Urbán Péter (1870-1935) 1870-ben született az Arad megyei Sofronyán. Jelentős közéleti személyiség volt, hisz pl. minden fontos aradi és Arad megyei egyesületben tevékenykedett. Sógora volt Horthy Miklósnak. Gazdasági akadémiát végzett, 1910-től főrendiházi tag is volt.
1926-31-ben Battonya országgyűlési képviselője, 1935-ben pedig Eleket képviselte a Nemzeti Egység Párt (kormánypárt) programjával. Még ugyanebben az évben meghalt, Reibel Mihály, eleki plébános őt követte a Parlamentben. ellenzékiként.
Báró Urbán Péter, aki Reibel Mihály előtt volt Elek országgyűlési képviselője
Az eleki kötődésü Singer Ferenc (1919-1993) 1968. június 16-án Eleken mutatta be ezüstmiséjét. Több paptársával együtt jogtalanul internálták 1949-53-ig, melyben közrejátszhatott az is, hogy cserkészvezető is volt, ami akkor nagy “bűnnek” számított. Singer Ferenc 1966-93-ig szeged-tarjáni plébános volt.
Az 1980-as évek közepén készült fényképen elekieket láthatunk, akik akkor jutalomból utazhattak a Szovjetunióba. 1991-től már nem létezik ez az ország sem, de akkor még természetesen nem láthatott senki sem a jövőbe; mindenkinek csak a szépet és a jót mutatták meg, így az elekieknek is.
A fotó Hack Antalné tulajdona.
Elekiek moszkvai jutalomkirándulása 1985 körül - Hack Antalné tulajdona.
A fényképen Wagenhofer Ede, egykori eleki plébánost /1960-91/ láthatjuk, amikor a rengershauseni plébánián kutatta az eleki németek őseit 1969. július 29-én.
A fotó az eleki plébánián található.
Wagenhofer Ede az eleki németek adatait kutatja Rengershausenben, 1969. július 29-én
2009. május 23-án Eleken járt az utolsó magyar király, IV. Károly (1916-18) legidősebb fia. Erről az igen jeles eseményről az Eleki Krónika 2009. májusi és júniusi lapszáma is részletesen beszámolt (www.elek.hu).
2011. július 4-én Habsburg Ottó németországi otthonában csendben elhunyt. Világszerte megemlékeztek e nagy formátumú ember és politikus életéről. A méltatások nagy része főképpen arról szólt, hogy az egykori trónörökös sokat tett az európai egységért. Uniós képviselőként neki is köszönhető az, hogy Közép-Európából hazánk az elsők között léphetett be az EU-ba.
Habsburg Ottót egykoron nagy szeretettel és tisztelettel fogadták Eleken is. Bölcs gondolatait, politikusi mentalitását, egyáltalán emberi mivoltát nehéz elfelejteni.
Jelen volt 1984 májusában Gerolzhofenben is, amikor a betelepítés 260 éves jubileuma alkalmából megtörtént az első hivatalos kapcsolatfelvétel településünk képviselői és az őshaza között. Halála mindenképpen nagy veszteség, Eleken is.
Nagy tisztelettel emlékezünk Rá elhunyta után is.
Dr. Habsburg Ottó Eleken - Fotó: Lőrincz Attila
Az itt közölt fénykép azt örökítette meg, amikor az elnök úr nyilatkozott az Elek Tv-nek.
A riportot az Elek Tv képviseletében ifj. Bágy György rögzítette az utókor számára, dr. Habsburg Ottó Rapajkó Tibor kérdéseire válaszolt. A fotót Lőrincz Attila készítette, a háttérben H. O. magyarországi titkára látható, illetve Pluhár László, Elek polgármestere és dr. Heim Lajosné alpolgármester-asszony.
A helyszín a Reibel Mihály Művelődési Ház főbejárata előtti terület volt.
Kneller Ferenc és Ruck Veronika esküvője 1924 szept. 30.
1924. szeptember 30-án Eleken házasságot kötött Kneller Ferenc és Ruck Veronika (Jaschka). A vőlegény ezt megelőzően az Este u. 139. szám alatt lakott, a menyasszony pedig a Határ u. 608. alatt (mai utcanevek: Semmelweiss, Táncsics). A jeles esemény fotóját az eleki plébánián találtuk. Vajon hogyan alakult a házaspár élete 1944 után?
[Szerkesztette: Klemm Tamás – Az eleki Hans Schimpl által készített Sippenbuch az eleki egyházi anyakönyvek alapján tartalmazza az elekiek adatait. Ez alapján a következőket tudhatjuk meg a fénykép ifjú párjáról:
Kneller Franz 1901-ben született Eleken. Szülei Kneller Franz és Mahler Theresia voltak. Házasságot 1924-ben kötött Ruck Veronikával. Franz elhunyt 1946-ban a Szovjetunióban.
Ruck Veronika 1907-ben született Eleken, Szülei Ruck Josef és Weber Theresia. Haláláról nincs adat, valószínűleg nem Eleken hunyt el.
A házaspárnak egy gyermeke született, Kneller Veronika, 1927-ben.]