Nemrég’ jutottam hozzá két kiadványhoz. Az egyik Arad Vármegye és Arad szabad királyi város monográphiája (1913-as kiadás) amit Dr. Jancsó Benedek szerkesztett 1905-ig, majd tőle Dr. Somogyi Gyula vette át ezt a feladatot. A másik ilyen történeti kiadvány a kétegyházi születésű Márki Sándor által megírt Arad Vármegye es Arad szabad királyi város története (1895-ös kiadás).
A két kiadványból kissé “szemezgettem”.
Dr Somogyi Gyula így ír Elekről:
Elek. Eleki járás. (Lásd I. 259 l.) Területe 26539 kat. hold. Lakói száma 7265. kevert lakósságú, túlnyomólag német község. Sikságon fekszik, az Acsev. vonala mentén. Átszeli a községet a kétegyháza-székudvari törvényhatósági út. Egykor Zaránd területén feküdt. Határolják: Nagypél, Ottlaka, a lőkösházi és jánosházi puszták, Kétegyháza és Szentbenedek-puszta határa. Földje nagyon termékeny. Termelnek gabonát, káposztát, burgonyát. A lakósság nagy sertéskereskedést és sertéshizlalást folytat. Valóságos sertésbörze van Eleken.
Elek 1856-ig község volt, ekkor kapta a mezővárosi cimet. Az oláhok Alexeának nevezik. Temploma egy sírkertben 1735-ben épült. 1790-ben építették a nagy templomot. Lakóssága eredetileg magyar, de ez kipusztulván, németeket telepítettek be. 1717-ben Harrucker népesítette be birodalmi németekkel (Baden, Württemberg, Rajna-völgy).
Topográfiai helyek: liba-legelő, uj-földek, homok-gödör, Ottlaka-szőlő, Kispél (melyet az országút kétrészre szel: Kis-Kispél és Nagy-Kispélre), Papi-domb (Papidomb történeti jellegű; állítólag zárda állott ott, vagy jelző domb volt.), battonyai mocsár, katona-szeglet (állítólag nevét onnan nyerte, hogy az első katonák itt legeltették lovaikat), Szentbenedek (a gyulai résszel határos). Puszták: Lőkösháza, Bánkút, Nagy- és Kiskakucs, Apáti, másként Eperjes.
Az utcák egyenes vonaluak, egy középpontban, a templom terén összefutók. A házak száma 750. Vannak nagyon díszes épületek benne. Az utcák nevei: Temető-utca, Legelő-utca, Disznó-utca, Uri-utca, Árokutca; ujabb nevek: Pesti sor-utca, Nyár-utca, Rózsa-utca, Est-utca, Hermann-utca, Strifler-utca, Nap-utca, Wittmann-utca, Wenkheim-tér, Ormos-utca, Széles-utca, Fő-utca és Hosszú-utca. Szebb épületek: a vendéglő és közhivatali épületek, magánházak.
Birtokosok: a gróf Wenkheimék, Wittmannék.
A régi német szokások még divatban vannak: tréfás farsangvégi felvonulás, májfa-ültetés, főleg a temetési szokás.
1895-ben artézi kutat fúrtak s 270 méter mélységre hatoltak le.
Eleket már 1495-ben említették. 1561-ben mint nemesi birtok szerepelt Zaránd megyében s a gyulai várhoz tartozott. Birtokosai voltak: Bebek, Massay, Mágocsy, stb. A török hódítás idején a község elpusztult. 1724-ben báró Harrucker György telepítette be német gyarmatosokkal.
Márki Sándor a következőket jegyezte le:
Elek, talán Velekről nevezve, mai helyén. 1232. Elec határos volt a később Gyula városába olvadt Krakóval. 1404. Eleki Péter homo regius. 1495-ben Czibak Jánosé és Ferencz itteni 48 jobbágya erőszakoskodott Corvin János varsányi és péli jószágán. 1508— 9. jobbágyain Dóczy Ferencz erőszakoskodott; 1557. Varga és Ingay, 1559. Bornemisza, Zólyomi és Paraszthy kapott itt részjószágokat. — 1561. a gyulai várhoz adózott s 25 portából állt.
Eleken 1739. május 2. tört ki a pestis, mely öt hét alatt 52 embert ragadott el. A nép szentül hitte, hogy a falu felett hosszan elterjedő két égitünemény előre megjelentette ezt a bajt. (Forrás: Protocollum historiam parochiae Elekiensis conplectens.)
A rendes katonai rangon kivül van Aradnak még a katonai fegyelem alatt álló és a honvédséghez beosztott csendőrségi állomása is, a melynek hatásköre azonban Arad városra nem terjed ki, lévén a városnak saját rendőrsége.
Az aradi szárny parancsnokság három szakaszparancsnokságra és tiz járásparancsnokságra oszlik. A szakaszparancsnokságok székhelye Arad, a járásparancsnokságoknak pedig, Arad, Borosjenő, Borossebes, Elek, Kisjenő, Magyarpécska, Máriaradna, Nagyhalmágy, Tornova és Világos.
Megjegyezném, hogy az esetlegesen helyesírási hibának tűnő elírásokat nem én ejtettem. Csak szó szerint idéztem a művekből. A két könyvet digitalizált változatban is be lehet szerezni Nagy István tanár úrtól Pécskáról.
Wittmann Attila
elekfoto 