Kategóriák
csoportkép egyház emberek modern művészet zene

A templomban továbbra is énekelnek

Elek város korábban igen jelentős zenei élettel büszkélkedhetett, nem utolsó sorban Törzsök Attila tanár úr ténykedésének eredményeként, aki a motorja volt az Éneklő Elek rendezvényeknek. Gyerekek és felnőttek is nagy számban énekeltek a kórusokban. A rendezvényeken korabeli hírességek is megjelentek, például Bárdos Lajos zeneszerző, aki Törzsök Attila jó barátjaként egyszer még egy külön kórusművet is írt az eleki énekeseknek.

Más formában is élt a zene szeretete, hisz még jól emlékszünk például Zimmermann Feri bácsi különleges gombos harmonikájának hangjára, mellyel számtalan bál és más vidám rendezvény résztvevőit örvendeztette meg, kiváló zenésztársaival együtt. De ne feledkezzünk meg a könnyűzenéről sem: nem mindenki tudja, hogy például a korábban országszerte ismert Prognózis együttes eleki vonatkozással is rendelkezik. A manapság koncertek szervezésével, hangosításával foglalkozó eleki Klemm Ervin gitárosként játszott benne.

A régi idők elmúltak, de ma is számtalan formája van a zenei életnek Eleken: az iskolás gyerekek többféle hangszer tanulása között választhatnak, és van több, zenekarként illetve együttesként működő csoportosulás is a városban, a városi ünnepeken rendszeresen látható és hallható fúvószenekartól a különféle rockegyüttesekig.

Az Aradi Zsolt kántor-karnagy vezetésével működő katolikus egyházi kórus az éneklés hagyományát viszi tovább. Közönség számára hallgatható fellépéseik rendszeresnek mondhatóak, hiszen ők énekelnek szinte minden vasárnapi misén, a templom karzatán.

A többszólamú éneklés iránt érdeklődő hívek rendszeresen lelkendeznek a szépen előadott kórusművek hallatán. A templomi éneklés viszonylagos előnye más helyszínekkel szemben, hogy kevés tagú kórussal is szépen “megszólalnak” a dalok, hála az épület akusztikai tulajdonságainak.

Aradi Zsolt kántor-karnagy, kedvenc szintetizátorával
Aradi Zsolt kántor-karnagy a próbán, kedvenc szintetizátorával

A szép énekeket hallva a 2011-es év során a város illetve a kultúrház vezetése arra kérte Aradi karnagy urat, hogy alapítson egy városi kórust, feltámasztandó a korábbi szép vegyes kari hagyományokat. Ez meg is történt, és az új kórus már a 2011-es karácsonyi ünnepi koncert alkalmából is szép dalokat énekelt a templomban.

Az egyházi és a “városi” kórusban részt vevő énekesek jórészt ugyanazok, így kézenfekvő volt, hogy a 2012-es karácsony alkalmából tartott koncerten a két kórus egyesülve énekelte karácsonyi dalait a karzatról.

Kategóriák
emberek esemény munka vicces

Mekk Elek módjára javították az utat Eleken

Egy érdeklődő – és bosszankodó – eleki lakos készített videofelvételt az egyik eleki buszmegálló aszfaltjának decemberi javításáról. A kivitelezés finoman szólva is hagyott kívánnivalót maga után. A narancssárga urak szemmel láthatóan kényszeredetten foltozgattak valamit a kátyúkon, de az eredmény nem nevezhető jónak.

A felvétel a youtube rendszeren érhető el itt.

A derék dolgozók egészen biztosan utasítást kaptak a legzavaróbb lyukak eltüntetésére, és hiába szóltak, hogy eső áztatta aszfaltot nehéz javítani… Talán emiatt, egy kis dacból került oda az a tócsába dobott adag. Mindenesetre kár az egészért, ennyi erővel nem is kellett volna nekiállniuk. Kicsit szárazabb időben talán sikeresebbek lettek volna.

