Elek 1778-tól esperesi kerület volt, így az eleki plébános esperes volt. Ekkor az espereseknek általában saját viaszpecsétjük volt és nem az eleki plébánia pecsétjét használták, ahogy a képen is látszik.
Ernestus Nepomuki Mutz plébános aláírása
Szerző: Attila Wittmann
Szabadidőmben helytörténetet kutatok.
A 18. századi Magyarországon a falusi közösségek életében a plébánia és a világi önkormányzat – a bíró és az esküdtek testülete – egymással szorosan együttműködve működött, bár jogilag külön rendszert alkottak. A plébános feladata volt a lelkipásztori munka, az iskola fenntartása és a hívek vallási nevelése, míg a bíró és az esküdtek a község világi ügyeit – igazgatást, igazságszolgáltatást és gazdálkodást – intézték.¹
A dokumentumon Caspar ….. „Richter” (bíró) aláírása alatt Joseph Wittmann és Christoph Wittmann „geschworener” (esküdt) aláírása szerepel. A bíró és esküdtek alkották a tanácsot, ami gyakorlatilag a mai önkormányzati képviselő-testület megfelelője volt. A bíró a polgármester, az esküdtek a képviselők szerepét töltötték be.
Kategóriák
Második tanítói állás
Szerződés 1846-ból:
A szerződés a Temesvári Egyházmegyei Levéltár tulajdona.
További két érdekes pecsétet szeretnék bemutatni. Az egyik az eleki plébánia pecsétje, ami azt bizonyítja, hogy a plébánia a településétől eltérő megjelenésű pecséttel rendelkezett.
Az eleki plébánia pecsétje 1837-ből.
Kategóriák
Elek pecsétje 1773-ból
Egy a Temesvári Egyházmegyei Levéltárban megtalálható, 1788. évben keltezett egyházi kivonaton több viaszpecsét mellett szerepel Elek pecsétje is.
SIGILLUM*ELLEK*1773
A pecsét peremiratát két nagyobb és két kisebb zászló díszíti, benne pedig a “Sigillum Ellek 1773” felirat szerepel. A sigillum latin szó jelentése pecsét, tehát a peremirat jelentése “Elek pecsétje 1773”. Középen egy női alak, felette egy sarló és mellette egy templom látható. A sarló utalás lehet Sarlós Boldogasszonyra, akinek a tiszteletére a templomot szentelték. A bal oldalon látható templom pedig Elek első templomának ábrázolása vagy a templomra utaló stilizált kép.
Szembetűnő, hogy a település neve ELLEK-ként szerepel. Ha “csak” egy elírás, akkor miért nem javították ki, hiszen ez mégiscsak egy települési pecsét, amit még 1788-ban is használtak.
Az 1773-as dátumot megvizsgálva nem találunk semmilyen olyan nevezetesebb eseményt a település történetében, amihez köthető lenne ez az évszám. Valószínűleg a település közigazgatása ekkor jutott el arra a szintre, hogy már saját pecsétet is használt.
Egyenlőre ez a legkorábbi eleki pecsétlenyomat, amely ismert számunkra, aminek pecsétképe akár a település első “címereként” is értelmezhető. A pecsétkép azért is lehet sokaknak ismerős, hiszen szinte megegyező hasonlóságot mutat, a mai eleki címer egyik elemével (bal alsó negyed).
Így él tovább a múlt emléke napjainkban az eleki címerben.
Köszönet a Temesvári Egyházmegyei Levéltár munkatársának, dr. Claudiu Călin úrnak, aki nagy segítséget nyújtott a levéltári kutatásaimban.
Wittmann Attila
Kategóriák
Hollinger Antal plébános aláírása
Az Elekre betelepült németek lelki gondozását kezdetben a gyulai plébánia látta el. A magyarul nem beszélő német ajkú lakosság saját, német nyelven beszélő plébánost szeretett volna, de ehhez sem templom, sem plébánia nem állt rendelkezésre. Első lépésként megépült a plébánia épülete, majd a gróf Wenckheim családnak köszönhetően 1734. május 1-én érkezett a településre Németországból Hollinger Antal.
Ellenjegyzések és pecsétek egy egyházi leltár végén.
Forrás:Szeged – Csanádi Egyházmegyei Levéltár (Szeged)
Egy újabb kép Danilovról?
A Bánhidy kastélyról már több cikk is megjelent az Elekfotón, de ettől függetlenül a család utáni kutatás tovább folytatódik. Egy családi fénykép került most a figyelem középpontjába Lukács Viktor barátom jóvoltából, ami 1930-ban készült és gróf Üchritz-Amédé Emilt feleségével, báró Bánhidy Stefánia írónővel és a családját ábrázolja a bőri kastély kandallós termében.
Lőkösháza pusztán több kastély és major volt található, amelyeket nemes és híres családok építettek vagy később megvásároltak. Még ma is élő határnév például a „Kintzig”, ahol még iskola is létezett. Az elnevezés a néhai Kintzig major tágabb területét jelöli. A majort a névadó család építette, nyéki Kintzig János.
Forrás: Aradi közlöny 1921. július 3. szám. http://www.hemeroteca.hu
A magyar nemesség adományozásában 1905. május 2. Kintzig János földbirtokos részesült. Würtzburgi származású nemesi család volt. Családfájuk visszavezethető volt a XVII. század közepén Schweinbergben élt Valentin Künzig von Hardheim-ig. Szépunokája az 1759. január 16-án Schweinbergben született Sebestyén, aki az Arad megyei Szentannán telepedett le. Az ő leszármazottja Kintzig János aradi főispán, aki Tövisegyházon, (Simándtól délre) született.
Kategóriák
Eleki pecsét 1863
Egy régi térképen az alábbi pecsétet találtam.
A felirat: “ELEK M. VÁROSSA PECSÉTJE 1863”. Az “M.” a “mező”-t jelenti, mint mezőváros.
Kategóriák
Szárazmalom a Nap utcában
Az 1885. évben Elekről készült kataszteri térképen egy malom épület is látható, az akkori Pesti soron. Korábban már készült egy írás a Nap utcában (régi Zalka Máté utcában) található malomkőről. A térképen a malom pont ott van jelölve, ahol a malomkő található.
elekfoto 