Két térkép a magyarországi németekről

Magyarország területén arányában a legtöbb német 1890-ben élt, hisz  az akkori országos népszámlálás szerint hazánk össznépessége 15. 261. 000 fő volt,  amiből  1. 999. 000 fő jelentette  a német népességet, ami  13, 1 %-ot tett ki.

A következő népszámlálási adatok viszont csökkenést jelentenek,  ami részben magyarázható az önkéntes asszimilációjával,  illetve a területi veszteségekkel is

Az viszont érdekes,  hogy 1920-ban vallották magukat legtöbben németnek,  a 7. 987. 000 össznépességből 550. 000-en,  vagyis 6, 9 %-ban,  1941-ben egy teljesen más történelmi helyzetben is “csak ” 5, 1%-ban (475. 000-en),  a mai Magyarország területén akkor 10.  245. 000-en éltek.

Érdemes összevetni az egykori és a mostani helyzetet bemutató térképet.

A magyarországi németség 1930-ban

Egykoron,  még a megcsonkított országban is a Dunántúlon élt a legtöbb német,  főleg Baranyában, Veszprémben,   Komáromban,  de pl. Sopronban és környékén is.

A térképen is jól látszik,  hogy a Duna mentén Bácskában is sok német élt akkor.

Trianon következtében az eleki és az almáskamarási németek szó szerint a határ mellé szorultak,  pedig közismert,  hogy ” Eleken túl is” élnek németek.

A térképen nem tüntetik fel Mezőberényt név szerint,  csak az ott élő németség “szigetét”.

A magyarországi németség 2001-ben

Ehhez képest jóval kedvezőtlenebb állapotokat olvashatunk le a mostani térképről,  vagyis 2001-ből. (Sajnos.)

2001-ben hazánk népessége 10.  245. 000 főre csökkent,  amiből csak  34 ezren vallották magukat németnek,  ami csak 0,  3%-nak felel meg!

Eleken 2001-ben 99-en vallották azt,  hogy otthon németül beszélnek,  ami a tragikus előzmények miatt nem is olyan rossz arány az 5. 500 fős össznépességen belül.

A németség arányának tragikus változása az 1945 utáni elűzetéssel magyarázható,  hisz az ország ekkor veszítette el a németség kb. 2/3-t!

Éppen ezért örülhetünk annak,  hogy az egykori tömb német területek helyén megfogyva,  de törve nem ma is él egy viszonylag jelentős német népesség,  főleg a Dunántúlon! (Ezek főképpen a  rendszerváltoztatással magyarázhatók.)

Az már tragikus,  hogy a mostani állapotokat bemutató térkép már fel sem tünteti Eleket,  csak Almáskamarás területét,  vajon miért?

Az viszont érdekes,  hogy az előző térkép nem tud pl. a borsodi,  szabolcsi németekről.

Azt azért el kell mondanunk,  hogy 1994-98-tól a mai Békés megyében a következő településeken működnek német nemzetiségi önkormányzatok:  Gyula,  Elek,  Almáskamarás, Gyomaenrőd, Mezőberény,  Orosháza, Kétegyháza. (A most bemutatott térképek sem tüntetik fel ezeket a településeket,  csak töredéküket!)

A Rubicon 2012 novemberi lapszáma

Akik kíványcsiak arra,  hogy mikor és miért érkeztek Magyarországra németek,  illetve milyen tragédiákat kellet elszenvedniük,  azok olvassák el a Rubicon 2012 novemberi lapszámát (www.rubicon.hu),  a térképeket és az egyéb adatokat mi is onnan vettük át.

Rapajkó  Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: emberek, háború, közigazgatás, politika, Rapajkó, utazás
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

5 hozzászólás a(z) Két térkép a magyarországi németekről bejegyzéshez

  1. wittmannattila szerint:

    A legfrissebb (2011.) népszámlálási adatok feldolgozása folyamatban van. Leghamarabb jövő év második negyedévében kerülhetnek fel a KSH honlapjára a nemzetiségekkel kapcsolatos információk!

  2. Császárné Sólyom Judit szerint:

    Köszönöm a felhívást, elszaladtam és megvettem a lapszámot.
    Nem könnyű olvasmány. Sok minden kavarog a fejemben, de a legmeglepőbb az volt számomra, amit a Waffen -SS toborzásáról olvastam. A cikkből kiderül, hogy a svábok itt is kiszolgáltatottak lettek. “A magyar fél inkább átengedte a hadköteles népi németeket, mintsem újabb honvédcsapatokat küldjön a keleti frontra” írja Kovács Zoltán cikkében a magyarországi önkéntesekről.
    Anyuka már mesélt korábban a gyerekek közötti csúfolódásról: “HŰ-HÓ” – zásról amivel a Hűséggel a Hazához mozgalom tagjait csúfolták. Most hétvégén még átbeszéljük újra.
    De hátha akad még más is akivel emlékezni lehet, ott Eleken is.
    Én úgy érzem minden ilyen gondolatsor tisztelgés az elekiek meghurcoltatása iránt. Elszenvedői sok esetben nem csak a svábok, hanem az egész közösség voltak. Nem lehetett kimaradni belőle, mert érzelmileg mindenkin nyomot hagyott. Én csak nyaralgattam Eleken, de a mai napig egy külön kis zuga nyílik meg a szívemnek ha az Elek szót hallom.
    Édesanyám ha bármilyen pártagitációval közelítették meg, minden alkalommal azt mondta, hogy ő Eleken annyi szörnyűséget látott gyermekkorában ezek miatt, hogy ki mikor milyen pártnak volt tagja, soha nem hajlandó erre.

  3. Visszajelzés: Az eleki “hantsl und kredl” (Hans und Grätchen) “mözsi rokonai” | elekfoto

  4. Visszajelzés: Az eleki németek a “Sváb Törökország”-ban jártak | elekfoto

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s