Magyarország területén arányában a legtöbb német 1890-ben élt, hisz  az akkori országos népszámlálás szerint hazánk össznépessége 15. 261. 000 fő volt,  amiből  1. 999. 000 fő jelentette  a német népességet, ami  13, 1 %-ot tett ki.

A következő népszámlálási adatok viszont csökkenést jelentenek,  ami részben magyarázható az önkéntes asszimilációjával,  illetve a területi veszteségekkel is

Az viszont érdekes,  hogy 1920-ban vallották magukat legtöbben németnek,  a 7. 987. 000 össznépességből 550. 000-en,  vagyis 6, 9 %-ban,  1941-ben egy teljesen más történelmi helyzetben is “csak ” 5, 1%-ban (475. 000-en),  a mai Magyarország területén akkor 10.  245. 000-en éltek.

Érdemes összevetni az egykori és a mostani helyzetet bemutató térképet.

A magyarországi németség 1930-ban

Egykoron,  még a megcsonkított országban is a Dunántúlon élt a legtöbb német,  főleg Baranyában, Veszprémben,   Komáromban,  de pl. Sopronban és környékén is.

A térképen is jól látszik,  hogy a Duna mentén Bácskában is sok német élt akkor.

Trianon következtében az eleki és az almáskamarási németek szó szerint a határ mellé szorultak,  pedig közismert,  hogy ” Eleken túl is” élnek németek.

A térképen nem tüntetik fel Mezőberényt név szerint,  csak az ott élő németség “szigetét”.

A magyarországi németség 2001-ben

Ehhez képest jóval kedvezőtlenebb állapotokat olvashatunk le a mostani térképről,  vagyis 2001-ből. (Sajnos.)

2001-ben hazánk népessége 10.  245. 000 főre csökkent,  amiből csak  34 ezren vallották magukat németnek,  ami csak 0,  3%-nak felel meg!

Eleken 2001-ben 99-en vallották azt,  hogy otthon németül beszélnek,  ami a tragikus előzmények miatt nem is olyan rossz arány az 5. 500 fős össznépességen belül.

A németség arányának tragikus változása az 1945 utáni elűzetéssel magyarázható,  hisz az ország ekkor veszítette el a németség kb. 2/3-t!

Éppen ezért örülhetünk annak,  hogy az egykori tömb német területek helyén megfogyva,  de törve nem ma is él egy viszonylag jelentős német népesség,  főleg a Dunántúlon! (Ezek főképpen a  rendszerváltoztatással magyarázhatók.)

Az már tragikus,  hogy a mostani állapotokat bemutató térkép már fel sem tünteti Eleket,  csak Almáskamarás területét,  vajon miért?

Az viszont érdekes,  hogy az előző térkép nem tud pl. a borsodi,  szabolcsi németekről.

Azt azért el kell mondanunk,  hogy 1994-98-tól a mai Békés megyében a következő településeken működnek német nemzetiségi önkormányzatok:  Gyula,  Elek,  Almáskamarás, Gyomaenrőd, Mezőberény,  Orosháza, Kétegyháza. (A most bemutatott térképek sem tüntetik fel ezeket a településeket,  csak töredéküket!)

A Rubicon 2012 novemberi lapszáma

Akik kíványcsiak arra,  hogy mikor és miért érkeztek Magyarországra németek,  illetve milyen tragédiákat kellet elszenvedniük,  azok olvassák el a Rubicon 2012 novemberi lapszámát (www.rubicon.hu),  a térképeket és az egyéb adatokat mi is onnan vettük át.

Rapajkó  Tibor