Az eleki választókerület képviselői az 1920-as években

A trianoni békediktátumnak köszönhetően több választókerületet is létre kellett hozni az új határoknak köszönhetően, így Eleken is, korábban ez a környék Szentannához (ma Románia) tartozott.

Elsőként egy eleki születésű, Ament Ferenc (1888-?) jutott be a Parlamente, amit akkor nemzetgyűlésnek neveztek.

Ament Ferencről Antalról az eleki plébániai anyakönyvekből sikerült megtudni, hogy 1883. június 12-én született, a szülei Ament János (földműves) és Wittmann Aloisa voltak. A család akkor a 119. számú házban lakott, ami ma a Kun utcát jelenti, de a szülői ház már nem áll,  de a család ezen ága sem él már Eleken!

Azt is tudjuk, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártot képviselte, amely az 1920-as választásokon a második legnagyobb párt volt a kisgazdák mögött, és kormánypárti volt.

Ez a párt többek között ezeket képviselte: a hivatalokból, iskolákból el kell távolítani a néprontókat, vagyis azokat, akik istentelenek és hazafiatlanok, a felsőoktatásban a zsidóság csak számarányuknak megfelelően tanulhasson, fel kell lépni az árdrágítók ellen, szükség van földbirtokreformra. (Előzmények:  ekkor veszítettük el az I. világháborút, ekkor darabolták fel Magyarországot, nem sokkal korábban ért véget a vörös terror!)

Források hiányában nem tudunk arra válaszolni, hogy miért pont a 32 éves Ament Ferencből lett parlamenti képviselő egy minden szempontból embert próbára tevő tragikus időszakban, miért nem szerepel a fényképe egy korabeli reprezentatív kiadványban, de egyáltalán mi lett vele a későbbiekben?

Vásárhelyi Dezső (1871-1923)

Vásárhelyi Dezső (1871-1923)

Őt a szintén kormánypárti kézdivásáhelyi Vásárhelyi Dezső (1871-1923) követte 1922-23-ig. Vásárhelyi Dezső Aradon született, aki már 1907-ben a pécskai (ma Románia) kerületben is megválasztották országgyűlési képviselőnek. (Öt évig tevénykedett parlamenti képviselőként.)

A román megszállás idején tagja volt a határmegállapító bizottságnak is, mely munka felőrölte szervezetét, és 1923. május 25-én meghalt, vagyis ez évben volt halálának a 90. évfordulója!

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nem csak a Parlamentben, hanem Csanád vármegyében is politizált, de tagja volt az eleki képviselő-testületnek is, hisz akkor Lökösháza, ahol gazdálkodott Elekhez tartozott!

1923-35 között dr. Rubinek István (1886-1938) képviselte Eleket, aki nem volt eleki, hanem a Bars megyei Ohajon (ma Szlovákia) született, és testvére volt Rubinek Gyulának (1865-1922), aki viszont földművelési miniszter is volt!

zsitvabesenyői Rubinek István  (1886-1938)

zsitvabesenyői Rubinek István (1886-1938)

Rubinek István a korszak egyik legismert jogászának számított, főleg mezőgazdasági joggal foglalkozott. A gazdasági, szociális és a munkáskérdés tanulmányozása során bejárta Európa jelentős részét. 1920-22-ben a monori körzetet képviselte a Parlamentben. Ezeket a dolgokat jól tudta hasznosítani eleki kormánypárti országgyűlési képviselőként is. Mai szemmel nézve ki lehetne emelni pl. a földreformhoz és a választójogi reformhoz kapcsolódó parlamenti tevékenykedéseit!

Mostani írásunkkal is azt szerettük volna tudatosítani, hogy Eleken is komoly hagyománya van a politikai életnek, amire a 40 év kommunista elnyomás után is bátran lehet támaszkodni.

Sajnálatos tény viszont az, hogy pl. az imént bemutatott személyek közül 1990 után senkinek a nevét nem őrzi egyetlen utca sem, igaz a két világháború között volt dr. Gaal Jenő (1845-1934) utca (mai Táncsics utca) Eleken.

Dr. Gaal Jenő (1846-1934)

Dr. Gaal Jenő (1846-1934)

Gaal Jenő akadémikus is volt, de neki köszönhetjük azt is, hogy pl. nem tartozunk Romániához. Mivel Lökösházán volt a birtoka, így az eleki önkormányzat tagja is volt, ami így együtt azért nem kevés, különösen Eleken nem, és mégis…

Források: Dús Ágnes szerk.: Magyarország miniszterelnökei 1848-1990. Bp., 1993 . 241 o.

Gergely Jenő-Glatz Ferenc-Pölöskei Ferenc szerk.: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Bp., 1991. 587 o.

Kollega Tarsoly István főszerk.: Révai Új Lexikona VII. k. Szekszárd, 2001., 879 o.

Májer Tibor: Lökösháza története. Lökösháza,  2003. 107 o.

Vermes Ernő szerk.: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Gyula 1929. 528 o.

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: archiv, emberek, közigazgatás, politika, Rapajkó, történelem
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s