„Huju fasing, krapfa rauz!” – avagy azok a híres, régi, három napos eleki farsangok

Fánkot gyűjtő maszkák Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

Fánkot gyűjtő maszkák
Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

“Juhé, farsang van, ide a fánkot!” -ezzel a kiáltással zörgettek be húshagyókedden a maszkák (fasingnara/Faschingsnarren) az ablakokon. Kezükben nyárs (spiaz) és korsó, bögre (pehr) volt az adományoknak.

Utcabál, középen Treszi Ferencné Banner József felvétele

Utcabál, középen Treszi Ferencné
Banner József felvétele

A vidám eleki felvonulás, jókedvű bolondozás gyökerei a német óhazában keresendőek, de sok elem pl. a mohácsi busójárásban is fellelhető. Feltűnnek azok a motívumok -bár eredeti jelentésük rég elhomályosult –, melyek ennek a télüző, tavaszköszöntő, termékenységvarázsló népszokásnak a tavaszi napfordulóhoz kapcsolódó, kereszténység előtti gyökereire utalnak: a „rossz szellemek”, a tél elűzésére szolgáló állatmaszkok és zajkeltő eszközök (láncok, kereplők, kolompok), a közösen bemutatandó „áldozat” (lakoma) céljára gyüjtött adományok, a bőséges evés-ivás, a kakastoll/fácántoll mint az egykori állatáldozatok jelképe, a kitömött bábu és állatfigura (putsa), amit sok helyen a farsang végén – mint a tél jelképét – elégetnek vagy vízbe dobnak. (Eleken ez nem volt ismert.) De ide sorolható az is, hogy az alakoskodás szigorúan az utcához kötődik, és az egész közösséget bevonják a tréfálkozásba.

A medve és vezetője (egy állapotos nőnek öltözött férfi)  Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

A medve és vezetője (egy állapotos nőnek öltözött férfi)
Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

Bár az ősi motívumok megmaradtak, a három napos, vasárnaptól keddig tartó farsang ünnepe az 1920-40-es években sokkal inkább azt a kulturális és erkölcsi szokásrendet tükrözte, ami a homogén sváb paraszti közösség életét meghatározta.

Farsang vasárnapján kezdődtek a táncmulatságok, életkor, családi állapot és lakhely szerint kűlönböző időpontokban, csoportokban. Kora délután a 10-12 éves gyerekek, később a 13 éves lányok „tánciskolája” volt egy-egy családnál. A házasulandók (14-20 éves lányok, 18-21 éves fiúk) már esti bált rendezhettek. Valamelyik ismerősnél vagy utcabeli családnál gyűltek össze a fiatalok az anyák szigorú felügyelete mellett, a házas férfiak be se léphettek a terembe. Ha nem volt a társaságban zenész, megfogadtak egy harmonikást.

Hans és Gretl, a menyasszony és vőlegény (a kalapján fácántollal) bábuk a földön guruló kocsikeréken Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

Hans és Gretl, a menyasszony és vőlegény (a kalapján fácántollal) bábuk a földön guruló kocsikeréken
Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

A házasok szintén valamelyik családnál talákoztak, s kezdődhetett a batyúsbál. (Pinkelball/pingalisbal)

Az álarcos bál nem volt ismert még ekkor, a maszkák csak a keddi felvonuláson jelentek meg utcáról utcára haladva, adományokat gyűjtve, tréfálkozva, mókázva. Kezdetben csak a házas férfiak öltözhettek maskarába.

Elek 1946-ig „nyelvi és kulturális szigettelepűlés” volt, lakói az egyik legérdekesebb magyarországi német dialektust beszélték, erősen őrizték hagyományaikat.

Az 1946-os lakosságcsere megszakította ezt a folyamatot, az eleki ”svábok” 90%-t szülőföldje elhagyására kényszerítették. Hogy a farsang hagyománya mégsem ment teljesen feledésbe, néhány lelkes embernek köszönhető, akik részben a tudomány számára, részben saját örömükre, ill. egy új közösség összekovácsolásának reményében összegyűjtötték és újra megelevenítették az eleki farsang gazdag szokásanyagát.
Dr. Gunda Béla, a Debreceni Egyetem nemzetközi hírű néprajztudósa már az 1950-es évek derekán biztatta Mester György tanárt, hogy gyűjtse össze az eleki németek néphagyományait. Az érdemi gyűjtőmunkára 1958 után került sor, amikor ’56-os tevékenysége miatt Mester György évekig nem dolgozhatott tanárként. Így lett a szükségből erény: kérésére a régi elekiek kis társaságokban összegyűlve felidézték emlékeiket; a kézzel írott jegyzetek és egy Tesla magnó hangszalagai rögzítették az elhangzottakat, ebből születtek meg aztán a tudományos cikkek. Banner József, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium klasszikus műveltségű magyar -latin szakos tanára volt a kutatótárs, tudományos munkatárs. Az ő saját területe a személynevek kutatása volt.

A témában publikált írása

Elek község német személynevei In: Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2.

A maszkák az iskolánál, tanárok és diákok körében Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

A maszkák az iskolánál, tanárok és diákok körében
Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

A hagyományok életre keltése a Treszi házaspár, Treszi Ferenc és Zeitler Terézia érdeme, akiknek Újtelepen üzletük volt, s mint jó kedélyű, derék, segítőkész emberek nagy baráti körrel rendelkeztek. Segítségükkel rendeztek először 1960-ban majd 61-ben újra farsang keddjén álarcos, maszkás felvonulást Eleken, ennek a két évnek a fényképei kerültek be Banner József és Mester György tanulmányába, mely 1966-ban a néprajztudomány szakfolyóiratában jelent meg:

Farsangi hagyományok az eleki németeknél

Ethnographia (Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae), 1966, 15.

Az Eleken immár rendszeresen megrendezett farsangi felvonulásba egyre többen kapcsolódtak be, igazi közösségteremtő erővé vált a vegyes lakosságú településen. A szokás a környéken korábban sem volt és ma sem ismert. Érdemes lenne tehát fenntartani eredeti formájában, az ősi motívumokkal, hiszen egyedisége, különlegessége akár turisztikai értéket is jelenthet.

A fúvószenekar és a tanácselnök

A fúvószenekar és a tanácselnök

Ember testű báb farkas fejjel  Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

Ember testű báb farkas fejjel
Ethn.,1966, 15. Banner József felvétele

Reklámok
Kategória: archiv, csoportkép, emberek, tánc, történelem, zene
Címke: , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) „Huju fasing, krapfa rauz!” – avagy azok a híres, régi, három napos eleki farsangok bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Derűs, szorgalmas, a közösségért élő emberek: Treszi Ferenc és felesége, Zeitler Terézia | elekfoto

  2. Visszajelzés: Az eleki “hantsl und kredl” (Hans und Grätchen) “mözsi rokonai” | elekfoto

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s