1878. december 11. (Haladás, Gyulafehérvár)
„Eltemetett olvasó közönség. Gyergyó-Szent-Miklósról borzasztó szerencsétlenségről értesítik a „M.Polgár”-t. November 29-én, a Laurency-féle épületben, hírlapok olvasására összegyűltek dr. Seyfried Ernő járásorvos, Demeter Domokos, Lázár Menyhért, Doér Vencel, dr. Langi Eranosz Bogdán, Csiki Dénes urak. Ugyanegy szobában ültek s olvastak, midőn hírtelen váratlanul a szoba tetőzete beomlott, mind a hét jelenvoltat, kik többnyire családapák, odatemette. Valamennyien súlyosan megvannak sebesítve, különösen dr. Seyfried. A szerencsétlenség híre egész rémülettel tölté el a várost s leírhatatlan azok kétségbe esése, kik e csapás által közvetlenül érdekelve vannak.”
1879. február 12. (Magyar Polgár)
„Az ojtozi vámnál Soósmezőn felállított vesztegzár-intézethez igazgató-orvossá dr. Seyfried Ernő neveztetett ki.”
1879. február 27. (Nemere, 1879.)
„De midőn a kormány ezen intézkedését megnyugtató tudomásul vesszük, őszintén örvendhetünk azon körülménynek is, hogy épen dr. Seyfried Ernő, a gyergyói kerület tehetséges fiatal orvosa lett Soósmezőre küldve. Mi, kik közelebbről vagyunk szerencsések a kiküldött, e kitűnően képzett, nemes lelkű s a szó szoros értelmében valódi philathroph doktorral ismeretségben lehetni nem annyira az ő reputációja, mint inkább szenvedő embertársaink iránt teljesítünk kedves kötelességet, midőn őt Háromszékmegye e kerületében, de egyebütt is mindenféle betegség s különösen szembajban szenvedők figyelmébe ajánlani el nem mulasztjuk, mint olyant, ki tudományos szakképzettségét nemes műveltsége s pácienseivel való kedves és solid bánásmódjával oly módon tudja egyeztetni, hogy mindenütt, a hol csak megfordult, a közbizalom teljes bírásával dicsekedhetik, annál is inkább mert igen sok ezelőtt terhes beteg most az ő tapintatos gyógykezelése folytán a legjobb egészségnek örvend, kiknek ő mint jeles szemész, az élet egyik legdrágább kincsét: szemük világát adta vissza.
Midőn mindezeket nyugodt lélekkel mondhatjuk a kedves ifjú doktorról, ugyanakkor legyen szabad azt is megemlítenünk, hogy míg benne a szenvedők külső és belső betegségeikben, nemkülönben szembajukban teljesen résztvevő fáradhatatlanul buzgó orvost találnak, addig a társas körök egy finom műveltségű nemes keblű férfiut üdvözölhetnek.”
1879. április 24. (Budapesti Közlöny) honvéd segédorvossá nevezik ki.
1879. május 1. (A Magyar Királyi Honvédelmi Ministerium és Honvédség Névkönyve, 1881) Segédorvosok hadnagyi jelleggel: dr. Seyfried Ernő
1979. május 10. (Magyar Polgár)
„Dr Seyfried Ernő gyergyó-szt-miklósi járás- , magy. kir. honvéd orvos, ki az északkeleten uralgott mirigyvész-járvány behurczolásának ellenőrzése végett a kormány által sósmezői járvány-kórház-vezetésével volt megbízva, somogymegyei igali járásba, a gróf Hunyadi Ferencz (szilli), báró Sina Simon (atádio), Gyulai Gaál Gusztáv (büssüi) és Sárközy Béla (szilli) uradalmaiknak orvosává választott és neveztetett ki.”
1879. május 13. (Fővárosi Lapok)
„Dr. Seyfried Ernő gyergyó-szentmiklósi jeles járási orvos, ki a sósmezei járvány-kórház vezetésével volt megbízva, Somogymegye igali járásában négy uradalom orvosának neveztetett ki.”
1879. július 14. (Ellenőr)
„Tudomásul vétetett főispán úr azon intézkedése, miszerint dr. Seyfried Ernő gy.-szt.-miklósi járási orvos lemondása folytán az állás dr Longhi Angelóval s Tomps János elhalálozása folytán megüresedett árvaszéki jegyzőség pedig Bogády Gyulával töltetett be ideiglenesen az őszi közgyűlésig, mikor ez állomások választás útján fognak betöltetni.”
1880. január 20. (Somogy hetilap)
„Kedélyes névnapot ültek Szillban f. hó. 11-én Dr. Seyfried Ernő járási orvos nevenapján. A környék intelligentiájából számosan voltak jelen s vígan mulattak. A fiatalság vacsora után tánczra kerekedett s csak a kakaskiáltás oszlatta el a társaságot.”
