Az elekiek őszi kirándulása a “Schwäbische Türkei”-ba
A Neue Zeitung 2016/48-as számában lehetett a fenti beszámolót olvasni. Mivel terjedelmi okokból csak egy fénykép került az újságba, a magyar fordításhoz most mellékelünk még néhányat.(Képaláírás: Ottlakánné Walthier Dorottya és Kocsisné Pelle Erzsébet köszönetet mond az eleki csoport nevében Jenei Józsefnek)
Az Eleki Németek Egyesületének szokásos őszi kirándulása az idén a “Schwäbische Türkei”-ba, “Sváb Törökország”-ba vezetett.
Egy októberi vasárnapon hajnali 4-kor indult útnak az Eleki Németek Egyesülete, hogy a 35 résztvevő reggel 9 órára már Bonyhádon lehessen.
A 290 km-es út első állomása a Magyarországi Németek Háza volt, ahol a helyi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület képviseletében a Jenei házaspár, Marika és József vártak rájuk.Mivel Marikának rövid beszélgetés után a vasárnapi misére kellett sietnie, József látta vendégül az elekieket. Hosszan mesélt Bonyhádról, a Völgység legnagyobb városáról ill. a tájháznak a történetéről. A kirándulók a jellegzetes sváb házban nemcsak az egykori lakószobákat, hanem a gazdasági melléképületeket is megtekintették, majd busszal körbejárták a várost.
Sietniük kellett, hogy 11 órára Grábócra érjenek. A Tolna megyei Völgység egyik „világtól elzárt” völgyében, erdővel borított dombok között bújik meg a grábóci szerb ortodox kolostor és templom (szerbül: Manastir Grabovac).
Az Alföldről érkezett vendégeket először a táj, majd a templomba lépve annak különleges hangulata ragadta meg. Krisztina nővér arról mesélt , hogyan menekültek ide a törökök elől az első szerzetesek 1580-ban Dalmáciábból, a szerb Dragovity kolostorból.
Ebédre a szekszárdi Fritz Borházba igyekeztek, ahol a hangulatos picészetben kiváló borokat, mustot kóstolhattak.
A remek ebéd után a szekszárdi városnézés következett. Kiváló helyi idegenvezetőjük Kremer György, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Szekszárdi Regionális Irodájának vezetője volt. Köszönet neki a szervezésben nyújtott segítségért, a szép élményekért!
Délután 4 órakor vettek búcsút Kremer úrtól és a várostól. A csoportban volt u.i. 10 gyermek is, akiket másnap várt az iskola… Jókedvűen, tele élménnyel érkeztek haza késő este Elekre.
Kiegészítésül:
Mester Klára
elekfoto 