Kategóriák
egyház emberek Uncategorized

Második tanítói állás

Szerződés 1846-ból:

A szerződés a Temesvári Egyházmegyei Levéltár tulajdona.

Kategóriák
épületek közigazgatás történelem Uncategorized

Az eleki plébánia pecsétje 1837-ből

További két érdekes pecsétet szeretnék bemutatni. Az egyik az eleki plébánia pecsétje, ami azt bizonyítja, hogy a plébánia a településétől eltérő megjelenésű pecséttel rendelkezett.

Az eleki plébánia pecsétje 1837-ből.

Kategóriák
épületek család emberek háború Uncategorized

A Bánhidy család fényképe

Egy újabb kép Danilovról?

A Bánhidy kastélyról már több cikk is megjelent az Elekfotón, de ettől függetlenül a család utáni kutatás tovább folytatódik. Egy családi fénykép került most a figyelem középpontjába Lukács Viktor barátom jóvoltából, ami 1930-ban készült és gróf Üchritz-Amédé Emilt feleségével, báró Bánhidy Stefánia írónővel és a családját ábrázolja a bőri kastély kandallós termében.

Forrás:https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/449/kategoriak~Fotomuveszet/Foto~500023/cca-1930-grof-Uchtritz-Amede-felesege-baro-Banhidy-Stefania-irono-es-csaladjuk-a-bori~II2973758

Kategóriák
építészet épületek család emberek történelem Uncategorized

A Kintzig családról

Lőkösháza pusztán több kastély és major volt található, amelyeket nemes és híres családok építettek vagy később megvásároltak. Még ma is élő határnév például a „Kintzig”, ahol még iskola is létezett.  Az elnevezés a néhai Kintzig major tágabb területét jelöli. A majort a névadó család építette, nyéki Kintzig János.

Kintzig

Forrás: Aradi közlöny 1921. július 3. szám. http://www.hemeroteca.hu

A magyar nemesség adományozásában 1905. május 2. Kintzig János földbirtokos részesült. Würtzburgi származású nemesi család volt. Családfájuk visszavezethető volt a XVII. század közepén Schweinbergben élt Valentin Künzig von Hardheim-ig. Szépunokája az 1759. január 16-án Schweinbergben született Sebestyén, aki az Arad megyei Szentannán telepedett le. Az ő leszármazottja Kintzig János aradi főispán, aki Tövisegyházon, (Simándtól délre) született.

Kategóriák
Uncategorized

Eleki pecsét 1863

Egy régi térképen az alábbi pecsétet találtam.

A felirat: “ELEK M. VÁROSSA PECSÉTJE 1863”. Az “M.” a “mező”-t jelenti, mint mezőváros.

Kategóriák
Uncategorized

Szárazmalom a Nap utcában

Az 1885. évben Elekről készült kataszteri térképen egy malom épület is látható, az akkori Pesti soron. Korábban már készült egy írás a Nap utcában (régi Zalka Máté utcában) található malomkőről. A térképen a malom pont ott van jelölve, ahol a malomkő található.

Kategóriák
Uncategorized

Május 1.

Régen nagy ünnepe volt Május 1-nek, és bőven maradt fenn erről fénykép is. Több cikk is foglalkozott már a témával az Elekfotón, de nem tudok úgy “elmenni” ezek a képek mellett, hogy ne “mutassam meg”.

A képek a Fortepan gyűjteményéből valók (szerző Gyulavári Andrea). A leírás szerint a képek “a Gyulai út a Kétegyházi útnál” készültek 1956-ban.

Wittmann Attila

Kategóriák
Uncategorized

A régi községháza

A Zempléni Múzeum (Szerencs) gyűjteményében megdöbbenésemre több eleki képeslapot is találtam. Az egyiken a templom mellett a régi községháza is megörökítésre került. Sajnos az épület már régen elbontásra került, a helyén ma a németek kitelepítésének emlékműve található.

A községházáról Rapajkó Tibor korábban már írt egy cikket, ami itt olvasható.

Wittmann Attila

Kategóriák
Uncategorized

Mit rejthet egy könyv?

Egy jó könyv sok mindent rejthet, élményt, tudást, lelki és kulturális értékeket és persze rég’ elfeledett könyvjelzőket.

Egy lomtalanításból mentettem meg ezt a könyvet, majd hónapokig hozzá sem nyúltam, pedig minden könyvet átnézek hátha maradt benne könyvjelző gyanánt elhelyezett fénykép, levelezőlap, stb. Volt már rá példa, hogy egy antikváriumban megvásárolt példányban I. világháborús levelezőlapot találtam.

Végül ezt a könyvet is átlapoztam …..

Kategóriák
Uncategorized

Egy újabb képeslap

Az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében, egy eddig számomra ismeretlen eleki képeslapra bukkantam.

A képeslap elrendezéséből és a képekből ítélve körülbelül az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején készülhetett.

Wittmann Attila