Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény politika történelem Uncategorized

(Welt-)Freundschaftstreffen der Eleker / Az elekiek (világ-) találkozói

Az alábbi írás a Neue Zeitung 2016-os karácsonyi számában jelent meg. Magyar fordítását is mellékeljük – a 2. Világtalálkozó programjával és fényképekkel kiegészítve.

Neue Zeitung 2016.dec.18.

Az elekiek (világ-) találkozói

A magyarországi németek identitásának megőrzése nagy mértékben függ attól, hogyan alakulnak a kapcsolatok az elűzöttek és a Magyarországon maradtak között

Elek története jól példázza, hogyan alakult ki a 60-as évek magánlátogatásaiból a baráti találkozók hagyománya, az “ Eleki Világtalálkozó “ .

Mi a helyzet ma és mi várható a jövőben?

Levélváltás természetesen már az 50-es évektől volt a kettészakadt családokban, de az első “autós vendég” csak 1963 pünkösdjén érkezett Elekre. Josef Niedermayer családja Weilerből tette meg a hosszú utat egy bogárhátú VW -val, mert a házaspárt hajtotta a honvágy és a szándék, hogy tíz éves fiuknak megmutassák, hol volt egykor az otthonuk.

A látogatás némi félelemmel és szorongással volt vegyes; Niedermayerné Japport Franziska – mint meséli – minden apró zajra felriadt éjszakánként. A rokonok, barátok örömmel fogadták őket, de a település új lakói inkább bizalmatlanul, irígykedve.

Otto von Habsburg díszvengégekkel és a Heimatkomitee tagjaival, Gerolzhofen, 1984. május
Otto von Habsburg díszvengégekkel és a Heimatkomitee tagjaival, Gerolzhofen, 1984. május

1984-ben Bajorország egyik alsó-frank településén, Gerolzhofenben különleges ünnepségre került sor: 260 évvel korábban innen vándorolt ki 13 család a Magyar Királyságba, az elvadult eleki pusztaságba.

Az ünnepség résztvevői közt volt Otto von Habsburg mint az Európa -Parlament képviselője, Dr. Hans Sauter a Kiteleptett Magyarországi Németek Szövetségének képviseletében, valamint Németországból és a Tengerentúlról több, mint 700 egykori eleki.

Elekről egy 51 fős delegáció érkezett, élén Szántó István tanácselnökkel. Otto von Habsburg magyar nyelven fordult az elekiekhez.

Az élmények hatására Szántó István javasolta a németországi Heimatkomiteenek, rendezzenek Eleken világtalálkozót.

1990-ben került sor az első Világtalálkozóra, 2016-ban már a 13.-t rendezték.

Több nagyszerű alkalmat lehetne említeni, de a legtöbb vendég talán az 1994. augusztus 4-7-ig a tartó 2. ünnepségsorozaton vett részt. Ahogy Josef Schneider (Crailsheim) írja:

“A honfitársak közelről és távolról, az USA-ból, Kanadából, Ausztráliából, Németországból és Magyarország sok vidékéről gyűltek össze, hogy együtt ünnepeljünk.”

A 2. Világtalálkozó programja
A 2. Világtalálkozó programja

A temetőben felszentelték a Háborús hősök emlékművét, “Elekért” érdeméremmel tüntették ki postumus Dr. Csepregi Imrét és Dr. Mester Györgyöt, valamint Radványi Györgyöt és Josef Schneidert (Crailsheim), aki nagyon sokat tett az első világtalálkozó sikeréért.

Josef Schneider és if Mester György a díjátadón
Josef Schneider és ifj. Mester György a díjátadón

A német nyelvű katolikus mise, a hagyományos svábbál, úgyszintén a vendégek ünnepélyes bevonulása hintókon a város határától, ünnepi beszédek, koszorúzások képezték és képezik ma is az ünnepi program gerincét.

