Kutatás a régi Kálvária helye után

A Kálvária történetét nagyon részletesen taglalja a Tanulmányok Elek történetéhez II. kötetében Vígh Károly – Az eleki katolikus hitélet és oktatás története 1724-1948 között című munkája. “Az 1835. évi canonica visitato szerint Eleken már volt kálvária, melyet a település szélén emeltek a hívek. … A keresztút első állomása 1844-ben még a legelőhelyen volt, mely területet 1870-es évek elején osztottak ki házhelyül, s 1924-ben Strifler József tulajdonát képező 503. számú háznak a helyén állt (a mai Kígyó utcában). Az első állomástól húzódott a többi oszlop dél felé, a zsellérföldön át a homokbányákig.

De pontosan hol is volt a régi Kálvária? Fontos tudni, hogy régen minden településen megszámozták a házakat (később ebből alakultak ki a helyrajzi számok). Nem voltak az utcák elnevezve csak a házak számozva, egytől kezdődően. Majd elkezdték az utcákat megkülönböztetni egymástól, (pl: Széles utca, Hosszú utca) és végül kialakult a mai gyakorlat, az utcánkénti számozás. Nehezíti a régi Kálvária pontos helyének megtalálását az is, hogy azóta a helyrajzi számokat is módosították. Meglepő, hogy egyetlen használható támpont a “Kígyó utca” elnevezés, pont az a név, amelyet már egyszer “lecseréltek” Leninre is. A térképeket böngészve szerencsére sikerült találni egy 1800-as években készült kataszteri térképet, amelyen még a régi számozás is szerepel, az új mellett. Ezt ráhelyezve egy mai térképre megláthatjuk, hogy valójában hol is volt a Kígyó utcában az akkor 503. helyrajzi számú ingatlan.

A Kálvária a Kígyó utca 503 hrsz-től indult.

A Kálvária a Kígyó utca 503 hrsz-től indult.

Tehát megvan, hogy a Kálvária honnan indult. Vígh Károly tanulmánya szerint a zsellérföldön át, dél felé a homokbányákig húzódott. Még ma is él a “zsellérföldek” elnevezés és valóban déli irányban található (Mező Imre utca). Egy 1869-1887 között készült katonai térképen pedig jól látható, hogy az itt lévő halmot akkoriban még Kálvária halomnak nevezték. Vélhetően azért mert itt lehetett a Kálvária vége. A térképen egy kereszt is látható, amely valószínűleg a keresztút végén található három keresztet jelképezi. “Kápolna nem volt a keresztút végén, csak három kereszt, középen Jézus Krisztusé, kétoldalt a két latoré.“-szerepel Vígh Károly munkájában.

A Kálvária halom.

A Kálvária halom.

Ebből a kis eszmefuttatásból még azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a település déli részén ezek szerint több homokbánya is lehetett akkoriban. Vajon ezeknek a homokbányáknak a helyére esik ma a település Lőkösháza felőli szélén (a régi sertés átvevő mellett) található nádas?

Ilyen a kutató élete, minden új információ újabb és újabb kérdést eredményez….

Wittmann Attila

 

Reklámok

wittmannattila névjegye

Szabadidőmben helytörténetet kutatok.
Kategória: emberek, mezőgazdaság, tájkép, történelem, természet, Uncategorized
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s