Kategóriák
archiv csoportkép esemény történelem utazás

Első hivatalos kapcsolatfelvétel Gerolzhofennel, 1984

Az 1984-as év egy jelentős eseményéről a következőket írta  Josef Schneider “Aus der Geschichte der Großgemeinde Elek” c. művében :

“260 évvel ezelőtt vándoroltak ki az első gerolzhofeniek Elekre. Szokatlan ünnepség Gerolzhofenben.

Az elüldözött elekiek egyre-másra tettek fel kérdéseket őseikkel kapcsolatban Gerolzhofenben, emellett Franz Ament különös kitartása is közrejátszott abban, hogy az újdonságokra nyitott, tiszteletbeli városi levéltáros, Otto Weigand közelebbről is górcső alá vette az 1700-as évektől kezdődően a gerolzhofeni tanácsi jegyzőkönyveket. A 19. kötetben, az 1723-1730 évfolyamban jegyzőkönyvezték és név szerint felsorolták, hogy 1724. április 22-én 13 család 66 személlyel a Magyar Királyságba, Gyulára költözött. Ott a gerolzhofeniek részére kiutalták az attól délre fekvő, elnéptelenedett Elek pusztáját.

Otto Weigand nagyszabású cikket írt az adatok alapján a  „Steigerwald-Bote“ újságban“Hogyan találtak második hazát Magyarországon” (“Wie Gerolzhofer in Ungarn eine zweite Heimat fanden”), amely a polgárok és a város vezetése körében is nagy figyelmet kapott. A lakosság jó visszhangja alapján döntött úgy a város vezetése és Weigand levéltáros, hogy május 5-én és 6-án a Német Szövetségi Köztársaságban és Eleken élő elekiekkel együtt ünnepeljék meg a kivándorlás 260 éves évfordulóját. A rendezvény nem várt sikere igazolta a rendezők egyedüli ötletének helyességét. Több, mint 700 egykori eleki jött el a Német Szövetségi Köztársaságból és a tengerentúlról.

Elekről egy 51 fős delegáció érkezett (élén Szántó István tanácselnökkel).  A rendezvény egyedülálló mivoltát magyarázza a prominens személyek nagy számának jelenléte is. Hozzájuk tartozott Dr.Otto von Habsburg Európa-parlamenti képviselő,  Dr. hc. Philipp Meyer bajorországi kormányelnök, A Magyarországi  Németek Szövetségének országos elnöke, Dr. Sauter, valamint Karl Beck tartományi tanácsos és sokan mások.

A 260 éves jubileumi ünnepség, prominens vendégekkel.

Az ünnepség csúcspontja Dr. Otto von Habsburg európa-parlamenti képviselő előadása volt. Magyar nyelven fordult az elekiekhez is azzal, hogy ő az egyetlen képviselő a strasbourgi parlamentben, aki tud magyarul.”

Kategóriák
archiv épületek csoportkép szakma történelem technika utazás

Elek főtere 1941 előtt

70 éves a jobboldali közlekedés Magyarországon

Klemm Tamás

A következő fotó a Leimen-Haus gyűjteményében található. Nem volt még alkalmam szkennerrel beolvasni, emiatt sajnos elég zajos a kép (fényképezőgéppel fotóztam). A mai buszmegálló helyén egykor állott üzlet, a Brandt-ház (mai “Sakáltanya” ill. Mokán Ingatlan Iroda épülete), valamint a Román Iskola (egykoron Großes Wirtshaus) látható rajta.

[Időközben sikerült nagyobb felbontásban is digitalizálni a képet, megtekinthető ide kattintva.]

Előtérben egy autóbusz, ami az út bal oldalán várja a Gyula felé utazni kívánó utasokat… ebből lehet tudni, hogy a kép 1941 előtt készült, mivel ekkor, pontosan 1941. július 6-án állt át Magyarország a jobboldali közlekedésre (pontosan hetven éve!).

A busz érdekessége még az ablak tetején látható viszonylatjelző. Ez színes jelekkel festett tárcsa volt, hogy az olvasni nem tudó emberek is tudják, melyik járatról van szó.

Bazalt kockakő útburkolat is van itt bőven, ami egyébként a Lökösházi út csatornaépítéstől nem háborgatott részén ma is az aszfalt alatt van. Eredetileg csak a falu közepét és az állomást kötötte össze szilárd burkolatú út, melyet itt láthatunk.

Eleki főtér, autóbusszal és helyi lakosokkal, 1941 előtt

A mostani elhagyatott újságosbódé helyén álló üzlet előtt élénk társasági élet folyik. (A bolt felirata talán egy szkennelt változaton olvasható lenne, de ehhez kicsit neki kell ülnöm a technikának.) Egy korabeli lovaskocsira talán a bevásárlás tárgyait pakolják fel.  Két leányzó pedig a fényképész kedvéért a kereszteződés közepébe jött – vajon élnek még?

