Kategóriák
közigazgatás modern művészet politika Rapajkó

Címerek

Magyarországon az 1980-as évek végétől felgyorsult a várossá válás folyamata, vagyis sok nagyközségből város lett, mint ahogy Elek esetében is ez történt 1996-ban, sőt emiatt mára már szinte nem is maradt nagyközség Békés megyében!

Hazánkban különösen a rendszerváltoztatásnak köszönhetően visszaállt a rend a címerek tekintetében is,  mely többek között azzal is bizonyítható, hogy a megyei önkormányzatok központjában, vagyis  régiesen fogalmazva, a megyeháza tanácstermében is láthatók ezek a régi,  vagy pedig a hagyományoknak megfelelően újonnan elkészült településcímerek.

Az eleki címer Békéscsabán

(A képen látható címerek sorrendje balról jobbra: Békéscsaba, Csorvás,  Füzesgyarmat,  Elek,  Dévaványa,  Gyomaendrőd és Gyula.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
épületek esemény modern Rapajkó történelem

Elek 15 éve lett város

Rapajkó Tibor

Elek XX. századi története igen érdekesen alakult, hisz pl. erre a századra esett az egyik legtragikusabb esemény, vagyis az itteni németek elüldözése is (1946), de ugyanakkor a század végén (1996. július 1.) avatták Eleket várossá is, ami mindenképpen az egyik legnagyobb eseménynek számít! A gazdag történelmi múlt nélkül aligha kerülhetett volna sor ez utóbbira.

Az ünnepélyes városavató 1996. augusztus 4-én volt, a kedvezőtlen időjárás miatt helyszínül a városi sportcsarnok szolgált.

Elek várossá avatása, Kecskeméti János polgármester a kulccsal
Elek várossá avatása, Kecskeméti János polgármester a kulccsal

A Göncz Árpád, köztársasági elnök aláírásával ellátott oklevelet és a város kulcsát dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára adta át Kecskeméti János (Fidesz), akkori eleki polgármesternek. A fénykép ezt az örömöt, büszkeséget örökítette meg!

A háttérben látható még az akkori dekoráció is, amely magában foglalta az eleki (gerolzhofeni) címerből a koronát, illetve az eleki zászló vörös-kék színeit is.