Családfa kutatás otthonról

Biztos sokakban felmerült már az ötlet, hogy felkutassák a családjuk eredetét és elkészítsék a saját családfájukat. Ilyenkor a második gondolat az, hogy ez mennyire időigényes és nehéz. Ha valaki mégis eltökélt, akkor két lehetőség közül választhat, vagy megbíz egy családfakutató céget, akik elvégzik helyette a munkát, vagy saját maga vállalkozik erre. Most azoknak szeretnék némi segítséget nyújtani, akik úgy döntenek, hogy nekivágnak ennek a „kalandnak”. Erről a témáról órákat lehetne beszélni és könyveken át írni, ezért most csak „kedvcsinálóként” osztanám meg saját tapasztalataimat.

A kivételes elekiek

Hála Johann Schimpl kemény munkájának az eleki sváb családok családfája egészen 1734-ig visszakereshető az általa készített Sippenbuch-ban. Ebben a kiadványban gyakorlatilag a betelepült német családok családfáját készítette el a betelepüléstől egészen 1946-ig. Tehát ha egy eleki sváb szeretné felkutatni a családfáját elegendő ezt a könyvet elővenni. (Tudomásom szerint a könyv Eleken nem kapható. Nekem Németországból sikerült beszerezzek egy példányt.)

“A Sárga Könyv”

Első lépések

Először is roppant fontos a családnév, amit kutatni szeretnénk. Nem mindegy, hogy mennyire gyakori nevet szeretnénk felkutatni, hiszen egy “Szabó” vagy „Schriffert” felkutatása sajnos némileg több időt vehet igénybe, mint egy ritkább “Eleki” vagy „Mult”-é.

Az elsődleges, hogy kérdezzük ki a még élő családtagokat, és szedjünk össze minél több adatot az ősökről. Születési név, születési dátum, születési hely, házasságkötési dátum, elhalálozás időpontja.

Nagyon fontos, hogy a család honnan származik. Egy sokat költöző család sokkal nehezebben kutatható, de szerencsére –úgy tűnik- hogy a régi időkben ez nem volt jellemző. Például sok eleki helyben maradt, de ha el is költözött akkor nagy eséllyel Almáskamarásra, Gyulára, Ottlakára, Szentmártonba, tehát ezeken a településeken még találhatunk nyomot.

Kutatás menete

A kutatás menete szinte független attól, hogy ki mennyire részletes családfát szeretne. Van aki csak az apai ágat kutatja, hiszen a családnév így öröklődik, de van aki az anyai ággal is ki kívánja egészíteni a családfáját. Gyakorlatilag a keresési technikát tekintve ez mindegy, ugyanazt a technikát kell kétszer alkalmazni. Elsőként elindulunk az „egyenes ágon” visszafelé. Vagyis mindig a nevet adó apát keressük. Ehhez a házassági és a születési anyakönyveket használjuk. Ha ismerjük a gyermek adatait akkor tudhatjuk, hogy kb. mikor házasodott az apa. Pl. a gyermek 1920-ban születet. Tételezzük fel, hogy első gyermek volt és az apukája 18 éves korában házasodott, akkor a házasságkötés 1902-ben lehetett, vagy később. Tehát a házasságkötéseket 1902 és 1920 közt kell átnézni. Ott megtaláljuk, hogy hány évesek voltak a szülők a házasságkötéskor. Innen már következtetni lehet, hogy mikor született az apa. Majd megkeressük a születési anyakönyvben és megtudhatjuk az ő szüleinek az adatait. Így végül megkapjuk az egyenes ágat, amely az ősünkhöz vezet. Majd amikor már nem tudunk visszább menni az időben, elindulunk ismét, de most a napjaink felé. Meglesz a legősibb ősünk és tőle indulva megnézzük az idő múlásával a születési anyakönyvben, hogy mikor, hány és milyen nevű gyermeke született. Így a minket érintő egyenes ági ősünk testvéreit kapjuk meg és így lesz teljes a családfa (ezek lesznek az oldalágak). Ehhez sajnos az összes halotti, házassági és születési anyakönyvet végig kell lapozni elejétől a végéig.

