Eleki iskolai életképek az 1920-30-as évekből

Kertészek egy csoportja

Kertészek egy csoportja

Eleken egy negyed századig (1925-50) fejtették ki áldásos tevékenységük az iskolanővérek (S.S.N.D). Az általuk vezetett eleki iskolában is nagyon komolyan vették az egyházi és a hazafias nevelés mellett az életre való felkészülést,  vagyis fontosnak tartották a kétkezi munkát is.

(A négy elemi után lehetett gazdasági iskolába jelentkezni, ami hároméves volt,  illetve polgáriba,  ami viszont négyéves volt,  de mindkét iskolatípus az iskolanővérek irányításával működött,  a most közölt fényképek valószínűleg a gazdasági iskolában készültek!)

Jogos a büszkeség,  a közös munka meghozta gyümölcsét

Jogos a büszkeség, a közös munka meghozta gyümölcsét

A fényképek tanúsága szerint a diákok szerethettek itt tanulni,  és a  jó családi háttér miatt örömmel végezték el a különböző gyakorlati feladatokat is. (Az egykori iskola helyén,  illetve megmaradt épületeiben található a mai általános iskola központi része.)

Kiállítás a tanulók munkáiból

Kiállítás a tanulók munkáiból

Az itt tanuló diákok nem csak a földeken jeleskedtek,  hanem pl.  megtanultak varrni,  hímezni,  de befőttet elrakni is,  amelyek ilyen szempontból garantálták azt,  hogy jó feleségek,  családanyák legyenek!

Ünneplőben az iskola udvarán,  jobbra dr.  Csepregi Imre (1876-1854)

Ünneplőben az iskola udvarán, jobbra dr. Csepregi Imre (1876-1954)

Dr. Csepregi Imre eleki plébános (1913-31) sokat tett azért,  hogy Eleken is tanítsanak apácák,  de ő is tanított itt helytörténetet (Heimatkunde),  ami nem kis dolog, hisz ő maga nem volt német származású.

A most bemutatott fényképeket az eleki plébánián találtuk.  Sajnos nincs rajtuk,  mikor készültek és pontosan mit is örökítették meg.

Szerintünk 1925-31 közötti időszakról lehet szó,  hisz az egyik fotón maga Csepregi is látható,  és az iskolát pedig 1925-ben alapították.

Ezen képeknek azonban most azért akarunk nagyobb nyilvánosságot adni,  mert abban reménykedünk,  hogy többen felismerik szüleiket,  nagyszüleiket,  illetve esetleg információval is fognak szolgálni.

Úgy hisszük,  a képen láthatók közül nem kevesen voltak azok,  akik az 1940-es évek közepén önszántukon kívül “eljutottak” az akkori népnyelven csak “paradicsomnak” nevezett valamelyik szovjet munkatáborba,  illetve elüldözöttként meghalt az óhazában,  de lehet,  hogy volt közöttük néhány szerencsés is. Az azonban biztos, hogy a későbbiekben az iskolában tanultakat jól tudták hasznosítani.

Talán még nem túl késő,  hogy  a képen látható eleki leányokról megtudjunk valamit!

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: archiv, csoportkép, egyház, emberek, iskola, mezőgazdaság, munka, Rapajkó, szakma, történelem
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Eleki iskolai életképek az 1920-30-as évekből bejegyzéshez

  1. klaramester szerint:

    Az 1. képen az álló sorban balról a 3. leány Mahler Magdolna. (Később Gyöngyösi Jánosné Mester Magdolna, 1916. Elek – 2011. Szeged)
    (Lásd még “Elek elöljárósága 1892-ben )

    A 3. képen az ülő sorban balról az első minden valószínűséggel Poszt Anna (későbbi Hegedűs Pálné; 1915, Elek- 2003, Budapest) látható. Kiváló háziasszony, remek gazdasszony volt, jó humorát minden megpróbáltatás ellenére élete végéig megőrizte.
    Mind családja, mind saját sorsa oly jellemző a korra, érdemes róluk megemlékezni.
    Édesapja, Gaspar Post, Theresia és Johann Post hét gyermeke közül a 2. volt.
    Gaspar Postnak négy gyermeke volt. A fia a háborúban esett el, Anna lányát „malenkij robot”-ra vitték Ukrajnába, ahonnan csonttá-bőrré soványodva érkezett haza 1947-ben két unokatestvérével, Elisabeth Singerrel (később E. Reis 1921, Elek- 1999, Haßfurt, Németország) és Franz Posttal. ( 1925, Elek – 2009, Sandhausen bei Heidelberg, Németország).
    Mindhármukat az a hír fogadta, hogy házukban idegenek laknak, szüleiket és itthon maradt testvéreiket „kitelepítették”, így ők földönfutóvá váltak.
    Menedéket nagyanyjuknál, a 83 éves Theresia Postnál találtak, aki a Pesti sor 616. (ma Zalka Máté u.21.) szám alatt élt Mahler Flórián családjával. Ők segítették őket erőre kapni, élelemmel, ruházattal és jó szóval, hogy tovább indulhassanak.
    Erre az időszakra esett Mahler-Mester György esküvője, amit mindhárom „poklot járt” ember élete végéig, mint élete legszebb „Hochzi”ját, esküvői lakomáját emlegetett.

    Pos(z)t Anna nem ment tovább Németországba, egy ideig Hegedűs Pál feleségeként Eleken élt.
    Szintén Magyarországon élte le életét Veronika nevű húga (Post Veronika Mária Szerafina, 1918, Elek -2005, Budapest), aki a rend feloszlatásáig a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Rendjének tanárnőjeként Kiskunfélegyházán élt és dolgozott. Némi hányattatás után később, a 60-as években munkát kapott, mint általános iskolai földrajz-rajz szakos tanár.
    Theresia nevű testvérük Németországban lelt otthonra . ( Th. Leist, 1919, Elek – 2008, Laudenbach). Leszármazottai ma is ott, ill. a környéken élnek.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s