Egykori közös nagy hazánk az eleki könyvtárban

Ez év őszén  az Emberi Erőforrások Minisztériuma ajándékaként az eleki városi könyvtárba is eljutott az 1885-1902 között XXI kötetben megjelent “Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” 2014-ben  kiadott reprintje.

A mostani kiadás

A mostani kiadás

A kiadvány érdekessége már az első megjelenésekor is az volt,  hogy a maga nemében az első  ilyen jellegű összefoglalásnak számított,  amely nem csak németül,  hanem magyarul is megjelent. (Az akkori  német nyelvű változatot is ki fogják adni hazánkban.)

Magyarország  egykori jelentőségét bizonyítja az is, hogy országunkról hét kötet szól.

Ennek a monumentális munkának az elkezdését a tragikus sorsú Rudolf (1858-1889) trónörökösnek köszönhetjük,  aki a magyar rész szerkesztésére Jókai Mórt kérte fel.

Az egykori cél az volt,  hogy helyi szakemberek írják meg szűkebb hazájuk történelmét,  illetve mutassák be a jelenkori helyzetüket. Az osztrák rész  magyar fordítását is jeles tudósokra bízták.

Mivel az Osztrák-Magyar Monarchia a maga közel 700 ezer km2-ével az akkori Európa második legnagyobb területű államának számított,  és sok nép,  kultúra  erősítette ezt a birodalmat,  a mai olvasó számára nagyon érdekes lehet,  hogy ezt a sokszínűséget  hogy  mutatták be a boldog békeidőkben.

Ha valaki végigolvassa ezeket  a tekintélyt parancsoló köteteket,  akkor bizonyára feltűnik neki az,  hogy  valamiféle szükségszerűséggel magyarázták  ezt a gyümölcsöző  együttélést. Illetve ahol valamilyen kényes dologról kellett volna  szólni,  ott “elegánsan” elintézték azzal,  hogy ennek  még nincs megfelelő történelmi távlata. Ilyen például a szabadságharc leverése utáni megtorlások témája.

Mindenképpen meg kell említeni egy szép párhuzamot,  amit manapság sajnos már egyáltalán  nem használ a magyar történetírás,  vagyis a Budapest-Fiume hasonlóságot,  hisz  a főváros után  Magyarország tengeri kapuja  fejlődött a legnagyobb mértékben,  és ezért is szerepeltek  egy kötetben!

Ha érzelmi alapon olvassuk ezeket a köteteket,  akkor  mindenképpen igazat kell adnunk Habsburg Ottónak (1912-2011),  aki 2009. május 23-án  Eleken a következőket mondta:  “Amikor összefogtunk,  nagyok voltunk!”

Tényleg óriási dolog volt az,  hogy  egykoron  részesei voltunk egy olyan nagy közös hazának,  amely kiterjedt egészen a német határtól Székelyföldig,  sőt az Adriától egészen Galíciáig.

Az is  érdekes lehet még,  hogy  a környékünk hogy szerepel ebben a monumentális munkában:  Gyuláról,  Csabáról elég sokat lehet olvasni,  de Elekről semmit,  aminek az okát nem tudjuk,  de amit  lehet,  hogy már sohasem fogunk megtudni.

Mindenkinek ajánlható  ez,  a Monarchiához mindenképpen méltó kiadvány,  mely segítségével Elekről is bejárható az egykori  közös nagy hazánk,  amelyet jogosan neveztek birodalomnak,  de külön a magyar részt is!

Végül kedvcsinálóként nézzünk meg egy részletet arról, hogyan írtak Fiuméről akkor,  amikor az  valóban  magyar tengeri kikötőnek számított:

A magyar tengerpart

A magyar tengerpart

Fiume éghajlata fölötte enyhe s nagyon elüt a szárazföld éghajlatától. A haditengerészeti akadémia 1868–1884. évi mérései szerint évi középhőmérséklete 14.1 C. fok, tehát a magyar birodalomban legmagasabb. Aránylag leghidegebb hónapja január, 5.6 C°, legmelegebb pedig július, 24 C° középhőmérséklettel. A megfigyelési idő alatt a legnagyobb hőmérséklet 33, a legkisebb pedig –2,4 C° volt. Fagyos napja Fiuménak ritkán van, s a hó, mely a hegyoldalakat és csúcsokat sokszor hetekig födi, itt soha sem maradandó.

A tenger itt számos sajátszerűséggel bír. A fiumei öböl tiszta, mély medencze, a melynek fenekén szirt sehol nincsen. Mélysége tetemes; Fiume előtt a fonál 30–50 méter mélységben éri a feneket; az öböl közepén 65–70 méter mélységet is találtak. Az öböl legnagyobb szélessége Malinsca és Volosca közt keletnyugati irányban 17,5 tengeri mérföld (1 teng. mfd. = 1.855 méter) s Fiume és a Cherso előfoka közt 10.5 teng. mfd. A tengerfenék horgonyvetésre fölötte alkalmas hordalékos, szívós agyag-iszap-rétegből áll.”

Forrás:  Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 2012. december 5. -méltatás  (www.nyest.hu )

Internetes letöltés:  http://www.tankonyvtar. hu

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: ipar, közigazgatás, politika, Rapajkó, tájkép, történelem
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s