Gerolzhofen-Elek, 1994

Sajnos az eleki lakosok egy része máig kivülállóként tekint ezekre a találkozókra, olyan programok, amelyeken közösen vennének részt a helybeliek és a vendégek, kevéssé alakultak ki; az utcán – a vendégeket leszámítva –szinte csak a magyar nyelvű beszélgetést hallani.

Dolgozik az Elek-TV. Klemm Tamás riportot készít Mester Györgynével és fiával
Dolgozik az Elek-TV. Klemm Tamás riportot készít Mester Györgynével és fiával 1994-ben

Ahhoz, hogy a jövőben is fennmaradhasson ez a szép helyi esemény, az ifjúságot kellene megnyerni. Ha a gyökereiket tekintve több nemzetiségű elekiek felélesztenék, megtanulnák, egymásnak továbbadnák elődeik nyelvét, kulturális hagyományait, táncait, valami egyedien színes közösséget teremthetnének. Persze, csak akkor, ha mindez a hétköznapok részévé válhatna.

A testvérvárosi kapcsolatok Gerolzhofennel, Leimennel, Laudenbach-hal jó alkalmat teremtenek a német nyelv gyakorlásához, kulturális utazásokhoz, mint ahogy a Dr. Mester-György Általános Iskola tanulói már többször részt is vettek csereprogramokon.

A Kiűzetési emlékműnél a Dr. Mester György Általános Iskola tanulóinak ünnepi programja 2016
A Kiűzetési emlékműnél a Dr. Mester György Általános Iskola tanulóinak ünnepi programja 2016-ban

A laudenbachi “Elekiek Kulturális Egyesülete” – köszönhetően fáradhatatlan vezetőjének, Joschi Amentnek – látogatókat, utazásokat szervez a találkozóra Németországból. De az utóbbi években a közeli Romániából és Szlovákiából is érkeztek vendégek.

Így bízhatunk benne, hogy 2018 -ban is sor kerül Eleken a baráti találkozóra, még ha nem is “az egész világból” érkeznek a résztvevők.

A 13.Világtalálkozó programjai, a róluk készült videók megtekinthetők:

Az Elekiek XIII. Világtalálkozója (2016. augusztus 5-6-7.)

 

Mester Klára

 

Kategóriák
csoportkép emberek esemény iskola sport szakma

Tornavizsga 1968-ban az eleki sportpályán

Tornavizsga 1968-ban az eleki sportpályán
Tornavizsga 1968-ban az eleki sportpályán
Kategóriák
emberek esemény festészet irodalom iskola munka művészet rólunk szakma színjátszás tánc zene

“Békakirály” – Diákszínjátszás az 1960-as években Eleken

„A tantestület érdeklődési körét tekintve nagyon sokoldalú volt. Voltak itt színpadi rendezők, jó zenészek, sőt tánctanításhoz értők is.”- írja Janecskó János, egykori igazgató az eleki Általános Iskoláról 1960-as éveket, kollégáit méltatva. (1.)

A "Békakirály" és udvara
A “Békakirály” és udvara

A legnagyvonalúbb, a legtöbb gyereket megmozgató, egész estét betöltő előadás talán a Békakirály volt. Megvalósításában sokan vettek részt: Nagy Kálmánné festette a díszleteket, Mester Györgyné a táncokat koreografálta és tanította be, a zenei betétek Halmágyi László és Janecskó János munkáját dícsérték, a dalokat is ők kísérték zongorán és hegedűn. A rendezésben Nádor J. Istvánné, Csíki Lászlóné, Tihanyi József mellett többen is részt vettek. Az előadáshoz a jelmezeket a csabai jelmezkölcsönzőből hozták.

