Az Elekhez tartozó Kakucs puszta

Elekhez több terület is tartozott hiszen az eleki gazdák több más településen is bírtak földbirtokkal. Egyes területek közigazgatásilag is Elekhez tartoztak, amik a történelem során azonban már elkerültek.

Arad vármegye térképe a Munkácsy Mihály Múzeumban.

Arad vármegye térképe a Munkácsy Mihály Múzeumban.

Mint azt tudjuk Szabadka is “Elekhez tartozott”. A ma Gyula – Szabadka néven ismert terület (jelenleg Gyulához tartozik) a Kétegyházáról Békéscsaba felé vezető út mellett található, Kétegyházától pár kilométerre.  A történet szerint, amikor Elek túlnépesedett, portákat kellett kijelölni, hogy új házakat lehessen építeni, ugyanis a település közelében földterülettel rendelkező gazdák nem kívánták a földjeiket felparcellázni. Így került kisajátításra a mai Újtelep területe. Az itt földdel rendelkező gazdák pedig cserébe Szabadkán kaptak birtokot.

Kakucs története viszont homályba vész. A Kétegyházáról Medgyesegyházára vezető úton a régi bánkúti szeméttelepnél volt a kakucsi csárda. Ezen a részen az úttól jobbra (Medgyesegyháza felé menet) volt található a Kakucs nevű település. A történelem során elnéptelenedett és ezért “pusztaként” említik tovább. Így keletkezett a “Kakucs puszta” elnevezés.

Adás vételi szerződés Kakucs pusztai területről. 1929.

Adás vételi szerződés Kakucs pusztai területről. 1929. (A pecséten: Magyar Királyi Adóhivatal Elek)

Két okirat is előkerült. Az egyik egy 1929-ben készült adás vételi szerződés, melyben „az eleki 4519 számú tjkvben…. Kakucs pusztai szántó ingatlant” adnak el. Tehát ez az ingatlan az eleki telekkönyvben volt nyilvántartva. Vagyis Elekhez tartozott közigazgatásilag, pedig a településsel nem is határos.

Az adás vételi szerződés egyik tanúja Kneller János.

Az adás vételi szerződés egyik tanúja Kneller János.

A dolog érdekessége, hogy Kakucs puszta Kétegyháza és Medgyesegyháza közt terül el. Egy kis része pedig Pusztaottlakához tartozik. Tehát Elek várossal semmiféle közvetlen területi kapcsolata nincs.

Egy haszonbérleti szerződés 1946-ból.

Egy haszonbérleti szerződés 1946-ból.

A másik okirat egy 1946-ból származó haszonbérleti szerződés. Itt Reisz György eleki tulajdonos adja bérbe a földterületét Mokán Péternek aki az eleki Kakucs tanya 66. szám alatt lakik. Tehát még 1946-ban is Elekhez tartozhatott közigazgatásilag ez a terület.

Bérbeadó Reisz György, a tanu pedig egy "igazi eleki" Eleki László.

Bérbeadó Reisz György, a tanú pedig egy “igazi eleki” Eleki László.

Wittmann Attila

Reklámok

wittmannattila névjegye

Szabadidőmben helytörténetet kutatok.
Kategória: archiv, közigazgatás, mezőgazdaság, munka, politika, történelem
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. klaramester szerint:

    Kiegészítésképpen idézet J. Stöckl és F. Brandt: Die Geschichte der Gemeinde Elek / Elek község története c. könyvéből

    “Kakucs-pusztát, valamint Eperjes-pusztát az első világháború után parcellázták fel. Ezt a pusztát Almásy gróf átadta az Altruista Banknak, amely felparcellázta és kiárusította – javarészt elekieknek. Sokan eladták máshol lévő földjüket és az árából kétszer akkorát vásároltak Kakucson. A bank US-dollárban számolt, a vásárlók pengőben fizettek.
    Az 1930-as évek világgazdasági válsága következtében az új tulajdonosok gazdasági helyzete kritikussá vált. Csak a kormány intézkedései tudták megmenteni az eladósodott gazdákat.”

    Mester Klára

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s