Címke: Landwirtschaft

Kategóriák
archiv család emberek Rapajkó szakma történelem

Bauer Ferenc, a növénynemesítő

Rapajkó Tibor

Bauer Ferenc 1919. augusztus 28-án született Eleken. Az anyakönyvi bejegyzések szerint a család akkor a Gyulai u. 170. szám alatt lakott,  ami ma valószínűleg  a  21-es házszámnak felel meg. Az édesapja,  Bauer Ferenc gazdasági alkalmazott ebben az időszakban, az édesanyját pedig Mahler Franciskának hívták. A keresztelő pap neve is híres,  dr. Csepregi Imre,   egykori eleki plébános (1913-31) és helytörténész.

A család nem sokkal később Medgyesegyházára költözött,  így a kapcsolata gyakorlatilag megszűnt Elekkel.

Bauer Ferenc 1942-ben
Bauer Ferenc 1942-ben

Tanulmányait a háború alatt kezdte el,  amit csak katonai szolgálata, sebesülése után,  1946-ban tudott befejezni. 1961-ben doktorált, 1978-ban pedig a mezőgazdasági tudomány doktora lett,  de tanított a kecskeméti főiskolán is.

Foglalkozott ciroknemesítéssel,  írt könyvet pl. növénytermesztésről és talajerő-gazdálkodásról is. Jelentőségét azzal is bizonyítani lehet,  hogy életrajzát tartalmazza A Révai Új Lexikonának II. kötete is,  mely Szekszárdon jelent meg 1998-ban,  tehát még B. F.  2003. augusztus 26-i halála előtt!

Személyét források alapján az Eleki Krónika 2005. november 10-i lapszáma is (www.elek.hu) méltatta. A most közölt fénykép,  illetve annak másolata 1942. augusztus 15-én készült Debrecenben. Reméljük,  hogy egy kicsit mi is hozzájárultunk egy nagyszerű eleki emlékének megőrzéséhez!
Kategóriák
album archiv emberek esemény mezőgazdaság szakma tájkép történelem technika természet

Őszi földmunkák, 1958 körül

Klemm Tamás

Itt az ideje a talaj-előkészítő munkálatoknak – az aratás mozgolódása után most ez köti le a mezőgazdasággal foglalkozókat. Jönnek-mennek a nagy gépek, jellemzően komoly talajlazító, tárcsázó eszközökkel felszerelve.

A munkafolyamat időtlen idők óta meghatározott módon zajlik, csak éppen egyre modernebb a hozzá használható technika.

Nem olyan régen még lehetett látni működés közben a képen látható lánctalpas gépszörnyet Eleken és környékén. A legendák szerint valamilyen második világháborús harctéri eszköz alvázára épültek ezek a traktorok. Egy ilyennel esett meg az a történet, mely szerint a traktoros alkoholos befolyásoltság és/vagy egyszerű fáradtság miatt elszundikált szántás közben, majd pár perc múlva arra ébredt fel, hogy éppen egy romániai tanya felé tart. Még időben megállította a gépet, így csupán az államhatáron és néhány földön szántott keresztbe egy igen hosszú barázdát… biztosan okozhatott némi bonyodalmat a határőrizeti szerveknek.

Id. Klemm István lánctalpas traktorral és kezelőjével, 1958 körül
Id. Klemm István lánctalpas traktorral és kezelőjével a határban, 1958 körül

A képen idősebb Klemm István, a termelőszövetkezet egykori agronómusa, valamint a tsz egyik traktorosa látható, amint rövid pihenőt tartanak a földmunka közben. Sajnos nem tudjuk pontosan, mikori a kép – valószínűleg az 50-es évek közepe, vége felé készülhetett.

Kategóriák
archiv család csoportkép esemény szakma tájkép történelem technika természet

Aratás 70 évvel ezelőtt

Az 1930-as években készültek a következő szép, aratást bemutató fotók, valószínűleg a már említett Singer plébános keze által.

Az akkori “kombájn” egy állva dolgozó, gőzhajtású cséplőgép volt, melyet béreltek a gazdák, mindenki sorban, egymás után vette igénybe, előjegyzés alapján.

Ez a gőzgép hajtotta meg a cséplőgépet. A nagy meghajtókeréken látható az ékszíj.
Ez a gőzgép hajtotta meg a cséplőgépet. A nagy meghajtókeréken látható az ékszíj.

A meghajtóerőt a csépeléshez egy amolyan gőzmozdony jellegű masina szolgáltatta, melyekből manapság néhányat meg lehet még tekinteni az ópusztaszeri emlékpark szabadtéri gépmúzeumában. (http://www.opusztaszer.hu). Voltak is időnként nagy tűzesetek amiatt, mert begyulladt a száraz szalma a gőzgép tüzétől.

A terményt (a képen gabona látható) kézzel kaszálták, majd kézzel cipelték a kévéket a géphez.

Az aratás alapművelete a kaszálás és a kévék összehordása volt.
Az aratás alapművelete a kaszálás és a kévék összehordása volt. Jó sok munka volt egy nagyobb földön, 1939 körüli a kép.

Érthető, hogy régebben miért élt meg több ember a földek műveléséből… Ma egy kombájn talán 20 ember és néhány ló munkáját is elvégzi – hiába, haladunk a korral.

Strifler család arat 1939 körül
A Singer-Strifler család arat 1939 körül - zsákokkal, mögöttük a cséplőgép látható

Érdekes, és ezt a Claas honlapján olvastam még régebben, hogy a kombájnban forgó dob ( a cséplődob) ötlete még a XVIII. századból származik… a nagy francia forradalom idején találták ki a konstrukciót. Tehát a mai óriás csoda betakarító-masinák a gépezetük mélyén hasonló szerkezettel dolgoznak, mint 200 éve!

Ezen a képen jobban látszik maga a cséplőgép, tetején a munkásokkal.
Ezen a képen jobban látszik maga a cséplőgép, tetején a munkásokkal.

Aratás van most is, csak éppen a kukoricának van itt az ideje. Azért a hangulatot visszaadják rendesen ezek a búza betakarítását mutató képek is.

Köszönjük a szép képeket Klemm Ferencnek!