A katonai veszteségeket böngészve egy érdekes időpontra bukkantam. 1944. szeptember 16-án több eleki születésű katona is eltűnt Erdélyben, Hadrév nevű településnél. Mindnyájan a 66./II. hv.zlj (határvadász zászlóalj) tagjai voltak .
- Hannuer János –507,120,052-tart.honvéd-1912.02.13-Wittmann Franciska -Eltünt
- Hőhn Ferenc -607,200,078-tart.honvéd-1920.12.01-Schiffert Anna -Eltünt
- Braun Antal –338,080,028- honvéd -1908.06.02-Uterrecher Erzsébet -Eltünt
- Csápos/Czápos Miksa – honvéd -1917.12.28 – Grozár/Grozán Anna-Eltünt
Csápos / Czápos Miksa az adatbázisban kétszer szerepel, csak az anyja neve és a családi neve szerepel másként, a többi adat megegyezik.
Érdekesség még, hogy ebben a zászlóaljban kétegyháziak is szolgáltak és ők is mind ugyanezen a napon tűntek el Hadrévnél.
- Gróza György -t.honv. – 1914.02.20 -Marosán Flóra -Eltünt
- Grósz Vazul -t.honv. – 1909.10.09 -Jepura Flóra -Eltünt
- Grósz György -t.honv. – 1915.04.12 -Négye Anna -Eltünt
- Szelecsán Péter -tart.honv.-1909.04.08 -Krizsán Mária -Eltünt
- Sárosi György -tart. szakaszvezető-1917.02.17 – Krausz Anna -Eltünt
- Medve István -tart honvéd-1908.02.16-Bangdur Mária -Eltünt
Hadrév Erdélyben Torda közelében található. 1944. szeptember 15-től október 7-ig tartott a tordai csata ahol a magyar és német katonaság közel egy hónapig tartotta fel a szovjet előrenyomulást. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Tordai_csata )
Sajnos a háború idején a veszteségek elkönyvelése nehézkesen ment. Sok esetben csak napokkal, hetekkel később kerültek a sebesültek, elesettek és eltűntek dokumentálásra. A bemondások, illetve a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vezették fel az adataikat. Ezért több esetben is eltérések tapasztalhatóak az írásos dokumentumok és a „valóság” közt. A fent közölt adatokat a nyilvántartásban szereplő módon közöltem, kiemelve a vélhetően elírt adatokat.
Forrás:http://huszarok.nadasdymuzeum.hu/targyak_.php?keres=14&fajta=3
Az azonosító szám a polgári anyakönyvi nyilvántartáson alapult. Ez a szám került az azonosító cédulákra (népi nevén a „dögcédulákra”). Az első négy szám a település kódját, nevét jelezte. A második két számjegy a katona születési évének az utolsó két számjegye volt (a 19.. utáni számjegyek). Végül az utolsó négy számjegy az adott év születési anyakönyvébe történt bejegyzésének a sorszáma. Ezeket az azonosító számokat a háború második felében már a katonáknak maguknak kellett “belelyukasztani” az azonosító cédulájukba. Így sajnos akadt olyan katona is akinek az azonosító cédulája “kitöltetlen” maradt, vagy téves adatokat tartalmazott.
Nézzük Hőhn Ferenc azonosítószámát: 607-200-078, helyesen olvasva: 0607-20-0078
A 0607 Eleket jelöli, a 20 azt, hogy a születési év 1920., a 0078 pedig azt, hogy az 1920-as születési anyakönyvben a 78-ik bejegyzésben szerepelnek a katona személyes adatai. Tehát ha előveszünk egy 1920-as évi eleki polgári születési anyakönyvet és megnézzük a 78-ik bejegyzését akkor megtaláljuk Hőhn Ferenc tartalékos honvéd összes személyes adatát (anyja neve, apja neve, anyja lakóhelye, apja foglalkozása, anyja és apja életkora, gyermek neme, vallása, születés helye- sokan háznál születtek ilyenkor a cím van feltüntetve).
Ennyi katona egyszerre történő eltűnésének, -ha egymás közelében tartózkodtak- vélhetően az lehetett az oka, hogy fogságba estek, vagy tüzérségi gránáttalálat esetleg közvetlen támadás érte az állást. Sajnos róluk bővebb információnk nincs, nem tudjuk, hogy a háború után hazatértek vagy sem. Reméljük a legjobbakat….
-Wittmann Attila-
elekfoto 