1880. február 24. (Somogy hetilap)
„Diphteritisz. /Újdonságok./
A járvány miatt Seyfried [Ernő] igali járásorvos bezáratta a büssüi ref. [és r. k.? ] iskolákat. A ref. iskolában “rohamosan” fellépett a toroklob.”
1880. április 11. (Nők Lapja) megjelenik az „Éggel ölelkező…” című verse
1880. május 9. (Nők Lapja) megjelenik a „Hűtlenhez” című verse.
1880. július 13. (Somogy hetilap)
„Színpadi újdonságok: …. Dr. Seyfried Ernő szilli körorvos és lapunk munkatársától pedig 2 új darab fog előadatni, úgymint: „Hadicsel” vigjáték 2 felvonásban. „Hiányok” vigj. 1 felvonásban.”
1880. augusztus 15. (Hölgyek Lapja)
„Dr. Seyfried Ernő derék munkatársunktól „Hiányok” czímű egyfelvonásos új vígjátékot adott elő Kaposvárott Csóka Sándor pécsi színtársulata; a darab, melynek több eredeti alakja van, mint tudósítónk írja, nagyon tetszett. A tehetséges szerző legközelébb „Hadicsel”, „Bábel tornya”, „Egy légy miatt” czímű kis vígjátékokat végzett be.
….ugyanebben az újságban egy másik oldalon:
HYMEN Eljegyzések a múlt hétről. Szolga Aladár földbirtokos Seyfried Teréz k. a.-al, derék munkatársunk dr. Seyfried Ernő kedves nővérével Szillben, Somogymegyében. Szívből kívánunk boldogságot!”
1882. A Magyar Királyi Honvédelmi Ministerium, a Honvédség és a M. Kir. Csendőrség Névkönyve 1882.
Gyalogság. 7. szám Heves-békési honvéd zászlóalj, A törzsnél Zászlóalj-orvos Dr. Seyfried Ernő sgdorvos, sz.á.
1882. február 5. (Békés, Politikai, Társadalmi és Közgazdászati Hetilap) Megjelenik a „Nem reng már a bölcső…” című verse
1882. október 18. (Ellenzék, Kolozsvár)
„Új orvostudor. Dr. Seyfried Ernő Elek mezőváros orvosa, tegnap szép sikerrel tette le az orvostudori vizsgát a helybeli egyetemen.”
1882. október 19. (Ellenzék, Kolozsvár)
„Új orvostudor czím alatt lapunk tegnapi számában hozott hírünkre vonatkozólag helyreigazítólag megjegyezzük, hogy dr. Seyfried Ernő orvos úr e hó 17-én nem orvostudori, hanem a sebésztudori vizsgát tette le egyemünkben.”
1884. május 15. (Székely Nemzet)
„A cs.-szentmártoni szolgabírói járásban üresedésben levő járásorvosi állomásra – Aradmegye, Elek mezővárosi orvos, orvos-sebésztudor, szülészmester, szabadságolt állományú m. kir. honvéd-főorvos Dr. Seyfried Ernő pályázott. Volt ő a gy.-szentmiklósi járásban rövid ideig s kitűnő szakképzettsége, a betegekkel való szolid bánásmódja és míveltségével ugy itt, mint mindenütt mindenki szeretetét és becsülését megnyerte. Valóban örvendhet alcsík, hogy ily tehetséget nyert, ki jelenlegi jövedelmező állását elhagyja azért, hogy szép tehetségeit a székely nép javára értékesíthesse kiknek körébe évek óta visszavágyik.”
1884. május 17. (Magyar Polgár)
„Dr. Seyfried Ernő sz. áll. honvédfőorvost választották meg a cs.-szentmártoni szolgabírói járásban alorvosnak.”
1884. szeptember 14-21-28. (Orvosi Hetilap)
„Arad megyében bekebelezett Elek mezővárosában 700 frt. évi fizetés és nappali látogatásért 20 kr., éjjeli látogatásért 40 kr. járandósággal rendszeresített községi orvosi állás Dr. Seyfried Ernő eddigi orvosnak máshol történt megválasztása miatti lemondása folytán megüresedvén, annak választás útján leendő betöltésére f. é. october hó 5. napjának d.e. 10 órája tűzetett ki, minélfogva felhívthatnak pályázni szándékozók, miszerint az 1871. évi XVIII. t.-cz. értelmében felszerelt kérvényüket alólírt szolgabírósághoz f. é. october 4-ig adják be, mivel későbben beadott folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. (Elek, 1884. szeptember 9. Zentes Károly, szolgabíró)”
1884. november 2. (Orvosi Hetilap)
„Dr. Seyfried Ernő orvos úr közbenjött magánügyi viszonyok folytán városi orvosi állomását el nem foglalván, az ekként üresedésben levő rend. tan. Somorja városi állomásra pályázat nyittatik.
