Bánkút,  Elek,  Gyulavarsánd,  Lőkösháza, Medgyesegyháza,  Medgyesbodzás,  Nagkamarás,  Nagypél,  Ottlaka,  Sikló és Szentmárton.  1920 óta Gyulavarsánd (Varsand), Nagypél (Pilu),  Sikló (Siclou),  Ottlaka (Graniceri) és Szentmárton (Sanmartin) Romániához tartozik. (Bánkút Medgyesegyházához tartozik.)
Az egykori főszolgabírói hivatal épülete ma így néz ki

Az egykori főszolgabírói hivatal épülete ma is így néz ki

Mivel a járás központja Elek volt,  így a főszolgabírói  hivatal is itt kapott helyet. (1945-től,  az 1920-ban kb.  a felére lecsökkent Csonka-Arad vármegye területét,  vagyis az eleki járás magyar kézen maradt részét Békés megyéhez csatolták.)

Az eleki járás felszámolása után ezen,  egykori Arad vármegyei települések közötti kapcsolat megszakadt,  nem beszélve a Romániához csatoltakról!

Örvendetes,  hogy 1989-tól Elek egyből nyitni tudott Románia felé,  és ott is fogadókészek voltak. Az viszont roppant érdekes,  hogy 1989-90 után  senki sem vetette fel azt a gondolatot,  hogy valamilyen módon  fel kellene éleszteni az eleki járáson belüli korábbi kapcsolatokat,  hisz pl. a problémákat is könnyebben lehetne  megoldani,  de esetleg így  több munkahelyet is létesülhetne. (A legutóbbi világválság is elvihetett volna ilyen irányba.)

A határ két oldalán élő nemzetiségek is erősíthetik a korábbi összetartozás érzését!

Az Elek-ottlakai útszakasz átadása 2014 júliusában

Az Elek-Ottlaka közötti útszakasz átadása 2014 júliusában

Reményeket ébresztenek az uniós támogatással épített,  Eleken áthaladó aradi közútvonal és a mihamarabbi,  a román schengeni csatlakozás,  illetve a valószínűleg 2014 végére vagy pedig  2015 elejére megépülő Elek-Ottlaka közötti határállomás megnyitása.

Ebben a térségben 2013-ban 20. 543-an éltek (magyar területen 13. 927-en,  román területen pedig  6.616-an),   a legtöbben Eleken 4.899-en( 2011) és Medgyesegyházán,  ami 2009-től város (2013-ban 3721-en,  a legkevesebben pedig Almáskamaráson 943-an (2013).

A “túloldalon”  Szentmárton a legnépesebb,  itt 2002-ben  2.200-an éltek,  amiből  61 magyar és  74 német volt,  Ottlakán  2002-ben  1362-en éltek,  amiből 23 magyar és  28 német volt,  Nagypélen 2011-ben  1106-an éltek,  1992-ben  itt még 173-an vallották magukat magyarnak, a legismertebb helyen,  vagyis a határátlépőnél,  Gyulavarsándon  2011-ben  954-en éltek.

A demográfiai adatok az bizonyítják,  hogy mindenütt csökken már a népesség,  az etnikai arányok megváltozása azonban a tragikus történelmi múlttal magyarázhatók,  hisz Elek és Almáskamarás a II. világháború végéig német többségű volt (német kisebbségi önkormányzat viszont működik),  Szentmárton azonban a német többségét az 1970-80-as évekig meg tudta őrizni,  de utána gyakorlatilag  az akkori Románia eladta az ottani németeket Nyugat-Németországnak,  így azok elmentek régi-új hazájukba!

A közös magyar múlt miatt még mindig viszonylag jelentős abban a román többségben a magyarok aránya pl. Nagypélben (kb. 10%),  de  még a hozzánk legközelebbi Ottlakán is élnek magyarok,  így  elmondható,  hogy az egykori eleki járás területén ma is  a magyar,  a román és a német a három leginkább beszélt nyelv.

Jó lenne megélni,  hogy  egyszer még Elek szűkebb hazánkban mindenki megelégedésére ismét vezető szerepet töltsön be!

“Eleki járási címertár”:

Almáskamarás

Almáskamarás

A címerek általában a

Elek,  1996-tól város

Elek, 1996-tól város

Lőkösháza

Lőkösháza

Medgyesbodzás

Medgyesbodzás

Medgyesegyháza

Medgyesegyháza,  2009-től város

Nagykamarás

Nagykamarás

mezőgazdasági jellegre utalnak. A ma Romániához tartozó,  de korában az eleki járáshoz tartozó települések még most sem rendelkeznek címerekkel!

Forrás:  Stöckl, Johann-Brandt,  Franz:  Die Geschichte der Gemeinde Elek inUngarn.Weinheim,  1977. 244 o.

Gál Zoltán:  Átadták az Elek-Ottlaka közötti útszakaszt (www.nyugatijelen.com -2014. július 17.)

Wikipédia

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Az egykori eleki járáshoz tartozó települések bejegyzéshez

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s