Egyébként hallani lehetett a híradásokban, hogy a belterület főútját az Ottlaka felé nyitandó határátkelőig meg fogják építeni, csak éppen megakadt a közbeszerzés, mivel az egyik, nem nyertes pályázó bejelentést tett a közbeszerzési hatóságnál. Tehát fog itt még épülni út, ami nem ilyen lesz, csak majd később, kis türelmet… 🙂

Kategóriák
archiv család csoportkép divat emberek esemény művészet történelem

Kerti mulatság a Wild családnál

Wild Boldizsár kereskedő házának udvarán készült a következő szép felvétel, egy 1940-es évek eleji mulatságról. Az épület kapualja a mai napig nagyjából hasonló állapotban tekinthető meg – a legutóbbi időkig a Harruckern Középiskola könyvtáraként működött ház jelenleg szociális célokat szolgál.

Mulatság a Wild-udvarban, 1942 körül
Mulatság a Wild-udvarban, 1942 körül

A képen látható fiatalok az 1920-as években születtek, a képen 16-18 évesek, és manapság igen idősek, vagy sajnos nem élnek már. Az asztalnál ülő lányok közül jobbról a második a nemrégiben elhunyt Wild Klára (1929-2012).

Sajnos nem tudjuk, milyen alkalomból jöttek össze az egykori eleki fiatalok – elegáns ruházatukból ítélve fontos családi ünnep lehetett.

Isten áldja Önt ott fent, kedves Klári néni!

Kategóriák
esemény modern rólunk szakma

2012. évi visszatekintő

Az Elekfoto blog munkatársai és közreműködői nevében mindenkinek

Boldog Újévet kívánunk!

Újév alkalmából tárhelyünk, a WordPress szolgáltató foglalt össze néhány érdekes adatot a blogunkról. Egy kis adalék látogatottságunkról:

4,329 filmet küldtek be a 2012-es Cannes-i Film Fesztiválra. Ezt a blogot 32,000 alkalommal tekintették meg 2012.-ben. Ha minden ilyen alkalmat egy filmnek tekintenénk, akkor blogunknak 7 filmfesztivált sikerült volna ellátnia filmekkel.

Ide kattintva nézhető meg a 2012-es év teljes összefoglalója.

Kategóriák
egyház emberek esemény rólunk

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!

karácsonyi

Kategóriák
egyház emberek esemény iskola modern művészet zene

Karácsonyi koncert a templomban

Idén sem jöhetett el az ünnep a templomi karácsonyi koncert nélkül. A román és magyar iskolák, valamint a városi és egyházi énekkar fellépésén kívül a műsorban láthattuk még Tomanek Gábor színművész és felesége műsorát is.

Zajlottak az előkészületek - a felső tagozatosok első közös próbája az iskola kis tornatermében
Zajlottak az előkészületek – a felső tagozatosok első közös próbája az iskola kis tornatermében

A koncertet december 21-én délelőtt 10-től tartották, és hetekig tartó készülődés, gyakorlás előzte meg, hisz bár a két iskola diákjai csak négy-négy dalt adtak elő, azokat rendesen meg is kellett tanulni.

Érkeznek a gyerekek a templomba, akik szereplők és közönség is voltak egyben.
Érkeznek a gyerekek a templomba, akik szereplők és közönség is voltak egyben.

A felső tagozatosok két német nyelvű dalt adtak elő, a “Sind die Lichter angezündet…” illetve a “Vorfreude, schönste Freude” című műveket.

A karácsonyi koncert teltházas sokadalma a kórusról nézve
A karácsonyi koncert teltházas sokadalma a kórusról nézve

Az előadás utolsó fellépői a részben azonos személyi állományú “városi kórus”, valamint az egyébként a vasárnapi miséken rendszeresen “fellépő” egyházi kórus volt, akik szép négyszólamú karácsonyi dalokat énekeltek magyar, német, valamint latin nyelven, Aradi Zsolt karnagy vezetésével. A dalok meghallgatásához a publikum rendhagyó módon hátrafordult, hisz dalaikat az orgona előtti felső karzatról adták elő.