Kár, hogy nem lehet már tudni, kik vannak a képen.

Kategóriák
archiv épületek egyház esemény szakma történelem

Singer Ferenc ezüstmiséje Eleken

Rapajkó Tibor

Az eleki kötődésü Singer Ferenc (1919-1993) 1968. június 16-án Eleken mutatta be ezüstmiséjét. Több paptársával együtt jogtalanul internálták 1949-53-ig,  melyben közrejátszhatott az is,  hogy cserkészvezető is volt,  ami akkor nagy “bűnnek”  számított. Singer Ferenc 1966-93-ig szeged-tarjáni plébános volt.

Singer Ferenc ezüstmiséje 1968-ban
Singer Ferenc ezüstmiséje 1968-ban
Kategóriák
archiv épületek család csoportkép esemény történelem

Elekiek a Szovjetunióban

Rapajkó Tibor

Az 1980-as évek közepén készült fényképen elekieket láthatunk,  akik akkor jutalomból utazhattak a Szovjetunióba. 1991-től már nem létezik ez az ország sem,  de akkor még természetesen nem láthatott senki sem a jövőbe; mindenkinek csak a szépet és a jót mutatták meg,  így az elekieknek is.

A fotó Hack Antalné tulajdona.

Hack Moszkvában
Elekiek moszkvai jutalomkirándulása 1985 körül - Hack Antalné tulajdona.
Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház esemény történelem technika

Harangszentelés, 1929. május 3.

1929. május 3-án szentelte fel Dr. Glattfelder Gyula megyés püspök a templom új harangjait.

Néhány család nagyvonalú adománya lehetővé tette, hogy a templom részére négy darab új harangot rendeljen az egyházközség. A harangok súlya 825, 517, 246 és 106 kg volt, az áruk pedig 9.655,80 pengőt tett ki.

A nagy alkalomra lezárták a plébánia és a templom közötti teret a forgalom elől. Itt álltak az ünnepi díszbe öltöztetett harangok a felhúzó szerkezettel, amelyet jó néhány férfi működtetett. A lakosság nagy létszámban vett részt a felejthetetlen eseményen.

Harangszentelés 1929 május 3-án, Dr. Glattfelder Gyula és más fontos személyek
Harangszentelés 1929 május 3-án, Dr. Glattfelder Gyula és más fontos személyek

A képeket Rapajkó Tibor helytörténész találta a plébánián, a szöveges információt Josef Schneider (“Fäldschär”): “Aus der Geschichte der Großgemeinde Elek” c. művének kéziratából idézem. A két fotó alatt Reibel Mihály jegyzete olvasható: Emlékül a harangszentelésről, 1929. VI.25. – ez nyilván egy kicsit későbbre van datálva, mint az esemény, mivel ekkortájt készülhettek el a fényképek.

Harangszentelés, 1929. május 3., harangok a földön, háttérben az iskola.
Harangszentelés, 1929. május 3., harangok a földön, háttérben az iskola.
Harangszentelés, 1929. május 5. Reibel Mihály kézírásával, emlékül.
Harangszentelés, 1929. május 5. Reibel Mihály kézírásával, emlékül.
Kategóriák
archiv csoportkép esemény

Az ismeretlen csoportképről (részben) lehullt a fátyol!

Megmutattuk a 60-as évekbeli csoportképet Zimmermann Ferencnének, akinek sokakat sikerült beazonosítania.

Az eredmény megnézhető az eredeti cikkben (ide kattintva).

Kategóriák
archiv épületek család egyház esemény Rapajkó szakma történelem

Wagenhofer Ede Németországban

Rapajkó Tibor

A fényképen Wagenhofer Ede,  egykori eleki plébánost /1960-91/ láthatjuk,  amikor a rengershauseni plébánián kutatta az eleki németek őseit 1969. július 29-én.

A fotó az eleki plébánián található.

Wagenhofer Ede Rengershausenben
Wagenhofer Ede az eleki németek adatait kutatja Rengershausenben, 1969. július 29-én
Kategóriák
archiv család csoportkép esemény modern Rapajkó szakma történelem

Az utolsó magyar királyfi Eleken

Habsburg Ottó emlékére

Rapajkó Tibor, Klemm Tamás

2009. május 23-án Eleken járt az utolsó magyar király, IV. Károly (1916-18) legidősebb fia. Erről az igen jeles eseményről az Eleki Krónika 2009. májusi és júniusi lapszáma is részletesen beszámolt (www.elek.hu).

