Az eleki plébánián találtunk egy Karlsruheban (Németország) 1977-ben kiadott emlékkártyát, amely egy jelentős eleki személyiség halálának állít emléket.
Egy olyan emberről van szó, aki száz éve született Eleken, egészen pontosan 1912. február 12-én, és valószínűleg ő az, aki elsőként lett eleki születésűként plébános is!
A halotti anyakönyvből azt is sikerült megtudni, hogy egyszerű földműves családból származott, a szülők: Ruck Mihály és Ament Rozál voltak. A szülői ház a 407. számú volt, ami ma valószínűleg a Lőkösházi úton található húsboltnak felel meg.
Ruck Györgyöt 1937. május 2-án Szegeden szentelték pappá, mint ahogy az utólagos anyakönyvi bejegyzés is bizonyítja, illetve ez az emléklap is.
Sajnos nem tudjuk azt, hogy utána hol volt plébános., de azt viszont tudjuk, hogy 1945 után az egyik eleki német transzporttal ő is elhagyta Magyarországot.
Valószínűleg Németországban ő lehetett az “eleki németek plébánosa”, hisz 1948-62-ig Eutingenben, 1962-73-ig pedig Wöschbachban volt plébános.
Sajnos viszonylag fiatalon halt meg 1977. július 10-én Donaueschingenben. (Az elhalálozását, így annak okát sem írták be utólag az eleki keresztelési anyakönyvbe.)
Egy olyan eleki emberről emlékeztünk meg, aki egy nagyon nehéz történelmi helyzetben volt több ezer ember lelki támasza, így lehetővé tette azt, hogy pl. még mostanság is viszonylag sokan hazalátogathatnak az egykori elűzöttek, illetve leszármazottjaik Elekre!
Rapajkó Tibor