Köszönjük minden résztvevőnek a szép előadást!

Kategóriák
épületek egyház emberek esemény művészet Rapajkó szakma

A nem régen megnyílt eleki cigány tájház az országban a második!

A tájház az ifj. Rozsdás János által készített faliképpel

2012. augusztus 16-tól új látványossággal lett gazdagabb városunk,  hisz ezen a napon átadásra került az eleki,  illetve általában a cigányságnak emléket állító cigány tájház.

(Hazánkban az első cigány tájházat a szabolcs-szatmár-bereg megyei Hodászon adták át még 2001-ben.)

Fontos kiemelni,  hogy önerőből valósult meg ez a nemes elképzelés, hisz  Erdődi Ferenc (1946-) és felesége,  Lakatos Julianna (1952-) az egykori szülői házat varázsolták újjá,  így megmentették az utókornak,  sőt be is  rendezték  a több évtizede gyűjtött tárgyakkal.

Erdődi Ferenc, Kalaman János, eleki plébános és Lakatos Julianna

A mostani tájháznak otthont adó épületet Lakatos Sándor (1910-86) még 1943-ban építette saját kezűleg!

A tájházban meg lehet tekinteni a következőket: a hálószobában pl. azt az ágyat,  ahol Erdődi  Ferenc is  született,  illetve azokat a kegytárgyakat,  melyek a cigányság vallásosságát hűen kifejezik.

A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket,  de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is,  melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek.

A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők,  amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző,  pl. fúrók,  különböző nádvágó eszközök.

A tervekben többek között az szerepel,  hogy ki fogják állítani a helyi vályogvetéssel kapcsolatos eszközöket,  illetve egy echós szekeret,  ami viszont nem helyi hagyomány,  de a cigányság múltjához  hozzá tartozik.

A dolognak az is az érdekessége,  hogy  Erdődi Ferenc nem cigány származású,  de már gyermekkora óta voltak cigány barátai,  elmondása szerint a 41 évnyi boldog házassága alatt azonban  szívében már cigánnyá vált.

Ennek a sikertörténetnek,  vagyis a tájháznak  talán az lehet az üzenete,  hogy mindenhol van valamilyen érték,  amit be lehet mutatni,  nem kell mindent “fentről” várni,  így is lehet Elek,  de a cigányság  jó hírét kelteni,  hisz azóta már sokan keresték fel a tájházat,  sőt a Magyar Rádió egyik műsora is foglalkozott a témával.

A konyha a megnyitó napján

A Dankó utca 6. szám alatt található cigány tájházat bárki felkeresheti,  belépőt sem kell fizetni,  csak előtte kell jelezni a szándékot akár személyesen is (Dankó utca 4.),  mindenkit szeretettel fogadnak!

(A fényképek forrása:  kareszzsolez.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
emberek iskola Rapajkó sport

Budai Alex, a sikeres eleki thai bokszoló

Budai Alex thai-boxoló
Budai Alex thai bokszoló

Városunkban él Budai Alex,  aki sikeres sportolónak számít,  hisz a közelmúltban a következő eredményeket érte el:

A  Wako Kick-Box II. oszt. Magyar Bajnokság K-1 szabályrendszerben 75 kg-ban 2-dik helyezés 2009-ben,   a X. Szuperinfó Mikulás Kupán 71 kg-ban 2-dik helyezés  K-1 szabályrendszerben 2010-ben, a  Wako  Kick-Box és K-1 Magyar Bajnoki I.forduló felnőtt kategóriában 3-dik helyezés  K-1-ben szintén 2011-ben. (A fényképen mint  K-1 Magyar Bajnokságon 75 kg-ban 2009-ben Pécsett megszerzett magyar bajnok látható!)

(Végül,  de azért mégsem teljesen utolsó sorban,  meg kell említenünk azt is, hogy Budai Alex a gyulai központú Harruckern Középiskola eleki tagintézményének  érettségi előtt álló diákja is!)

