A magyarországi németek kulturális hagyományai örvendetes módon egyre több településen újraélednek. Az ifjúsági és felnőtt tánccsoportok, énekkarok, a tájházak hagyományőrző körei vidám együttlétet jelentenek a résztvevőknek, rendezvényeik az óvodák és iskolák német nemzetiségi oktatását is színesebbé teszik .
Ha ellátogatunk egymástól távoleső “sváb” településekre, felkeresssük helytörténeti gyűjteményeiket, a kiállításokon a különbségek mellett sok közös elemre is bukkanhatunk.
https://elekfoto.com/2012/11/13/ket-terkep-a-magyarorszagi-nemetekrol/
Így történt, hogy a dunántúli Tolna – Mözs/ Mesch gazdagon berendezett tájházában az eleki farsangi felvonulás elengedhetetlen kellékének, a kocsikeréken táncoló “hantsl”-nak és “kredl”-nek (Jancsinak és Juliskának) a hasonmását láthattuk.
http://mozs.blogspot.hu/2011/03/tajhaz.html
Mint megtudtuk, Mözsön egykor szüretkor és föleg esküvők alkalmával volt a falusi mulatság fontos kelléke a kocsikeréken forgó menyasszony és vőlegény. Mivel régen Eleken a legtöbb esküvő a farsangi időszakra esett, feltehetően így épült be az eleki farsangi szokások sorába ez a motívum.
Helyi eleki érdekesség másrészt, hogy a farsangra jellemző zajkeltő, “szelleműző” maszkák megjelentek a lakodalmakon is: éjfélkor ők szórakoztatták, mulattatták az ifjú párt és a násznépet, akik természetesen nem gondoltak arra, hogy egy ősi bajelhárító, egészségvarázsló, “szelleműző” rítus részesei.
Mester Klára
elekfoto 