Mielőtt bármit is elmondanánk a most bemutatott történeti forrásról,  fontosnak tartjuk megemlíteni az előzményeket.

2011 novemberében az eleki Resetár Andrásék a házfelújítás  során a padlástérben,  a stukatúrban egy dobozt találtak,  melyben több,  az egykori tulajdonoshoz,  a Faulhaber családhoz kötődő levelezőlapot is találtak,  de mi most  ezek közül csak egyről szeretnénk szólni,  ami szintén sok érdekességet tartalmaz. Faulhaberék ebben az időszakban a Horthy Miklós út 189. szám alatt laktak,  ma ez a Gyulai út.

Először is,  itt egy bizonyíték,  hogy elekiek Kassán is szolgáltak a Magyar Királyi Honvédségben  egykoron,  hisz András is ott volt szakaszvezető.  Az évszám a lapról hiányzik, de köztudott, hogy Kassa 1938-45-ig szerencsénkre visszakerült Magyarországhoz.

Nem tudjuk, hogy ki lehetett Lizi? Lehet,  hogy a kedvese,  de az is lehet,  hogy testvér,  de ez most talán kevésbé érdekes,  hisz annál fontosabbak az általa leírtak! Miért?

Nyilván itt nem arra gondolunk,  hogy az akkori katonának is fontos kérdés volt,  a karácsonyt vagy pedig az újévet töltheti otthon. Valószínűleg nem 1942-43-ról van szó,  hisz az akkori katonai vereség valamilyen formában érezhető lenne ezekben a sorokban is.

Szerintünk ebben a néhány leírt gondolatban az a legérdekesebb,  hogy egy olyan eleki németnek írt valaki,  aki a címzetthez hasonlóan,  szerintünk a leírtak alapján inkább magyar érzelműnek tekinthető,  de a gondolkodásukat inkább a németesség határozta meg,  hisz pl. ezért írhatta Rézi is így:  “Két lapjaidat megkaptam,…”,  és nem így: ” Két lapodat megkaptam, …”,  de András számára is problémát jelentett a következő,  amit szintén Rézitől tudunk:  “De nem értem,  hogy mit akartál avval,  hogy fejezem ki magam többes számban, hogy értsem ezt?”

Levelezőlap a Faulhaber-emlékekből

Ezek a dolgok szerintünk egyértelműen azt is bizonyítják még,  hogy az eleki németek Eleken egészen a a II. világháború végéig megőrizték anyanyelvüket,  ami pl. 220 év eltelte után nem kellett volna,  hogy így legyen,  de így volt,  a tragikus folytatás közismert!

Végül,  de nem utolsó sorban,  lehet,  hogy Eleken másutt is van még jó néhány “rejtőzködő” írásos dokumentum,  csak arra várnak,  hogy valaki megtalálja őket!

Rapajkó Tibor