Az 1956-os forradalom eleki eseményei

Még évekkel ezelőtt a megyei levéltár békési fióklevéltárában  kutakodva  megtaláltam  egy fontos,  a forradalom helyi eseményeiről szóló  forrást,   egészen pontosan,  egy jelentést,   amit az egykori eleki községi tanács helyettese,  B. Kun István  írt  a gyulai tanács elnökének 1957.  február 28-án.

A jelentés első oldala

A jelentés első oldala

Mivel ezen jelentés,  pontosabban annak az  eredetijéről készült fénymásolat még nem kapott nagyobb nyilvánosságot,  most ez év  október 23-án  szeretnénk ezt pótolni,  amellyel is tisztelegni szeretnénk az egykori magyar forradalom és szabadságharc helyi  vezetői,  résztvevői előtt!

A jelentés második oldala

A jelentés második oldala

Ezen hivatalos levélnek a címe is sokat mondó:  Elek község  forradalmi eseményeiről jelentés,  vagyis a forradalom brutális leverése után (1956. november 4-ről van szó) pl. a helyi kommunista hatalom is  még forradalomról beszélt,  de nagy lehetett a fejekben is a zűrzavar,  mert  a jelentés első mondatában már ellenforradalom szerepel.

A jegyzőkönyv harmadik oldala

A jelentés harmadik oldala

A jelentésből elég jól rekonstruálhatjuk a helyi forradalmi napokat annak ellenére,  hogy a győztesek írták a legyőzöttekről.

Így tudjuk a következőket:  Eleken csak 1956. október 27-én ,  a Nagy Imre-kormány megalakulása után két nappal  kezdődött a forradalom,  amikor is az  emberek valószínűleg tüntetve felvonultak Burján Gyula vezetésével.  (A kommunisták a jelentésben osztályellenségnek nevezik!)

Utána a tömegből többen kiváltak abból a célból, hogy leváltsák a helyi kommunista vezetést,  este 6 órakor ez meg is történ,  így  pl B. Kun István  tanácselnököt és helyettesét,  Fazekas  Józsefet le is váltották,  különben a jelentést is ez a két személy  írta,  így  maguk bukásáról is írniuk kellett,  de ez  így nincs is benne. Még ezen a napon a fővárosból érkezett egy  mérnök,  aki  lelkesítő beszédet mondott az 1848-as emlékműnél,  amivel  valószínűleg elhozta Elekre is a forradalmi hangulatot!

A helyi tanács elzavarása után október 28-án  megalakult a kultúrházban a forradalmi bizottság (10 fő)  és a forradalmi tanács (28 fő),  és megválasztották a vezetőket. Az akkori nagygyűlés szervezői a következők voltak:  Burján Gyula,  Balogh Sándor, Mester György.

A bizottság tagjainak a következőket választották meg:  Burján Gyula (elnök),  Balogh Sándor Ádám,  Mester György, Kiss István, Szőcs István,  Haász Márton,  dr.  Boronás (Braun)  Ádám,  Szabó Nándor,  Sajtos János és Lovas Gyula.

A forradalmi tanács tagjainak pedig a következőket választották meg:  Tresszi ferenc,  Gura György.  Gálfi István,  Geist  György, Recski Gusztáv,  Bányi Sándor,  ifj.  Berczi János, Zemplényi László,    Dömény Imre,  Mag József,  Papp József,  Kiss Pál és még többen,  vagyis  a nagy részüket még a kommunisták sem tudták  pontosan! (Az azonban a névanyagból jól látszik,  hogy elég sokan képviselték magukat a “maradék” németségből is.)

A nagygyűlés végén Mester György elszavalta a Nemzeti dalt,  illetve Burján Gyula még beszélt a hallgatósághoz is.  A győztesek szellemi színvonalát az is jól bizonyítja,  hogy egy olyan akkori alapszót mint a nagygyűlés,  nem tudták még egy hivatalos levélben is leírni helyesen!

Másnap,  vagyis október 29-én  az új hatalom átvette az irányítását,  vagyis ezekben a szép napokban  Kiss István,  Szabó Nándor  és dr.  Boronás  Ádám irányították  Eleket. Az új hatalom még arra is ügyelt,  hogy a hatalomátadásnál a bukott vezetők is jelen legyenek.

A jelentés  következő része arról szól,  hogy a tsz-ben,  malomban, éa pékségben megalakultak a munkácstanácsok,  amiket  a jelentésírók szerint  a “leváltott” korábbi vezetők szerveztek,  ami valószínűleg hazugság Ehhez kapcsolódóan  jobbnak tartották Burján  Gyulát,  és Balogh Lászlót is befeketíteni.

A többi leírás már a bukás utáni időszakra vonatkozik,  vagyis csak november  10-én  térhettek vissza a kommunisták a helyi hatalomba.  Érdekes módon pont annak a javaslatára (P. Nagy Mihály) mondatták le  Kiss Istvánt,  akit a forradalom alatt zavartak el!

Még november  28-án,  vagyis jóval a “győzelem” után  sem volt nyugalom Eleken,  mert ezen a napon  Burján Gyula és Szabó Nándor vezetésével egész Eleken  sztrájkoltak az emberek,  sőt még rendszerellenes felvonulást is tartottak,  melyen kétegyháziak is részt vettek.

Állítólag kommunistákat félemlítettek meg, de bekapcsolódott a kormányellenes  tüntetésbe több egyházi vezető is,  de neveket nem olvashatunk.  Ők is írnak újságégetésről.

A jelentésírók szerint Elekről  többen  Orosházára indultak fegyverért,  ez azonban nagyon kiverhette a biztosítékot a kommunistáknál,  mert  gyűlölködve  írtak ilyeneket:  “A fegyver  szállításban  tevékenyen  részt vett Niedermayer  Vilmos kulák fattyú,  Váradi fattyú,  Szelényi  György  és kopasz fejű vezetőjük,  Haász Márton.” (Kész csoda,  hogy pont a német származást nem vették elő,  persze,  ha az egész történet igaz!)

A levélből kiderül még az is,  hogy nálunk is volt nemzetőrség,  aminek a vezetője Kiss Pál volt. Itt is hallgatták az Amerika Hangját, de a legérdekesebb  talán  a következő  információ  1957 februárjának a végéről:  “A v.b.  megszilárdulásán keresztül  folyamatosan folyik  a harc a még  meglévő  ellenforradalmárokkal paktáló  elemektől.” (V.B.–végrehajtó bizottság,  elemektől–valószínűleg  elemekkel.)

Aki elolvassa  ezt a most mellékelt jelentést,  az meggyőződhet arról,  hogy az akkori,  forradalmi napokban mennyi nagyszerű ember élt Eleken,  az  ő példájuk is az alapja annak,  hogy  1989-90-től  kezdődően  egy új korszak köszönhetett be Eleken is,  de  rajtunk is múlik,  hogy mit  tudunk kezdeni ezzel a csodálatos örökséggel!

Jó volna  az akkori helyi  forradalmi vezetők  utóéletérő többet megtudni. Lehet, hogy  a nyilvánosságnak köszönhetően  többen meg fogják osztani  információjukat ehhez kapcsolódóan is,  amit előre is köszönünk.

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: archiv, emberek, esemény, politika, Rapajkó, történelem
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Az 1956-os forradalom eleki eseményei bejegyzéshez

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s