Elek egyik legnagyobb fénykora az 1867-1918 közötti időszakra tehető, amikor is járási székhelyként az egykori Arad vármegyéhez tartozott.
Szerencsénkre az egykori megyeházánk még ma is áll, nem messze az aradi városházától (Forradalom/Főtér 79. házszám alatt).
Az épületről a következőket tudjuk elmondani: 1821-ben épült neoklasszicista stílusban, melynek van egy ikerépülete is, melyben egykoron törvényszék, majd pedig árvaszék is működött 1871-ben.
Az épületek homlokzatát timpanon díszíti, a vármegyegyeháza pincéjében hajdanán fogház is működött.
Tudomásunk szerint eddig még senki nem tárta fel pl. azt, hogy az egykori eleki megyei képviselőink hogyan képviselték akkori megyeszékhelyünkön, Aradon Elek érdekeit!
Magyar szemszögből nézve elég tragikus eseményeknek is helyt adott az épület, hisz 1918. november 13-14-én itt zajlottak a sikertelen tárgyalások a magyar kormány képviselője, Jászi Oszkár (1875-1957 ) és a Központi Román Nemzeti Tanács között.
A folytatás közismert, hivatalosan 1920-tól sajnos itt sem a magyar nyelv az “uralkodó”.
Ma az egykori vármegyeházán található az ottani pénzügyi igazgatóság székhelye, az ikerépületben pedig az Aurel Vlaicu Egyetem rektorátusa, ami azt jelenti, hogy ezen épületeknek még ma is, ebben az igencsak megváltozott világban is komoly tekintélyük van!
A korabeli levelezőlap lelőhelye: http://www.budaifoantikvarium.hu, a történeti adatoké pedig: Ujj János: Arad-Történelmi városkalauz. Arad, 2001. 108 o.
Rapajkó Tibor
elekfoto 