Valószínűleg az 1700-as évek közepén, esetleg a végén fogunk elakadni. Sok esetben pl. a református anyakönyvekben ekkor már csak azt írták be, hogy házasságkötéskor kinek a fia és kinek a lánya kötött házasságot, azt hogy ők hány évesek voltak vagy mikor születtek, már nem. Így gyakori nevek esetén már nem kutatható tovább az eredet.

Megeshet, hogy megtaláljuk a házasságkötést, de az apa születését nem. Ebben az esetben valószínűleg a család más településről érkezett és az apa születése ott van feltüntetve. Az 1800-as évek elején még néha szokás volt feljegyezni a házassági anyakönyvekbe, hogy a személyek milyen lakosok voltak. De azt fontos tudni, hogy az egyházi anyakönyvek adattartalma, eltér, más lehet felekezetenként és más plébániánként, függően attól, hogy melyik egyház, melyik plébánosa vezette azt.

Források

1895. október 1. óta létezik polgári anyakönyvezés Magyarországon. Ebben nehézkes a kutatás az adatvédelmi szabályok miatt, de ez áthidalható, ha körbekérdezzük a családot. Szerencsére a II. világháború előttig az egyházi anyakönyvek pontosak és megbízhatóak voltak, így ezeket használjuk. Az egyházi anyakönyvek településtől függően az 1700-as évek elejéig visszakereshetőek. 1920. a családfa kutatásban is óriási törést jelent. A román határ meghúzása nehezíti a határ túloldalán történő kutatást. Ilyen esetben javaslom megkeresni a Sepsiszentgyörgyön bejegyzett Erdélyi Genealógiai Társaságot – Kocs Jánost, a j_kocs@yahoo.com e-mail címen -, nekik sikerült oldalanként lemásolni nagyon sok, a Román Nemzeti Levéltárak megyei egységeinél levő anyakönyvet és a lelkészi hivatalokban található egyházi családkönyvet. Az erdélyi források egy része látható a www.erdelygen.uw.hu oldalon.

A kutatást nagyban segíti, hogy Magyarországon több település anyakönyveit digitalizálták és elérhetővé tették a www.familysearch.com oldalon. Ide mind az egyházi, mind a polgári anyakönyvek feltöltésre kerültek. Az oldal adatbázisa regisztrálás után elérhetővé válik. Fontos, hogy nekem az indamail.hu végződésű e-mailcímet nem fogadta el és erről sajnos nem érkezett semmiféle hibaüzenet. A regisztráláskor küldenek egy aktiváló e-mailt, legkésőbb egy napon belül (általában erre elég fél óra) amit meg kell nyitni. Javaslom regisztráláskor .com kiterjesztésű e-mail fiókot megadni. (A gmail.com biztosan működik, én másodjára ezzel tudtam regisztrálni.)

A kijelölt részre kell kattintani. Először a “Search”-re, majd a “Catalog”-ra.

Meg kell adni a település nevét ahol kutatni kívánunk, majd ki kell választani a megfelelő gyülekezeti anyakönyvet. Vannak települések ahol keresni is lehet a nevek közt, de van ahol nincsen kereső funkció. Ez utóbbi esetben oldalanként kell „végigmenni” az anyakönyvön. Néhány határon túli település anyakönyve is feltöltésre került, de sajnos akad olyan hazai település, amely nem került fel az adatbázisba.

a

Ki kell választani a kívánt dokumentumot és arra kattintva megnyitni.

Az oldal nagyítható.

A mai modern technika és az internet segítségével már otthonról is lehet kutatni.  De a családfakutatás még mindig időigényes és a sok türelem mellé kitartás is kell. A hosszú munka után azonban családunk és őseink történetébe nyerünk betekintést. Igyekeztem a  saját tapasztalataimat megosztani segítségként és kedvcsinálóként, de az utat mindenkinek magának kell végigjárni.

Wittmann Attila

wittmannattila névjegye

Szabadidőmben helytörténetet kutatok.
Kategória: család, emberek, rólunk, történelem, Uncategorized
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.