Kategóriák
archiv család egyház emberek politika Rapajkó történelem

Szál Antal (1795-1875), aki legtovább volt eleki plébános

Szál Antal 1795-ben született Aradon. Pappá szentelése után először káplán volt,  majd pedig 1820-tól 55 évig plébánoskén szolgált Eleken,  így  eddig ő az,  aki ilyen egyházi beosztásban a legtovább tevékenykedett lakóhelyünkön.

(A fényképe az eleki plébánián található,  eddig nagyobb nyilvánosságot még nem kapott!)

Gondoljunk bele,  amikor idejött,  még nem volt reformkor,  de amikor meghalt (1875.  január 7.),  már nyolc éve létezett az Osztrák-Magyar Monarchia!

Az anyakönyvi bejegyzés szerin a halál oka marasmus senilis,  vagyis valószínűleg egy olyan betegségben halhatott meg,  mely az öregséggel jelentkező fertőzés lehetett,

Kategóriák
archiv Rapajkó szakma történelem technika utazás

Egy eleki tengerész

Rapajkó Tibor

Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918) száz évvel ezelőtt jelentős hadiflottával is rendelkezett, ahová hivatásosnak az egykori birodalom bármelyik részéről bárki jelentkezhetett. (Elekről vajon hányan lehettek?)

Tudomásunk szerint biztosan volt köztük legalább egy eleki is, akinek a nevét a Heti Újság 1993. december 16-i lapszámában találtuk meg. (Csonkaréti Károly: Magyar haditengerészek.) A szerző szerint ez az eleki Striffler (Strifler?) György hajómester, aki egykoron a Budapest csatahajó állományába tartozott, és 1899. augusztus 1-én fulladt a tengerbe. 1891-1900 között különben nyolc magyarországi tengerész halt hősi halált, köztük Strifler György is.

Hajómesterünket valószínűleg nem Eleken temették el, mert nincs benne a halottak anyakönyvében. Emléke családi hagyományokban sem maradt fenn, ami részben az 1946-os kiűzetéssel is magyarázható! Talán valamelyik bécsi levéltárban ma is ott “pihen” az ő személyes anyaga, esetleg a fényképe is.

Budapest Partvédő
A Budapest partvédő hajó, melyen Strifler György szolgált.

A képen látható Budapest partvédő páncélos a Wien csatahajóval együtt a Monarch -osztályhoz tartozott, de már nem számított annyira modernnek a századfordulón. Ezek a hajók a Pola és Trieszt közötti partszakasz védelmét látták el.

Csak érdekességképpen: a hajó hossza 99,22 m volt, szélessége pedig 17 m, 300-500 tonna szenet tudott felvenni, a fegyverzetét 29 ágyú jelentette, 17, 8 csomóval haladt, és Triesztben épült.

A hajó történetéhez tartozik az is, hogy 1912-13-ig Horthy Miklós (1868-1957), hazánk egykori kormányzója (1920-44) volt a parancsnoka, a vesztes I. világháború után pedig a brit haditengerészethez került az egykori partvédő!

Ha ma megcsodáljuk ennek az egykori hadihajónak a képét, akkor képzeljük oda a “mi” Strifler Györgyünket is, aki egykoron, az úgynevezett boldog békeidőkben Európa második legnagyobb területű nagyhatalma csodálatos tengerpartjának egy szakaszát védte, ami szülőföldjétől kb. félezer kilométerre volt!