A vendégek fogadása
A vendégek
fogadása

Herceg és apródai
újabb vendégek
A királyfi és az udvarhölgyek
DSCF3850
DSCF3845
DSCF3852
A „tücsökzenekar” tagjai:
Janecskó Júlia, Ónody Erzsébet, Mester Klára, Nagy Rózsa, Szőke Franciska, Szalóky Ibolya, Berczi Julianna, Waschick Mária, Nagy Julianna, Gábor Irén, Szatmári Erzsébet, Brandt Mária, Baukó Éva

Bízunk benne, hogy többen felismerik magukat/ hozzátartozójukat a képeken, s „galériánkat” tovább bővítik, ill. a névsorokat kiegészítik.

A képek Dr. Mester Györgyné testnevelő tanár hagyatékából valók.

1.Janecskó János: Elek krónikája 1945-2005, 148. o.

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény iskola művészet tánc Uncategorized

„Bál, bál, maszkabál…” Zenés, táncos események az 50-es években

Számtalan program tette színessé Elek életét az 50-es években is: óvodai, iskolai farsangok, zenés, táncos fellépések. A televízió még nem is létezett, mozielőadások talán már voltak, de nem jelenthettek konkurenciát; a gyerekek szereplése az egész falut megmozgatta, hisz a sajátjára mindenki kíváncsi volt.

Az alábbi képek Dr. Mester Györgyné testnevelő tanár hagyatékából valók, aki sok műsor szervezésében részt vett, betanította a táncokat. Bízunk benne, hogy sokan felismerik magukat a képeken!

Első bálosok
Első bálosok

Az első képet „Marika” dedikálta tanárának 1950. február 10-i dátummal, megköszönve az első bál szép élményét. (Vélhetően dr. Győri Gyula orvos lányáról van szó- az 1. sor bal szélén.)

Jelmezbál az óvodában 1957. febr.
Jelmezbál az óvodában 1957. febr.

Az óvodai farsangot 1959 februárjában örökítették meg. Reméljük, lesz, aki tud segíteni a hópehely, a pillangó, a matrózok, a virág a „Lottó”-kislány és a többi vidám farsangoló felismerésében.

Kategóriák
család csoportkép emberek esemény közigazgatás sport történelem

Tenis Club Eleken 1911-től

Teniszező eleki hölgyek 1918-20 körül
Teniszező eleki hölgyek 1918-20 körül, középen Takács István

Két érdekes, nem csak személyes vonatkozású képre bukkantam a családi fotóalbumban.Az első 1918-20 körül készült az eleki Tenis Clubban, melyet 1911-ben alapítottak.

Vajon hol volt Eleken a teniszpálya? Felismeri-e valaki a sportoló hölgyek vagy a labdaszedő fiúk valamelyikében egykori rokonát?

A hölgykoszorú közepén Takács István látható, aki 1918-ban Sikula-n jegyzőként dolgozott. Hogyan és miért éppen Elekre jött szabadidejében? És hol volt/van Sikló ill. Sikula? (Arad megye, Románia) E kérdés megválaszolásában Németh Csaba tanulmánya segített.(1.)

1871-től Elek járási székhely volt. Közigazgatásilag hozzá tartozott Almáskamrás, Gyulavarsánd, Medgyesbodzás, Nagypél, Ottlaka, Sikló, Sikula,  Szentmárton.

A XX. század elején a térségben az úthálózat jelentős fejlesztésére került sor, 1909-re elkészült a Kisjenő-Székudvar-Sikló– Ottlaka-Elek, Kétegyháza útvonal, ami a gazdasági és kulturális kapcsolatokat –mint a fenti példa is bizonyítja – egyaránt élénkítette.

Takács István jegyző  lánya a Sikula melletti Garbán (Gurba, Arad megye, Románia)  született 1919-ben. Takács Klára, a későbbi Dr. Mester Györgyné, több mint 30 évig golgozott  Eleken testnevelő  tanárként.

A Takács család 1922-ben
A Takács család 1922-ben

A fiatal családot ábrázoló kép viszont inkább, mint kordokumentum méltó említésre, ui. 1922-ben úti okmányként, igazolványként használták.