Eleken komoly hagyománya van a politizálásnak is, amit Wittmann János (1856-1924) példájával is bizonyítani tudunk.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Elek a szentannai választókerülethez tartozott (ma Románia). Ezt a körzetet képviselte a Parlamentben 1887-től 30 évig az eleki születésű Wittmann János, aki akkor az egyik legfiatalabb képviselőházi képviselő is volt.
A mostani írásunkkal arra is választ szeretnénk adni, hogy nem igaz az a kép, ami a II. világháború után kialakult Wittmann Jánosról.
Vagyis pl. nagyon durva és igaztalan az a vélemény, hogy gyakorlatilag sohasem szólalt fel az ország házában! Erre álljon itt néhány bizonyíték:
1893. november 16-án W. J. a magyar sertéskereskedelem tárgyában interpellált az akkori magyar fölművelésügyi miniszterhez, mely során kiemelte azt, hogy ezen ügyben sokan vannak azok, akik a magánügyet a közügyek elé helyezik!
1898. november 24-én a Mikszáth Kálmán főszerkesztésében megjelenő Országos Hirlap-ban elolvasható az is, hogy előző nap W. J-t a rendőrök lökdösték és nem engedték be a Parlamentbe! (Itt valószínűleg arról lehet szó, hogy akkor még ellenzéki politikus volt, és keményen bírálták a kormány “titkolódzó” gazdaságpolitikáját. Csak érdekességképpen, akkor is volt kordon a Parlamentnél, mint ahogy pl. a 2010-es elbontásig “manapság”!)
1902. április 20-án a Vasárnapi Újságban fényképe is megjelent a többi, megválasztott parlamenti képviselő társaságában. (Szerintünk a most bemutatott fénykép, amelyet Kozmata Ferenc császári és királyi udvari fényképész készített a fővárosban, megegyezik az ott szereplővel!)
Az állítólagos dzsentris életstílusáról írott forrásokat nem találtunk, csak szóbeli visszaemlékezéseket.
Az viszont tény, hogy politikai karrierjét ellenzékiként kezdte, de 1899-től viszont kormánypártiként (szabadelvűként) folytatta, ami a maga módján lehet érdekes, de ez akkor nem annyira “komoly” volt, mint pl. napjainkban lenne az!
Arra viszont nem tudunk válaszolni, hogy miért nem ment el az utolsó magyar király, IV. Károly (1916-18) koronázására.
W. J. mindentől függetlenül vérbeli politikus lehetett, hisz akkor nem lett volna 30 évig parlamenti képviselő sem. (Arad megyei képviselő is volt, de alapított takarékpénztárt Eleken.)
A megerőltető életmód és a folytonos zaklatás miatt 1924. július 22-én halt meg súlyos szívbajban. Díszes síremléke az eleki temetőben található.
A szülőháza ma is áll (rajta emléktábla) a Kétegyházi úton, mint ahogy az a ház is, amelyben legutoljára lakott (ma Gyulai út).
Tudomásunk szerint Wittmann János politikai tevékenységéről eddig még nem készült tudományos igénnyel megírt tanulmány, könyv, pedig sok mindent megismerhetnénk belőlük az egykori Osztrák-Magyar Monarchiáról is!
Források:
– A korabeli képviselőházi jegyzőkönyvek részletei az interneten megtalálhatók.
– Stöckl, Johann-Brandt, Franz: Die Geschichte der Gemeinde Elek in Ungarn. Weinheim, 1977. 244 o.
– Vermes Ernő: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Gyula, 1929. 528 o.
– A fénykép az eleki Wittmann Attila tulajdona.
Rapajkó Tibor
elekfoto 