Tenis Club Eleken 1911-től

Két érdekes, nem csak személyes vonatkozású képre bukkantam a családi fotóalbumban.Az első 1918-20 körül készült az eleki Tenis Clubban, melyet 1911-ben alapítottak.

Vajon hol volt Eleken a teniszpálya? Felismeri-e valaki a sportoló hölgyek vagy a labdaszedő fiúk valamelyikében egykori rokonát?

A hölgykoszorú közepén Takács István látható, aki 1918-ban Sikula-n jegyzőként dolgozott. Hogyan és miért éppen Elekre jött szabadidejében? És hol volt/van Sikló ill. Sikula? (Arad megye, Románia) E kérdés megválaszolásában Németh Csaba tanulmánya segített.(1.)

1871-től Elek járási székhely volt. Közigazgatásilag hozzá tartozott Almáskamrás, Gyulavarsánd, Medgyesbodzás, Nagypél, Ottlaka, Sikló, Sikula,  Szentmárton.

A XX. század elején a térségben az úthálózat jelentős fejlesztésére került sor, 1909-re elkészült a Kisjenő-Székudvar-Sikló– Ottlaka-Elek, Kétegyháza útvonal, ami a gazdasági és kulturális kapcsolatokat –mint a fenti példa is bizonyítja – egyaránt élénkítette.

Takács István jegyző  lánya a Sikula melletti Garbán (Gurba, Arad megye, Románia)  született 1919-ben. Takács Klára, a későbbi Dr. Mester Györgyné, több mint 30 évig golgozott  Eleken testnevelő  tanárként.

A fiatal családot ábrázoló kép viszont inkább, mint kordokumentum méltó említésre, ui. 1922-ben úti okmányként, igazolványként használták. A fotó mindkét oldala pecséttel van ellátva. Az első oldalon sajnos elmosódott a szöveg, a hátsón a román nyelvű kézírás egy része és a pecsét szövege jól olvasható.

Sůb semnata(?) primărie comůnala, certifiră oficior că fotografiă sí sůbrezi……diů(?) foto sůnt isentie cu perśona si sůburíe na(?) petitis… Stefan Takács….

Sicůla 20. Junie 1922

A pecsét szövege:PRIMARIA COMUNEI

SICULA

JUDETUL ARAD)

Miért tartom érdekesnek ezt a dokumentumot?

1920. június 4-én a Párizs közeli Nagy Trianon kastélyban aláírták az I.világháborút lezáró békeszerződést, de a határkérdések elrendezése Elek, Lőkösháza térségében még 1922. végéig váratott magára. Vajon hogyan éltek, közlekedtek a térségben élők, milyen mértékben voltak a hatóságok urai a helyzetnek?

Oly keveset tudunk erről az időszakról, az itt élt családok emlékeiről. Pedig talán a személyes történelem közelebb vinne a nagy események megértéséhez, feldolgozásához.

Takács István családjával 1922 után Medgyesbodzásra, majd Kétegyházára költözött, ahol nyugdíjas koráig főjegyzőként dolgozott.1966-tól 78-ig Eleken élt, hamvai is ott nyugszanak.

1. Németh Csaba: Elek a polgárosodás útján 1843-1920    Tanulmányok Elek történetéhez II.