Ezen állomás 400 frt. évi fizetés, úgy a városi betegeknek nappali első látogatásért, illetve orvosi vényírásért 40 kr., minden további látogatásért 30 kr.; éjjeli látogatásért 50 kr., az orvos lakásán jelentkező betegektől pedig 20 kr. díjazással van összekötve.
A pályázni szándékozók felhívatnak, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 9-ik §-ában előírt minősítvényüket igazoló kellőleg felszerelt kérvényeiket folyó évi november hó 30-ig alúlírt polgármesterhez nyújtsák be.
Somorján, 1884. évi october hó 27-én Sidó István polgármester”
1885. április 8. (Fővárosi Lapok)
„Hymen. Eleken, Aradmegyében, dr. Seyfried Ernő fiatal orvos jegyet váltott Green Aranka kisasszonnyal, Green Alajos földbirtokos leányával.”
1885. A Magyar Királyi Honvédelmi Ministerium, a Honvédség és a M. Kir. Csendőrség Névkönyve 1882.) Gyalogság 50. szám Pest-jászsági honvédzászlóalj, A törzsnél zászlóalj-orvos dr. Seyfried Ernő főorvos sz. á.
1886. február 4. (Pesti Hírlap)
„Rejtélyes gyilkosság. Nagy szenzációt keltett aradmegyei Elek községben egy emberölési eset (még nem tudni, nem rablógyilkosság forog-e fenn.) Ugyanis özv. Frohner Mártonnét lakásán megfojtva találták. A gyilkossági esetről bővebb értesítés hiányzik. Az aradi kir. törvényszék a vizsgálat megejtésére Paguba Vazul vizsgálóbírót küldte ki. A törvényszéki boncolást az Aradról Elekre utazott dr. Parec Gyula törvényszéki orvos ejtette meg dr. Seyfried Ernő községi orvos segédkezése mellett.”
1886. április 5. megszületik Seyfried Gizella Róza Sarolta nevű leányuk. (Római Katolikus Plébánia keresztelési anyakönyv)
1886. november 11. (Békés Társadalmi és Közgazdászati Hetilap)
„A kétegyházai községnél úgy Gróf Almássy Kálmán kétegyházi uradalmánál továbbá a Bánkuti főherczegi uradalomnál Dr. Seyfried Ernő Elek mezőváros jeles orvosa és műtője lett helyettesítve.”
1887. 3. sz. jászberényi honvédzászlóalj szabadságolt orvosa.
1887. július 24. (Békés Társadalmi és közgazdászati Hetilap) megjelenik a „Hogy ha eddig…” című verse
1887. július 29. megszületik Seyfried Aranka Ludovika Vilma nevű leányuk.(Római Katolikus Plébánia keresztelési anyakönyv)
1887. december 6. (Magyar Polgár , Kolozsvár)
„Az Emlékhez legújabban 197 frt-öt küldtek be…..10 frtot Elekről (Aradmegye) egy műkedvelő társulat dr Seyfried Ernő úr által szervezve.”
1888. január 4. meghal Seyfried Gizella nevű leányuk (halál oka: himlő, variola – Fekete himlő); (Római Katolikus Plébánia halotti anyakönyv)
1888. január 15. (Békés, Politikai, Társadalmi és Közgazdászati Hetilap) Megjelenik a „Legyen ellenségem… és az „Áldalak én…” című verse
Forrás: library.hungaricana.hu
1888. november 7. megszületik Seyfried Gizella Rozália Sarolta nevű leányuk.(Római Katolikus Plébánia keresztelési anyakönyv)
1888. november 22. meghal Seyfried Gizella nevű leányuk (halál oka: Debilitas congenita – „veleszületett gyengeség”); (Római Katolikus Plébánia halotti anyakönyv)
1889. május 12. (Fővárosi Lapok)
„Öngyilkosságok. Az aradmegyei Eleken szenzációt keltett a hír, hogy a körorvos: dr. Seyfried Ernő öngyilkossá lett. Morfiumot vett be s reggelre halva volt. A kik ismerték, szerették, mert jószívű s rokonszenves, nyájas modoru férfi volt, az élet delén, negyven év körül. Özvegye s egy árvája maradt.”
Mint lírikust megemlítik az Arad vármegye és Arad szabad királyi város monográfiájának II. kötetében. Dr. Seyfried Ernő 38 éves korában hunyt el.
Wittmann Attila
elekfoto 