Magyarország területén arányában a legtöbb német 1890-ben élt, hisz az akkori országos népszámlálás szerint hazánk össznépessége 15. 261. 000 fő volt, amiből 1. 999. 000 fő jelentette a német népességet, ami 13, 1 %-ot tett ki.
A következő népszámlálási adatok viszont csökkenést jelentenek, ami részben magyarázható az önkéntes asszimilációjával, illetve a területi veszteségekkel is
Az viszont érdekes, hogy 1920-ban vallották magukat legtöbben németnek, a 7. 987. 000 össznépességből 550. 000-en, vagyis 6, 9 %-ban, 1941-ben egy teljesen más történelmi helyzetben is “csak ” 5, 1%-ban (475. 000-en), a mai Magyarország területén akkor 10. 245. 000-en éltek.
Érdemes összevetni az egykori és a mostani helyzetet bemutató térképet.
Egykoron, még a megcsonkított országban is a Dunántúlon élt a legtöbb német, főleg Baranyában, Veszprémben, Komáromban, de pl. Sopronban és környékén is.
A térképen is jól látszik, hogy a Duna mentén Bácskában is sok német élt akkor.
Trianon következtében az eleki és az almáskamarási németek szó szerint a határ mellé szorultak, pedig közismert, hogy ” Eleken túl is” élnek németek.
A térképen nem tüntetik fel Mezőberényt név szerint, csak az ott élő németség “szigetét”.
Ehhez képest jóval kedvezőtlenebb állapotokat olvashatunk le a mostani térképről, vagyis 2001-ből. (Sajnos.)
2001-ben hazánk népessége 10. 245. 000 főre csökkent, amiből csak 34 ezren vallották magukat németnek, ami csak 0, 3%-nak felel meg!
Eleken 2001-ben 99-en vallották azt, hogy otthon németül beszélnek, ami a tragikus előzmények miatt nem is olyan rossz arány az 5. 500 fős össznépességen belül.
A németség arányának tragikus változása az 1945 utáni elűzetéssel magyarázható, hisz az ország ekkor veszítette el a németség kb. 2/3-t!
Éppen ezért örülhetünk annak, hogy az egykori tömb német területek helyén megfogyva, de törve nem ma is él egy viszonylag jelentős német népesség, főleg a Dunántúlon! (Ezek főképpen a rendszerváltoztatással magyarázhatók.)
Az már tragikus, hogy a mostani állapotokat bemutató térkép már fel sem tünteti Eleket, csak Almáskamarás területét, vajon miért?
Az viszont érdekes, hogy az előző térkép nem tud pl. a borsodi, szabolcsi németekről.
Azt azért el kell mondanunk, hogy 1994-98-tól a mai Békés megyében a következő településeken működnek német nemzetiségi önkormányzatok: Gyula, Elek, Almáskamarás, Gyomaenrőd, Mezőberény, Orosháza, Kétegyháza. (A most bemutatott térképek sem tüntetik fel ezeket a településeket, csak töredéküket!)
Akik kíványcsiak arra, hogy mikor és miért érkeztek Magyarországra németek, illetve milyen tragédiákat kellet elszenvedniük, azok olvassák el a Rubicon 2012 novemberi lapszámát (www.rubicon.hu), a térképeket és az egyéb adatokat mi is onnan vettük át.
Rapajkó Tibor
elekfoto 