2011. július 4-én Habsburg Ottó németországi otthonában csendben elhunyt. Világszerte megemlékeztek e nagy formátumú ember és politikus életéről. A méltatások nagy része főképpen arról szólt, hogy az egykori trónörökös sokat tett az európai egységért. Uniós képviselőként neki is köszönhető az, hogy Közép-Európából hazánk az elsők között léphetett be az EU-ba.

Habsburg Ottót egykoron nagy szeretettel és tisztelettel fogadták Eleken is. Bölcs gondolatait, politikusi mentalitását, egyáltalán emberi mivoltát nehéz elfelejteni.

Jelen volt 1984 májusában Gerolzhofenben is, amikor a betelepítés 260 éves jubileuma alkalmából megtörtént az első hivatalos kapcsolatfelvétel településünk képviselői és az őshaza között. Halála mindenképpen nagy veszteség, Eleken is.

Nagy tisztelettel emlékezünk Rá elhunyta után is.

Dr. Habsburg Ottó Eleken
Dr. Habsburg Ottó Eleken - Fotó: Lőrincz Attila

Az itt közölt fénykép azt örökítette meg, amikor az elnök úr nyilatkozott az Elek Tv-nek.
A riportot az Elek Tv képviseletében ifj. Bágy György rögzítette az utókor számára, dr. Habsburg Ottó Rapajkó Tibor kérdéseire válaszolt. A fotót Lőrincz Attila készítette, a háttérben H. O. magyarországi titkára látható, illetve Pluhár László, Elek polgármestere és dr. Heim Lajosné alpolgármester-asszony.

A helyszín a Reibel Mihály Művelődési Ház főbejárata előtti terület volt.

Isten óvja Önt ott fent, Elnök úr!

Kategóriák
archiv család esemény szakma történelem

Útlevél a szomszéd városba

Ez nem igazán fotó, de érdekesnek találtam.

Ma már hozzá vagyunk szokva, hogy szinte egész Európát bejárhatjuk egy szimpla személyi igazolvánnyal, ami csak egy kis műanyag kártya, rajta pár adattal.
A II. Világháború végén ez nem volt ennyire egyszerű.

Néha kincseket lehet találni a szemétnek vélt dolgok közt turkálva… Egy iskolai papírgyűjtés hétvégére áthúzódása miatt a szél szerteszét fújta az udvaron a begyűjtött papírt, amit aztán hétfőn az iskolásoknak kellett újra összeszedniük. A hasznos anyag összekotrása közben figyeltem fel erre a kétnyelvű dokumentumra, amit kicsit megszárítva sikerült megőriznem az utókornak. Íme:

Eleki László útlevele Gyulára, 1945
Eleki László útlevele Gyulára, 1945-ből

Azt hiszem, kevés dokumentum maradhatott meg ebből a korszakból, és ez egy egészen különleges: Eleki László községi tisztviselő kerékpáron lebonyolított ügyintéző utazásához adták ki. Kellett is az ilyen, máskülönben lehet, hogy egy hétköznapi igazoltatás után simán elvitték volna valamilyen GULAG-ra a derék dolgozót a megszállók…

1945. április 28-án keltezték a papírt, és a vörös csillagos srácoknak pár nap hátra volt a végső győzelemig. Minket eddigre már jól elintéztek, és nemsokára kezdődött a kényszermunkások összegyűjtése… nem voltak vidám idők!

Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház esemény Rapajkó történelem

Egy ismeretlen csoportkép

Rapajkó Tibor, Klemm Tamás

A most bemutatott fotó az 1950-60-as évek fordulóján készülhetett az eleki plébánián. Nem egyszerű felidézni, mely személyek láthatók itt. Az ülő sorban  balról a három pap egymás mellett Csizmadia atya, Ruck atya és Wagenhofer Ede (1910-1997), egykori eleki plébános. Wagenhofer plébános felett enyhén jobbra Brandt Mária, a későbbi Abonyi Józsefné. Mivel Ruck atya hazajöhetett Németországból, talán 1964 körüli a kép. Vajon milyen eseményt örökítettek meg ezen a fényképen, kiket lehet még felismerni közülük?

Csoportkép az eleki plébánia udvarán, kb. 1960
Csoportkép a plébánia udvarán Wagenhofer Ede plébánossal, 1960-as évek

A képet megvizsgálva Zimmermann Ferencné a szereplők többségét azonosította, a következő eredménnyel:

Egy ismeretlen csoportkép, 2.
A csoportkép feloldása, kb. 1964.

Bár nem teljesen biztos a személyek azonossága, köszönjük a rejtély megoldását Zimmermann Ferencnének, illetve a rajzot Durst Norbertnek!