Nem régen vele beszélgettünk.

– Alex,  miért választottad ezt a sportágat, mármint a K-1-et?

– Azért,  mert másban nem találtam magamat  jónak,  mint ebben a sportban,  a focit is elkezdtem,  de éreztem,  hogy az nem nagyon megy, és ezért abbahagytam,  így vágtam bele a küzdősport világába. A K-1 tetszett nagyon,  ezért  is űzöm a mai napig is.

– Alex,  hol  kezdtél el versenyszerűen  sportolni?

– Sok helyre kezdtem eljárni pl.  Elekre a Gyuszek Team-hez, aztán Rácz Déneshez  Békéscsabára,  majd   ő vitt el magával Békésre a Szeged Tigers Club egyik
csapatához,  mert  ahogy én tudtam,  a békési thai-box klub edzője,  Szabó Sándor a békéscsabai Lakótelepi SE és a Szeged Tigers csapatának az edzője  is.  Szabó Sándor indított el a pályafutásomon,  amit  nagyon köszönök neki. Igazán nagy tudású emberről van szó,  aki kiváló edzőnek számít Békés megyében.

–  Most hol folytatod tovább sportpályafutásodat?

– Kétegyházán a Dragons Team-nél vagyok éppen Nagy László fekete öves mesteredzőnél. Sajnos,  tanulmányaim miatt nem tudok már Békésre átjárni,  sok mindent tervezek a jövőre vonatkozólag,  hisz  Szegedre szeretnénk menni a barátnőmmel. Szerencsére az edzések Kétegyházán nagyon hasonlítanak a békési edzésekre,  és Kétegyháza sokkal közelebb van Elekhez.

-Voltak már komolyabb mérkőzéseid?

-Persze volt  sok edzőmeccsem is meg profi és amatőr mérkőzéseim is,  mindenbe belekóstoltam.  Döntős is voltam már, sajnos ott nem sikerült még győznöm, de voltam már bronzérmes is.  Hála istennek részt vehettem  gálákon és  különböző rendezvényeken,  amelyek különleges élményeket jelentettek számomra!

-Köszönjük az interjút,  és azt kívánjuk,  hogy élet minden területén sikeres legyél!

Rapajkó Tibor

Kategóriák
épületek mezőgazdaság tájkép természet

Téli hangulat

Decemberben nem szokatlan módon a múlt héten leesett az első komolyabb mennyiségű hó.

Ki-ki vérmérséklete szerint ujjongott vagy éppen ellenkezőleg. Mindenesetre a hó járt némi kis plusz hideggel is pár napig, így lehetett két-három nap szánkózási lehetőség mellett ugyanennyi ideig intenzíven fűteni is.

Tovatűnőben a fehérség, hisz időközben az egész gyorsan olvadni kezdett. Emlékül készült az itt látható felvétel, az általános iskola első emeletéről.

Téli hangulat Eleken, 2012 december elején.
Téli hangulat Eleken, 2012 december elején.
Kategóriák
közigazgatás modern művészet politika Rapajkó

Címerek

Magyarországon az 1980-as évek végétől felgyorsult a várossá válás folyamata, vagyis sok nagyközségből város lett, mint ahogy Elek esetében is ez történt 1996-ban, sőt emiatt mára már szinte nem is maradt nagyközség Békés megyében!

Hazánkban különösen a rendszerváltoztatásnak köszönhetően visszaállt a rend a címerek tekintetében is,  mely többek között azzal is bizonyítható, hogy a megyei önkormányzatok központjában, vagyis  régiesen fogalmazva, a megyeháza tanácstermében is láthatók ezek a régi,  vagy pedig a hagyományoknak megfelelően újonnan elkészült településcímerek.

Az eleki címer Békéscsabán

(A képen látható címerek sorrendje balról jobbra: Békéscsaba, Csorvás,  Füzesgyarmat,  Elek,  Dévaványa,  Gyomaendrőd és Gyula.)

Rapajkó Tibor