Eucharistia-Vinculum caritatis (1938-2013)

Eugenio Pacelli,  a későbbi XII. Pius pápa (1939-58) megnyitja a világkongresszust

Eugenio Pacelli (1876-1958), a későbbi XII. Pius pápa (1939-58) megnyitja a világkongresszust

75 éve rendezték meg a 34. eucharisztikus világkongresszust Budapesten (1938.  május 26-29.),  melynek  a jelmondata  egy Szent Ágoston-i (354-430)  szentencia volt:  az Oltáriszentség-a szeretet köteléke.

A görög eredetű  Eucharisztia különben Oltáriszentséget jelent,  és a katolikus hittan egyik központi fogalma.

A világkongresszust Pacelli beszédével már május 25-én megnyitották a Hősök terén.

A pápai legátus (megbízott),  aki különben impozáns megjelenésű volt,  beszélt a kongresszus programjáról,  azonban nem adott valamiféle politikai programot,  de utalt a dicsőséges magyar múltra (Európa védőbástyája),  a kereszténység megvédésére,  a magyar szentekre,  a kommunizmus és a nácizmus egyházellenességére.

A beszédet a helyszínen 100 ezren hallgatták,  de nem mindenki értette meg,  mert a szónok latinul beszélt,  és nem volt tolmács,  ami valószínűleg azt bizonyítja,  hogy  ez a beszéd főképpen a katolikus egyháznak és az értelmiség nagy részének szólt,  vagyis azoknak,  akik tanultak latinul!

Pacelli különben a zárónapon is szólt a világkongresszus résztvevőihez a rádióban,  mert a rossz idő miatt megváltozott a program,  de ekkor már németül,  mert ezen a nyelven is tudott a még hat másik mellett. (1917-29-ig Németországban  nuncius-pápai követ volt.)

S.J. Bangha Béla (1880-1940)

P. Bangha Béla  S.J. (1880-1940)

Ennek a korszaknak egyik meghatározó egyházi személyisége,  illetve az 1938-as budapesti  világeseménynek egyik szervezője a jezsuita Bangha Béla volt,  aki egyik könyvében arról ír,  hogy az Oltáriszentség Isten legnagyobb ajándéka,  ami a hit és a szeretet iskoláját is jelenti.

Bangha Béláról mindenképpen el kell mondanunk,   hogy kb. 60 könyvet írt önállóan,  illetve társszerzőként!

A fontosabb műveinek elolvasása után így “jellemezhetjük”:  mint jezsuita,  Isten katonájaként küzdött a katolikus egyházért,  hisz pl. ha a XX. század elején lehetett a sajtó döntő részében támadni az egyházat,  illetve lehetett asszisztálni az erkölcstelenséghez hazánkban is,  akkor szerinte a katolikusoknak is joguk van a saját sajtóra. Ha van magyarellenesség,  akkor ilyen értelemben  van antiszemitizmus  is.

1919-20 után legfontosabb feladatának tekintette az újpogányság elleni küzdelmet,  vagyis a kommunista- és a náciellenességet!

A teljességhez hozzátartozik az is,  hogy bírálta a hazai református egyházat  is,  de nem volt teljesen elégedett a Horthy-rendszer keresztény alapú politikájával sem,  pl. Corvin-láncot egyetlen katolikus egyházi személyiség sem kapott!

Eleki apácák a vasútállomáson az 1940-es években

Eleki apácák (S.S.N.D)  eleki lányokkal a vasútállomáson az 1938-as eucharisztikus világkongresszusra indulóban.  A képet korábban is közöltük már; nagyobb méretben a Leimen-Haus múzeumában is megtalálható.

Tudomásunk szerint a világkongresszusra Elekről két turnusban 460-an jutottak el,  ami elég szép szám,  hisz a csanádi egyházmegyéből összesen 7. 156-an voltak jelen ekkor a fővárosban.

Az viszont roppant érdekes,  hogy a korabeli Európából a náci Németországból és Szovjetunióból nem érkezett küldöttség .(Ausztria ekkor már csatlakozott Németországhoz,  így már az előzetes jelentkezések ellenére sem jöhetett onnan senki!)

Mindenképpen nagy magyar diplomáciai sikernek tekinthető a világkongresszus megrendezése,  vagyis az egyik legsikeresebb évnek számított 1938,  hisz  “ráadásként” még az év november 2-án visszakaptuk a Felvidék magyar lakta részeit is!

A II. világháború után a következő,  35.  eucharisztikus világkongresszust Barcelonában tartották,  a legutóbbit,    vagyis a 47-t pedig 2000-ben Rómában.

Forrás: Bangha Béla szerk.:  Eucharisztia. Bp., 1938. 276 o.

Bangha Béla:  Az oltár fényében. Bp., 1942. 400 o.

Gergely Jenő: Eucharisztikus világkongresszus Budapesten/1938. Bp., 1988. 193 o.

A képeket innen vettük: eleki plébánia,   http://www.bibl.u-szeged.hu és a Wikipédia.

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: archiv, csoportkép, egyház, esemény, iskola, Rapajkó
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Eucharistia-Vinculum caritatis (1938-2013) bejegyzéshez

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s